Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
1997. szeptember 20., szombat ad történelméből , és más fanatikusok , vasárnap, 10 óra 50 perc étt mást tenniük, mint odaballagni helyszínre és lőni. Ilic, a vezér párosával, 100-200 méterenént három végrehajtót állított fel a Milicka folyó bal parti bulvárján, bombákkal , revolverekkel a kabátjuk alatt, vasárnap élelőtt. A főhercegi pár reggel vonattal érezett szállásáról, Ilijáról, majd átültek egy út kocsiból álló autókaraván harmadik nyitott járművébe. A sétakocsikázás kezdetn Ferdinánd még kevesellte is az út mentn felsorakozók számát, nem találta elég soknak a fogadtatást. Amikor elhaladtak az első merénylőposzt előtt, Mehmed Mehmedovic, bár módja lett volna rá, nem húzta elő a revolverét. Talán megijedt, bár utólag azt állította, megsajnálta Zsófiát. Cabrinovic már nem volt ilyen lágyszívű. Amikor eléjük ért az autó, elhajította a kibiztosított gránátot. A dobás talált, de a sofőr gázt adott, a gyilkos szerszám kigurult a kocsiból, s a földön robbant fel, megsebesítve egy segédtisztet. A trónörökös kiugrott az autóból, odarohant Potierek tábornokhoz, s magyarázatot követelt. Erre Potierek azt mondta: „Császári fenséged nyugodtan mehet tovább, ezért magamra vállalom a felelősséget.” Potierek már tudta, hogy Cabrinovicot közben le-Táviratoztak Bécsbe, hogy most nem kellene Ferdinándnak utaznia, a részletekről viszont hallgattak, tartóztatták, azt viszont nem, hogy vannak még merénylők a bámészkodók között. Miután a rend valamennyire helyreállt, a karaván újra elindult a városháza felé a Miljacka folyó hídjára felkanyarodván. Gavrilo Princip már ott állt, hiszen ismerte az újságokból a menet tervezett útvonalát. Két autó fel is kanyarodott a hídra, a harmadik azonban megállt. Potierek megállíttatta, mert közben megváltoztatták az útvonalat, de a sofőrnek elfelejtettek szólni. Az autó visszatolatott, de közben lefulladt. Épp Princip orra előtt vagy másfél méterre a Lateiner híd sarkánál. Gavrilo Princip gondolkodás nélkül kétszer lőtt, Spahovic detektív és Morsey főhadnagy pedig azonnal rávetették magukat a merénylőre. 11 óra előtt pár perccel járt az idő. Princip a lövések után megpróbálta megmérgezni magát, de ebben már megakadályozták támadói. A súlyosan sérült trónörökös párt a régi török Konakban lévő kormányzói palotába szállították, s fél óra múlva már mindketten halottak voltak. Az utólagos nyomozás során Mehmedbasic kivételével minden résztvevőt letartóztattak. Princip a bíróság előtt W. B. Pawlak kitűnő könyve szerint azt mondta: „Jugoszláv nacionalista vagyok. Az összes délszláv egyesítése a célom.” A bíróság végül Ilicet és 4 nagykorú társát kötél általi halálra ítélte, Princip 20 évet kapott nehéz vasban. A theresienstadti börtönben még nem egészen négy évig bírta, 1918. április 28-án halt meg. Már nem érhette meg az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését, s a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a vágyott nagy délszláv állam létrejöttét. Azt meg végképp nem tudhatta meg soha, hogy a délszláv egyesítés és a nagy szerb hatalmi álmok azóta hány emberéletet követeltek. Persze közhely, hogy nem Principék miatt tört ki a nagy háború, hiszen az érdekellentétek dzsungelében már mindenki arra várt, hogy akár egy háború árán is, de rendezze nagyhatalmi konfliktusait. Arra meg még csak nem is gondoltak, hogy e háború semmit sem fog megoldani, csak elindít egy két „félidős” iszonyatos „futballmeccset” - közte egy harmincéves fegyverszünettel -, melynek utóhatásait még most sem tudtuk kiheverni. VIDA P. ISTVÁN l. kép a trónörökös pár szarajevói üdvözlőbeszédének felolvasásakor készült A drámai szarajevói események egykori ábrázolása. onaságon Cegléd nevezetességei kis területen, a városközpont egymásba nyíló terein, illetve a vasútállomásra vezető nyílegyenes út mentén találhatók. A református templom a legjelentősebb épület, hatalmas méreteivel uralkodik környezetén. A mainál egyszerűbb formában épült fel a múlt században Hilda József tervei szerint. Görögke-i kereszt alaprajzú belső terében 2136 ülőhelyet alakítottak ki. Kupolája 60 méteres, tornyai 40 méter magasra emelkednek. Jöjjetek énhozzám mindnyájan” - hirdeti a lór oszlopok hordozta timpanon felirata. A katolikus Szent Kereszt-templom középkori elődje helyén áll. A szentély felőli téren Dózsa György emlékművét születésének ötszázadik évfordulóján avatták. A parasztvezér valószínű Mészáros Lőrinc tanácsára hívta össze Ceglédre a keresztes hadjáratra összegyűlt jobbágyokat. Itt mondta el azt a gyújtó hangú beszédet, mely végérvényesen eldöntötte, hogy a had nem a török ellen vonul, hanem az ő szavaival élve a „hitetlen és elátkozott” nemesekkel fordul szembe. A célokat a Ceglédi Kiáltványban fogalmazták meg. A városból közel kétezren vettek részt a harcokban. A szobor a felkelés egyik leghatásosabb emlékműve. Dózsa és az őt követő paraszt alakjáról egyaránt sugárzik az elkeseredettség és az erő, ugyanakkor a nézőben tiszteletet is ébresztenek. Az ég felé meredő kiegyenesített kaszák fenyegetőek s egyben jelképezik a jobbágyság tehetetlenségét és a szükségszerű bukást is. Kossuth és Cegléd kapcsolatának emlékeivel a város több pontján találkozhatunk. 1848 őszén az államférfi hadba szólító felhívásának megjelenése után a város tanácsa memorandumot küldött a kormánynak, melyben felszólították a nemzet felfegyverzésének haladéktalan megkezdésére, így Kossuth nem véletlenül kezdte toborzó körútját e városban. Híres beszédét - a városházáról kihozott tölgyfa asztalon - azon a helyen mondta el, ahol ma a Szentháromság-oszlop áll. Hívására már másnap több mint kétezer gyalogos és 150 lovas indult vasúton Pestre, hogy szolgálatba álljon. Születésének századik évfordulóján monumentális szobrát állították fel a főtéren. Tavaly a millecentenárium ünnepkörében került a református templom melletti parkba (új helyére) az egykori pozsonyi Zöldfa vendégfogadó kőerkélye. Erről jelentette be Kossuth, hogy a király szentesítette a márciusi törvényeket és bemutatta Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterelnökét. A Kossuth-erkély a város féltve őrzött kincse. 1877-ben a ceglédiek száztagú küldöttséget menesztettek az emigráns Kossuthhoz Turinba, hogy képviselőjüknek választva a hazatérésre rábírják. Mivel ez nem sikerült, fiát, Ferencet nyerték meg ügyüknek, aki hálából halála előtt családi relikviáit adományozta a városnak. Ez lett a Kossuth-múzeum gyűjteményének alapja. Ennek megtekintését ceglédi programunkból nem szabad kihagyni. A bútorokon, a család használatában volt tárgyakon kívül láthatunk itt számos dokumentumot is. A Kossuth-temetés gyászjelentéseit, virágait, koszorúszalagjait szemlélhetjük. Az eseményre annak idején a város kétezer polgára gyalog zarándokolt Budapestre. A híres ceglédi százak tablójáról ma is büszkén tekint ránk a csupa tiszteletre méltó férfiú portréja. Elkeseredettség és erő a Dózsa-emlékmű. IDŐUTAZÁS V. mláreWEttatMafertenfc MAGÁNSZEMÉLYEKNEK 2 MEGJELENÉS 750 FT, ha nem sikerült eladnia, hívjon bennünket, és egyszer megjelentetjük ingyenesen! FOTÓSÁN 2 MEGJELENÉS 1.000 FT, KÖZÜLETEKNEK 1 MEGJELENÉS 1.500 FT. Hirdetését a Kisalföld hirdetésfelvevő-helyein személyesen vagy telefonon (96/504-422) adhatja fel, illetve elküldheti postán az alábbi szelvény kitöltésével, eladni kívánt járműve fényképével és a befizetést igazoló szelvénnyel együtt. Részletes felvilágosítás a Kisalföld hirdetésfelvételén: Tel.: 96/504-422, 96/326-299 Postacím: Kisalföld Hirdetésfelvétel: 9021 Győr, Újlak út 4/A. ■ ■!! !! Kérjük, hogy a mellékelt kupont olvashatóan, nyomtatott betűvel szíveskedjen kitölteni! FIGYELEM! A megrendelést csak az összes adat feltüntetésével tudjuk elfogadni! A megrendelő neve: Címe:r | ___________________| Telefon:________________ [Aláírás:______ ___ 1: Típus: Lóerő, cm3: ► Évjárat, km: ► Szín: Extrák: Megjegyzés: (ill.: a műszaki vizsga ideje, a korábbi tulajdonosok száma)► Érdeklődés: Irányár: KlÁNFÖLD