Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

1997. szeptember 20., szombat ad történelméből , és más fanatikusok , vasárnap, 10 óra 50 perc­ étt mást tenniük, mint odaballagni h­elyszínre és lőni. Ilic, a vezér párosával, 100-200 méteren­­ént három végrehajtót állított fel a Mil­­icka folyó bal parti bulvárján, bombákkal , revolverekkel a kabátjuk alatt, vasárnap élelőtt. A főhercegi pár reggel vonattal ér­­ezett szállásáról, Ilijáról, majd átültek egy út kocsiból álló autókaraván harmadik n­yitott járművébe. A sétakocsikázás kezde­­tn Ferdinánd még kevesellte is az út men­­tn felsorakozók számát, nem találta elég sok­­­nak a fogadtatást. Amikor elhaladtak az első merénylőposzt előtt, Meh­­med Mehmedovic, bár módja lett volna rá, nem húzta elő a revol­verét. Talán megijedt, bár utólag azt állította, megsajnálta Zsófiát. Cabrinovic már nem volt ilyen lágyszívű. Amikor eléjük ért az au­tó, elhajította a kibiztosított grá­nátot. A dobás talált, de a sofőr gázt adott, a gyilkos szerszám ki­­gurult a kocsiból, s a földön rob­bant fel, megsebesítve egy segéd­tisztet. A trónörökös kiugrott az autóból, odarohant Potierek tá­bornokhoz, s magyarázatot köve­telt. Erre Potierek azt mondta: „Császári fenséged nyugodtan me­het tovább, ezért magamra vállalom a felelősséget.” Potierek már tud­ta, hogy Cabrinovicot közben le-Táviratoztak Bécsbe, hogy most nem kellene Ferdinándnak utaznia, a részletekről viszont hall­gattak, tartóztatták, azt viszont nem, hogy vannak még merénylők a bámész­kodók között. Miután a rend va­lamennyire helyreállt, a karaván újra elindult a városháza felé a Miljacka folyó hídjára felkanya­rodván. Gavrilo Princip már ott állt, hiszen ismerte az újságok­ból a menet tervezett útvonalát. Két autó fel is kanyarodott a híd­ra, a harmadik azonban megállt. Potierek megállíttatta, mert köz­ben megváltoztatták az útvonalat, de a sofőrnek elfelejtettek szólni. Az autó visszatolatott, de közben lefulladt. Épp Princip orra előtt vagy másfél méterre a Lateiner híd sarkánál. Gavrilo Princip gondolkodás nélkül kétszer lőtt, Spa­­hovic detektív és Morsey főhadnagy pedig azonnal rávetették magukat a merénylőre. 11 óra előtt pár perc­cel járt az idő. Princip a lövések után megpróbálta megmérgezni magát, de ebben már megakadá­lyozták támadói. A súlyosan sé­rült trónörökös párt a régi török Konakban lévő kormányzói pa­lotába szállították, s fél óra múl­va már mindketten halottak vol­tak. Az utólagos nyomozás során Mehmedbasic kivételével min­den résztvevőt letartóztattak. Princip a bíróság előtt W. B. Pawlak kitűnő könyve szerint azt mondta: „Jugoszláv naciona­lista vagyok. Az összes délszláv egyesítése a célom.” A bíróság végül Ilicet és 4 nagykorú társát kötél általi halálra ítélte, Prin­cip 20 évet kapott nehéz vas­ban. A theresienstadti börtönben még nem egészen négy évig bírta, 1918. április 28-án halt meg. Már nem érhette meg az Osztrák-Ma­gyar Monarchia szétesését, s a Szerb-Horvát-Szlovén Király­ság, a vágyott nagy délszláv állam létrejöttét. Azt meg végképp nem tudhatta meg soha, hogy a dél­szláv egyesítés és a nagy szerb ha­talmi álmok azóta hány ember­életet követeltek. Persze közhely, hogy nem Principék miatt tört ki a nagy háború, hiszen az érdekellenté­tek dzsungelében már minden­ki arra várt, hogy akár egy hábo­rú árán is, de rendezze nagyhatal­mi konfliktusait. Arra meg még csak nem is gondoltak, hogy e háború semmit sem fog megol­dani, csak elindít egy két „fél­idős” iszonyatos „futballmeccset” - közte egy harmincéves fegy­verszünettel -, melynek utóha­tásait még most sem tudtuk ki­heverni. VIDA P. ISTVÁN l. kép a trónörökös pár szarajevói üdvözlőbeszédének felolvasásakor készült A drámai szarajevói események egykori ábrázolása. onaságon Cegléd nevezetességei kis terüle­ten, a városközpont egymásba nyíló terein, illetve a vasútál­lomásra vezető nyílegyenes út mentén találhatók. A református templom a legje­­­lentősebb épület, hatal­mas méreteivel uralkodik környezetén. A mainál egyszerűbb formában épült fel a múlt században Hild­a J­ózsef tervei szerint. Görögke-i ke­reszt alaprajzú belső terében 2136 ülőhelyet alakítottak ki. Kupolája 60 méteres, tornyai 40 méter magasra emelkednek. Jöjjetek énhozzám mindnyájan” - hirdeti a lór oszlopok hordozta timpanon felirata. A katolikus Szent Kereszt-templom középkori e­lőd­je helyén áll. A szentély felőli téren Dó­zsa György emlékművét születésének ötszázadik évfordulóján avatták. A parasztvezér valószí­nű Mészáros Lőrinc tanácsára hívta össze Ceg­lédre a keresztes hadjáratra összegyűlt jobbágyo­kat. Itt mondta el azt a gyújtó hangú beszédet, mely végérvényesen eldöntötte, hogy a had nem a török ellen vonul, hanem az ő szavai­val élve a „hitetlen és elátkozott” nemesekkel fordul szembe. A célokat a Ceglédi Kiált­ványban fogalmazták meg. A városból közel kétezren vettek részt a harcokban. A szobor a felkelés egyik leghatásosabb emlékműve. Dó­zsa és az őt követő paraszt alakjáról egyaránt su­gárzik az elkeseredettség és az erő, ugyanakkor a nézőben tiszteletet is ébresztenek. Az ég felé meredő kiegyenesített kaszák fenyegetőek s egyben jelképezik a jobbágyság tehetetlenségét és a szükségszerű bukást is. Kossuth és Cegléd kapcsolatának emlékeivel a város több pont­ján találkozhatunk. 1848 őszén az államférfi hadba szólító felhívásának megjelenése után a város tanácsa memorandumot küldött a kor­mánynak, melyben felszólították a nemzet felfegyverzésének haladéktalan megkezdésére, így Kossuth nem véletlenül kezdte toborzó kör­útját e városban. Híres beszédét - a városhá­záról kihozott tölgyfa asztalon - azon a helyen mondta el, ahol ma a Szentháromság-oszlop áll. Hívására már másnap több mint kétezer gyalogos és 150 lovas indult vasúton Pestre, hogy szolgá­latba álljon. Születésének századik évfordulóján monumentális szob­rát állították fel a főtéren. Tavaly a millecentenárium ünnepköré­ben került a református templom melletti parkba (új helyére) az egy­kori pozsonyi Zöldfa vendégfoga­dó kőerkélye. Erről jelentette be Kossuth, hogy a király szentesítet­te a márciusi törvényeket és bemu­tatta Batthyány Lajost, az ország el­ső felelős miniszterelnökét. A Kos­­suth-erkély a város féltve őrzött kin­cse. 1877-ben a ceglédiek száztagú küldöttséget menesztettek az emig­ráns Kossuthhoz Turinba, hogy képviselőjüknek választva a hazaté­résre rábírják. Mivel ez nem si­került, fiát, Ferencet nyerték meg ügyüknek, aki hálából halála előtt családi relikviáit adomá­nyozta a városnak. Ez lett a Kos­­suth-múzeum gyűjteményének alapja. Ennek megtekintését ceg­lédi programunkból nem szabad kihagyni. A bútorokon, a család használatában volt tárgyakon kí­vül láthatunk itt számos doku­mentumot is. A Kossuth-teme­­tés gyászjelentéseit, virágait, ko­­szorúszalagjait szemlélhetjük. Az eseményre annak idején a város kétezer polgára gyalog zarándo­kolt Budapestre. A híres ceglédi százak tablójáról ma is büszkén te­kint ránk a csupa tiszteletre mél­tó férfiú portréja. Elkeseredettség és erő­­ a Dózsa-emlékmű. IDŐUTAZÁS V. m­láreWEttatM­afertenfc MAGÁNSZEMÉLYEKNEK 2 MEGJELENÉS 750 FT, ha nem sikerült eladnia, hívjon bennünket, és egyszer megjelentetjük ingyenesen! FOTÓSÁN 2 MEGJELENÉS 1.000 FT, KÖZÜLETEKNEK 1 MEGJELENÉS 1.500 FT. Hirdetését a Kisalföld hirdetésfelvevő-helyein személyesen vagy telefonon (96/504-422) adhatja fel, illetve elküldheti postán az alábbi szelvény kitöltésé­vel, eladni kívánt járműve fényképével és a befizetést igazoló szelvénnyel együtt. Részletes felvilágosítás a Kisalföld hirdetésfelvételén: Tel.: 96/504-422, 96/326-299 Postacím: Kisalföld Hirdetésfelvétel: 9021 Győr, Újlak út 4/A. ■ ■­­!! !! Kérjük, hogy a mellékelt kupont olvashatóan, nyomtatott betűvel szíves­kedjen kitölteni! FIGYELEM! A megrendelést csak az összes adat feltün­tetésével tudjuk elfogadni! A megrendelő neve: Címe:­r | ___________________| Telefon:________________ [Aláírás:______ ___ 1: Típus: Lóerő, cm3: ► Évjárat, km: ► Szín: Extrák: Megjegyzés: (ill.: a műszaki vizsga ideje, a korábbi tulajdonosok száma)­­► Érdeklődés:­­ Irányár: Kl­ÁNFÖLD

Next