Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

MÚZSÁK KERTJE Műhely Baráti Kör B­aránszky László költő, mű­vészettörténész vendégeske­dik szeptember 23-án, ked­den 17 órakor Győrött a Petőfi Sándor Városi Művelődési Köz­pontban. A Műhely Baráti Kör rendezvényén Villányi László, a Műhely főszerkesztője beszélget az USA-ban élő alkotóval. A tengerentúlról érkezett ven­dég 1930-ban született Budapes­ten. Az ELTE művészettörténész szakán végzett, majd a Műcsarnok­ban dolgozott. Ötvenhatban az Amerikai Egyesült Államokba távozott, 1952-63-ig Firenzében élt. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetemen, majd a New York-i Új Társadalomtudományi Főis­kolán művészettörténetet taní­tott. Megjelent művei: Két világ között (1979), Zarándoklat (1987), Menetközben (1991). Fókusz Az ezerarcú parkolójegyárus VIli. oldal Időutazás Anarchisták, terroristák és más fanatikusok IV-V. oldal Egri János: „A játékszeretet régóta kísér.” Festmények és kerámiák A ménfőcsanaki Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont tisztelettel hívja és várja az érdeklődő nagyközönsé­­g( Almási Anikó) keramikusművés és Németh Edit festőművész közűs képzőművészeti tárlatára a győr­­ménfőcsanaki Bezerédj-kápolná­­ba. A kiállítást N. Mészáros Júlia művészettörténész nyitja meg szep­tember 26-án, pénteken délután öt órakor. A megnyitóra elláto­gatók Preguin Gabriella előadó­művész, valamint Pongrácz Judit és Németh Gusztáv hegedűmű­vészek játékában is gyönyörköd­hetnek. A képzőművészeti kiál­lítás - ami október 17-ig, szom­bat és vasárnap kivételével na­ponta 10-18 óráig látogatható - fővédnöke dr. Rajnavölgyi Gé­za, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa. Vecsei László kiállítása A Budapesti Kongresszusi Központban szeptember 26-án 17 órakor nyílik Vecse László kiállítása. Az Újtó­­nafon élő festőművész alkotásait dr. Feledy Balázs művészeti író ajánl­ja majd a fővárosi közönség fi­gyelmébe. A sajátos hangulatú al­kotások egy sosem volt, mégis ve­lünk létező világ titkait tárják fel. A sejtelmes színekben, örvénylő formákban valami különös el­vontság, elfojtott szenvedély rejte­zik. A fény és az árnyék ölelkezik egymással a vásznakon és ez a fi­nom hullámzás valami megfogha­tatlan lendületet kölcsönöz a mű­veknek. Vecsei László képei „tör­ténhetnének” akár a tenger mé­lyén, de akár a hihetetlen távoli­nak tűnő kozmosz ismeretlen tá­jain is. A kiállítás október 10-ig, 10-18 óráig látogatható. Szabadidő Győri siker­e az Európa­­bajnokságon VII. oldal Lehet egy kérdéssel több m­ ikor nekiültünk az interjúnak, még nem gyanakodtam. Gondoltam, én majd kér­­dezek, ő meg válaszol. Sima ügy lesz. Az első pillanatban viszont rá kellett jönnöm, hogy szerepemet vesztettem. Egri János kérdezett, én meg feleltem, ahogy a játék forgatókönyvében ír­ra vagyon: „Kedves Krisztina, megkérdezhetem öntől, hogy a népszerűség vagy a személyes szimpátia alapján választja riportalanyait?” A döntés sokak számára az volt: menni kell! ” Szerencsémre válaszommal zöld utat kaptam: „Bár­mit, amit el tudok mondani szerény múltamról, örömmel teszem.” Persze attól, hogy ő maga szerény, a múltja nem az. 1972-ben ült le először a kamerák elé s azóta ontja játékait: Játék a betűkkel, Melyiket a három közül? Keresztkérdés, Elmebajnokság, Lehet egy kérdéssel többi, Kérdezz• Felelek. S most mégis, mint egy nagy elbeszélő, múlt időben adja elő életének eme szeletét. A Magyar Televízióban - közös meg­egyezés alapján - megszűnt a munkaviszonya. „Ha megnézzük, hogy kik jöttek el az utóbbi idő­ben közös megegyezéssel, akkor gyakorlatilag nem ma­radt ott senki. Megkérdeztem, hogy teljesen mind­egy, hogy a bérelszámolásról vagy a gépkocsivezetők közül küldenek el embereket, vagy pedig az Antal Imrét vagy a Kudlik Julit kell mellőzni? A válaszuk az volt, hogy teljesen mindegy. Egy icipicit megle­pett, mert a televíziót mégiscsak pár embernek az ar­cán keresztül szeretik vagy utálják.” A döntés sokak számára az volt, hogy menni kell. ,A történtek el­lenére gondolom, hogy hosszú távon érdemes még­is tisztességesnek maradni. Rövid távon jobb csirke­fogónak lenni, de ha az ember a pályán akar marad­ni 10-20 évig, akkor fontos, hogy a kollégái jó szív­vel nézzenek rá és ne mondják azt, elfordulva tőle, hogy úristen, ez egy patkány.” Sokat köszönhet a sportnak, a jégkorongnak Játékai többségében az anyanyelvet vette oltalma alá. Az Egy szó mint százban például elfelejtett ma­gyar szavakat próbált ismertté tenni. „Mindegy, hogy miről szól a műsor, ha az ember igényesen, szépen be­széli az anyanyelvét. Tessék időnként bekapcsolódni a kereskedelmi rádió műsoraiba! Mit hallani? Helló, sziasztok, tökjó volt, oké, csaó. Háromszáz szóból meg tudnak élni a műsorvezetők.” Akarata ellenére, villamosmérnök létére ragadt rá ez a néptanítóság. Állítja, hogy nincs benne peda­gógusi sugallat. „Ha közelíteni kellene a dologhoz, in­kább a játék oldaláról kellene megtenni. A játéksze­retet a sporton keresztül kísér. Régóta sportolok és so­ha nem hagytam abba. Több mint húsz éve tenisze­zem, de az alapsportágam négyéves koromtól a kor­csolya.” Az ok meglehetősen profán: közel laktak a városligeti műjégpályához. Tizennégy éves korában rátalált egy serdülő­ jégko­rongcsapat, azóta szenvedélyes jégkorongozó. .Jelen­leg is kapitánya vagyok a magyar öregfiúk jégkorong­válogatottjának és hetente kétszer ugyanazokkal a csa­pattársakkal jégre lépünk és »megöljük« egymást, ha bírjuk.” Nem tudom leplezni a döbbenetem, porban he­ver az emberismeretem. A galamblelkűnek hitt em­ber bottal súj­t le, ha útj­ába kerülnek ? Mosolyogva bi­­zonygatja, hogy amit a tévében látok, az csak álca. „Ugyanolyan goromba vagyok, mint a többiek. Ha nem lennék az, már rég kiterítettek volna. A csapat­ban kiváló szellemi képességű emberek is vannak, ugyan­úgy, mint a kosárlabdázók között. Nem vagyunk brutálisak és közös bennünk, hogy az életben vi­szonylag jól megálljuk a helyünket.” Meggyőződése, a jégkorongnak köszönheti a stra­pabíró képességét, kiváló fájdalomtűrését. Mert me­het jól vagy rosszul az üzlet, a hokisok mindig mo­solyognak, soha nem panaszkodnak. „Megtanulták a pályán, ha valakit kétszer fejbe vernek és látszik raj­­­ta a fájdalom, akkor folyamatosan ütni fogják. Jobb ha mosolyogva tűr.” (Folytatás a 111. oldalon.) A magyar dráma napja A magyar dráma napját, Madách Imre Az em­ber tragédiája című művének 1883. szeptember 21 - i ősbemutatójára emlékezve­­ immár tizenharmad­­szor tartják meg. A Magyar Írók Szövetsége által kezdeményezett ünneppel a magyar nyelvű drá­mairodalom értékeire kívánják felhívni az olva­sók és a színházlátogatók fi­gyelmét. A szervezők tájékoztatása sze­rint idén ismét megrendezik a drámaírók versenyét. A fővá­rosi József Attila Színházban, a nagyközönség által is látogatha­tó program reggel nyolc órakor kezdődik. A Vasárnapi Hírek aznapi írásaiból húznak ki egyet és annak alap­ján kell a drámaíróknak elkészíteniük művü­ket. Kertész Ákosnak, Tasnádi Istvánnak és Vere­bes Istvánnak déli egy óráig kell megírnia a leg­alább 25 oldalnyi egyfelvonásost, amelynek öt sze­replőj­e lehet. Délután a színház művészei és három rende­ző megkezdi a darabok próbáját, amelyeket este már meg is tekinthet a közönség. A zsűri dönt többek között a legjobb dráma, a legjobb rende­zés, a legjobb női és férfialakítás díjairól. A né­zők szavazatai alapján közönségdíjat is átadnak. A Filum Könyvkiadó a három drámát még az­nap estére megjelenteti. Délelőtt — míg a szerzők dolgoznak — a budapesti, a veszprémi és a pécsi egyetem bölcsészkarának, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola dra­maturg szakának növendékei a készülő művek dramaturgiai lehetőségeiről beszélgetnek professzoraik vezetésével. Ez­után a magyar dráma sajátos­ságairól, valamint a szórakoz­tató és az elit színház kérdésé­ről folytatnak eszmecserét. A Magyar Televízió az ünnep alkalmából egye­nes adásban közvetíti a Nemzeti Színházból a száz évvel ezelőtt született Tamási Áron Tündöklő Jero­mos című darabját. Sütő András köszöntőjét Sin­­kovits Imre olvassa fel. A Duna Televízióban Deák Ferenc Határtalanul című darabja látható a Szabadkai Népszínház előadásában. A Magyar Rádió Bartók adóján Sarkadi Imre Oszlopos Si­meon című drámája hallható. A felvétel a Pesti Színház egyik 1987-es előadásán készült, reggel 8 órától délután 1-ig „ Három drámaíró a hírlapi ötletből 25 oldalnyi mérkőzik meg, szöveg kerekedhet ”

Next