Kisalföld, 1998. április (53. évfolyam, 89-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

4 Aktuális Ne verjék szét! Gyesen lévő anyuka vagyok. Kétéves kisfiammal időnk nagy részét a ház előtti játszótéren (Győrben, az Ikva u. és a Kovács Margit szakképző iskola által határolt tér) töltjük. A rongálókhoz szólok most, hiszen ők is voltak gyerekek. Kérem, hogy a hintákat ennél jobban már ne verjék szét, sok kis­gyerek örömét rontsák el ezzel. Üljenek le a hintába és ne állva hintázzanak. A mókusdobokat körülbelül már egy éve tönkre­tették, használhatatlanok, nagy vasszögek állnak ki belőlük, ami rendkívül balesetveszélyes. Szeretném, ha az illetékesek tenné­nek valamit a vízelvezető árok rácsainak javítása érdekében is: majdnem teljesen hiányos, a gyerekek rendszeresen beleesnek, összezúzzák magukat, nem beszélve a felnőttekről, nyugdíjasok­ról. És még egyet. A fák ágai olyan alacsonyan hajolnak a föld­re, hogy ez is balesetet okozhat, amikor a gyerekek és a szülők elmennek alatta, és felsérti a fejüket. Voltak kint a kommuná­lis szolgáltató emberei bokrokat metszeni, kivágni. Ezeket a fákat miért nem metszették meg? Czágosdi Evelyn Győr A hímes tojás sorsa Húsvéthétfőn gyermekeim­hez igyekeztem vendégségbe. Az utcán szépen felöltözött gye­reksereg vonult házról házra, il­latos kölnikkel, szódásüveggel a kezükben. Örömmel töltötte el szívemet, hogy még mindig él a hagyomány, a lányok meglo­­csolása, hogy egész évben fris­sek, üdék legyenek. A bosszú­ságomat, a szomorúságomat a locsolkodásért kapott hímes to­jások sorsa idézte elő. A fiata­lok az elhagyatottabb mellék­utcákban sorra a földhöz, fal­hoz dobálták a gondos mun­kával festett tojásokat. Míves munkák helyettesítették a foci­labdát, s az autósok rémei is tojás alakú repülő tárgyak let­tek. Oly nagyon drága manapság a megélhetés, az élelmiszer, mi­ért nem tanítjuk meg gyerme­keinknek már idejekorán, hogy az értékeket becsülni kell? A mai tizenöt-húsz forintos tojásárak mellett ezt senki sem engedheti meg magának, még a gyerekek sem! S ha a pénz ér­tékét nem is, legalább a fárad­ságos munkával elkészített ajándék fontosságát meg kelle­ne ismertetni utódainkkal. Nem akarom én sem az iskolát, sem a szülőket elítélni a gyerekek magatartása miatt, de valaki valahol hibát követ el. Talán a társadalmunk egésze? Biztos vagyok benne, hogy nem a kis­gyerek hibáztatható azért, mert játékszernek tekint mindent. Persze a húsvéti hímes tojások meggyalázása már nem játék, s nem játék a más tulajdonának rongálása sem. De ki fogja minderre felhívni a gyerekek figyelmét? Én hiába próbáltam békés, jó szóval beszélni a lo­­csolkodó, tojástörő diákokkal. Név és cím a szerkesztőségben Aktívak voltak az embercsempészek A magyar-szlovák határsza­kaszon, Ipolydamásd és Letkés között embercsempészést hiú­sítottak meg kedd éjszaka a határőrök. Krisán Attila ezredes, a ha­tárőrség szóvivője elmondta: a járőrök megállítottak egy Vác felől érkező, három gépko­csiból álló konvojt, amelynek átvizsgálása során kilenc ira­ki, egy algériai és egy libano­ni állampolgár került elő. El­mondásuk szerint a magyar sofőrök átvitték volna őket Szlovákiába, majd onnan Csehországon keresztül a cél­országba, Németországba szál­lították volna őket. A férfiakat a balassagyarmati határőrség közösségi szállásán helyezték el. Ugyancsak kedden éjszaka, és szintén a magyar-szlovák határszakaszon, Dejtár térsé­gében a határőrök ellenőriz­tek egy gyanús autóbuszt. A sofőr elmondta: megbízás alapján 15, általa ismeretlen állampolgárságú személyt ki­tett a buszból Ipolyvece és Drégelypalánk között. A ha­tárőrség nagy erőkkel keresi a szökevényeket. Olaszországba szeretett vol­na eljutni az a négy román ál­lampolgár, akik felhasították egy bosnyák kamion ponyvá­ját Siófok közelében, majd be­másztak az őrizetlenül ha­gyott, üvegárut szállító kami­on rakterébe. A sofőr, mint ké­sőbb kiderült, nem tudott az esetről. (MTI) n Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. KISALFÖLD Ki jár jobban a folyószámlákkal? A lakossági folyószámlát kezdetben úgy hívták, hogy átutalási betétszámla és az egykor ezzel foglalkozó egyet­len pénzintézet úgy reklámoz­ta, hogy a lakosság kényelmé­re, időmegtakarítására hozta létre. Volt is ebben valami: nem kellett lesni a pénzbeszedőket egész hónap folyamán, vagy a szomszédokat megkérni, hogy fizessék ki az éppen esedékes számlát. És munkaidő után sem kellett rohanni a pénzt be­fizetni. Ez a kedvező helyzet még kedvezőbb volt azoknak a nyugdíjasoknak, akik a pénz­intézethez utaltatták a nyugdí­jukat. Nekik az akkor igazán minimális kezelési költséget sem kellett fizetni az átutalá­sok után. Azután, ahogy az lenni szo­kott, a számlatulajdonosok szá­mának növekedésével együtt nőtt a bank étvágya is és újra meg újra emelte a kezelési költ­séget, és megszüntette a nyug­díjasok kedvezményét is. Most, az új bankrendszer és az új gazdasági helyzet kiala­kulásával változott a helyzet. Már nem egy bank privilégiu­ma a lakossági folyószámla­vezetés és a közüzemi számlák átutalása fontosabbá vált a szolgáltatócégek számára, mint az ügyfeleknek. Azzal, hogy egy ügyfél pénzt tart a számláján azért, hogy ar­ról a bank a közüzemi díjakat a szolgáltatóknak átutalja, költséget takarít meg a szol­gáltatónak és egyúttal a fizetés biztonságát is szavatolja, egy­részt a szolgáltató azonnal hoz­­zájut a pénzéhez, mihelyt a szolgáltatást leszámlázza és a számlát a bankhoz benyújtja, másrészt nem kell a pénzbe­szedőjének a pénzt - esetleg többszöri kísérlet után - be­szednie (vagy nem beszednie), amivel a pénzbeszedő időt, munkát takarít meg és a biz­tonsága sincs kockáztatva. Nem kétséges tehát, hogy az új rendszerben nem a számla­­tulajdonosnak, hanem a szol­gáltatóknak nyújt elsősorban előnyöket a lakossági folyó­számla. Ennek megfelelően ta­lán mérlegelni kellene, hogy a tíz-tizenötszörösére emelkedett kezelési költséget esetleg nem a pénzéhez soron kívül hozzá­jutó szolgáltatónak kellene-e viselnie. Horváth Mária Győr Reform előtt a rokkantnyugdíj A rokkantnyugdíjrendszer várható reformja nem érinti a bevezetésekor már ellátásban részesülőket - jelentett be Pulay Gyula, a Munkaügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitká­ra a Védett Szervezetek Orszá­gos Szövetségének szerdai köz­gyűlésén. A rokkantnyugdíjrendszer átalakítását előkészítő szakér­tői elképzelések szerint azok esetében, akiknek munkaké­pessége még nem veszett el tel­jesen, kétéves úgynevezett reha­bilitációs periódust építenének be az ellátás megállapításának időszakába. Ezalatt az érintet­tek az egészségbiztosítási alap­ból rehabilitációs járadékot, a központi munkaügyi alapból pedig rehabilitációs támogatást kapnának. A kettő együtt adná a rokkantnyugdíjak mértékét. A két esztendő alatt a meg­változott munkaképességűek­­től elvárják, hogy mindent te­gyenek meg saját rehabilitá­ciójuk érdekében. A munkál­tatók állami támogatását ugyanakkor úgy alakítanák, hogy érdekeltté váljanak az egészségkárosodottak foglal­koztatásában. Pulay Gyula szerint valószí­nű, hogy a nyomott munkaerő­piacon ily módon csak az érin­tettek mintegy 20 százaléka he­lyezhető el. A rokkantsági ellá­tási rendszer kialakításakor te­hát azok biztonságát is meg kell találni, akik számára e két év alatt sem adódik munkalehe­tőség. A mintegy 20 ezer legalább 40 százalékban egészségkáro­sodott embert foglalkoztató szervezetek esetében a közgyű­lés javasolta, hogy érdekképvi­seletüket - a Védett Szerveze­tek Országos Szövetségét - is vonják be a rokkantnyugdíjre­formhoz fűződő munkáltatói és munkavállalói ösztönzési rend­szer kidolgozásába. Vélemé­nyük szerint az egészségkároso­dott emberek ellátását úgy kell meghatározni, hogy ne annak alacsony összege miatt kény­szerüljenek munkára. Felvetéseik közé tartozik, hogy a megváltozott munkaké­pességűek után csökkentett mértékű egészségügyi hozzájá­rulást fizetnének a cégek, de egyetértenének a teljes mente­sítéssel is. A közbeszerzéseknél a védett szervezetek számára meg kellene adni azt az előnyt, hogy az általuk gyártott termé­kekből kötelezően tőlük is ren­deljenek. (MTI) == Álláspontunk =_ Az v­unxu liixMinOu­ vou.i/u.u jjuu uJu­ után is Nyolc cent hozzájárulhat majd a rákbetegség elleni küzdelemhez, méghozzá levelenként 8, azaz nyolc cent bélyegfelár megfizetésével. A szóban forgó bélyeg 40 centbe kerül majd, és májusban mutatják be a nagyközönségnek, a postai forgalomba azonban csak augusztusban vezetik be. Ez lesz az első jótékonysági bélyeg az Egyesült Ál­lamokban. A felárral tetézett rákellenes bélyeg kerül majd egyébként a legtöbbe, hiszen a tengerentúli or­szágban jelenleg a legmagasabb árú a 32 centbe kerü­lő bélyeg. Érdemes elgondolkodni, ha nem is az ötleten, a kez­deményezésen azonban mindenképpen. Különösen ná­lunk, abban az országban, amelyikben az egyik leggya­koribb halálok az, amelyiket a daganatos betegségek okoznak. A világ leggazdagabb országai egyikének tar­tott Egyesült Államokban a polgárok is támogatni kí­vánják a rák leküzdéséért folytatott orvosi, orvosbioló­giai kutatásokat. Ha utánagondolunk, mennyivel in­kább rászorulnának nálunk az amúgy összehasonlítha­tatlanul szerényebb lehetőségekkel gazdálkodni kény­szerülő kutatóhelyek az anyagi segítségre... Nálunk azonban meggondolandó és egyáltalán két­séges, hogy lehet-e és miként lehet a polgárokat terhel­ni. Egyénenként azonban nálunk is sokat tehetnének az emberek a rák megelőzéséért. A daganatos betegsé­gek kialakulásában az orvosok állítása szerint igen nagy szerepe van az életmódnak. A tüdőrák kialakulá­sában például a dohányzásnak, s valamennyi dagana­tos betegség esetében a zaklatott, stresszel terhelt élet­módnak. Évtizedek óta várja a világ a rák gyógyszerét, sokféle medicina ismert, de a mindenre alkalmazható­­ra sehol sem sikerült rátalálni. A betegek nagy remé­nyeket fűztek a Taxol nevű, az emlőrák esetében alkal­mazható készítményhez. A szakminiszter a minap Győrben járva hívta fel a figyelmet: ez a gyógyszer sem csodaszer, csak bizonyos esetekben várható tőle ered­mény. Marad egyelőre számunkra a baj megelőzése. Életmódunk megváltoztatásával, s azzal, hogy a rend­szeres orvosi ellenőrzésekre eljárva hozzájáruljunk ah­hoz, hogy időben, korai szakaszában fedezhessék fel a kórt az orvosok. ­A NAP MONDÁSA­Am­iig csak egy megelégületlen van, addig senki tökélyes boldog állapottal nem dicsekedhetik. Bog ff János (1802-1860) matematikus —.Kresz-teszt Nincs balesetveszély. Ad­hat-e hangjelzést lakott területen? a) Igen. b) Nem. . (q :zsR|i..\ saA|oq v 1998. április 16., csütörtök Feljelentés a Dosia-gyártó ellen Áru hamis megjelölése mi­att a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség (FVF) rendőrségi fel­jelentést tett a Benckiser Ter­melő és Kereskedő Kft. ügyve­zető igazgatója ellen - tájékoz­tatta a Magyar Távirati Irodán keresztül a sajtót tegnap a fő­felügyelőség. Az eljárás megindítását az FVF kezdeményezte, mert a kft. az Unilever által 1993 óta gyár­tott Domestoshoz a megszóla­lásig hasonlító kiszerelésben hozta forgalomba saját, Dosia nevű fertőtlenítő- és tisztító­­szerét. A hivatal érvelése szerint a magyar piacon a Dosia-ter­­mékek palackformái és színei eddig teljesen eltértek a Do­­mestosétól, ám a kifogásolt ki­szerelés flakonja és színössze­állítása (a Domestosszal azo­nos árnyalatú piros és zöld) pontos mása az Unilever gyárt­mányainak, s a társaság a cím­ke színkombinációját és a ma­gyar jogi oltalom iránti kérelem alatt álló jelmondatokat („Min­den baktériumot elpusztít” vagy „Tisztít és fertőtlenít”) is „lemásolta” a Domestosról. A feljelentés megállapításai szerint a Benckiser Kft.-nek ez az egyetlen olyan terméke, amelynek színe, formája eltér a tipikus Dosia-csomagolástól. A főfelügyelőség szerint ez azt bizonyítja, hogy a forgalmazó szándékosan törekedett a Domestosszal azonos, a fo­gyasztót könnyen megtévesztő külsőt kölcsönözni a Dosiának. A Benckiser Kft.-nél az MTI- vel közölték, hogy hivatalos ér­tesítést még nem kaptak a fel­jelentésről. (MTI) Műsorvezetők: Ihász Anna Fábián György Molnár Zsuzsanna Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 101,2 MHz. BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222 Kívánságműsor: Eurohívó 06-50-308-777 (x)

Next