Kisalföld, 1998. május (53. évfolyam, 114-126. szám)

1998-05-16 / 114. szám

4 Aktuális ­Erik­a vetés Marcalváros legújabb negyedében sétáltam a napokban, ígé­retes tavaszi napfényben a nagy házak árnyékai éles kontrasz­tot mutattak. Szemben velem egy öreg anyókát sétáltatott két fiatal lány. Rögzül a látvány és azt gondolom, szép. Pár méter­rel messzebb megismétlődik a kép, egy kevésbé öreg, de járni kép­telen asszonyt tologat két diáklány. Ez nem lehet véletlen, gya­nítom. Közel az Apor-iskola és az öregek otthona... Mostanában ritkán látom, hogy az autóbuszban átadják az ülő­helyet az öregeknek, vagy a kismamákat előreengedik a sorban. Újdonságként örülök a látottaknak: frissítő tavaszban fiatalok sétáltatnak idős embereket. Érik a vetés, Ferenc atya vetése. Név és cím a szerkesztőségben Kirándulás az Aranyparton A Kisalföld május 12-i szá­mának kapcsán jutott eszembe vasárnapi sétánk az Aranypar­ton. A töltésen csaknem annyi gépkocsi közlekedett, mint a vá­rosban. Átmenekültünk az Er­zsébet hídon a főiskola felőli partra. Ott a motorosok szorítot­tak le a sétálóútról bennünket. Természetesen a kutyasétáltatók is ott voltak, a kutyagumival együtt. Kérdéseim az alábbiak: - Ildomos-e embertársainkat gépkocsival, motorkerékpárral porba és benzingőzbe burkol­ni, amikor a járműtulajdono­sok is a friss levegőért mennek a partra? Egyik oldalon az uszo­da, a másik oldalon a főiskola ingyenes parkolója. - El kell-e hagyni a kutya­ürüléket, hogy a kisgyermekes anyák körülményesen keressék a pléd számára a helyet, ahol a gyermekükkel leülhetnek? (Csakhogy a gyermek nem ma­rad egy helyben!) - Nem akarom a „kutyavi­tát” feltámasztani. Eszembe jut, hogy a kutyát én is vezetem. Hűséges, ragaszkodó, értelmes, tanulékony. Éppen ezért jobb sorsot érdemelne. S ebben az „állatvédők” is szerepet kap­hatnának. Vajon nem állatkín­zás-e az, hogy a győri kutyák egy része a nap nagy részét la­kásban tölti, zárt körülmények között? Legyünk őszinték: nem erre születtek. Mozgásigényük nagy, és elhiszik-e vagy nem, ők valamilyen munkára születtek. Ez a panellakásban nem bizto­sított. A kislapátos, nejlonzacskós rendelet a kutyatartók részére még egyelőre igen magas köve­telmény. Magyarul, senki nem törődik sem a játszóterekkel, sem a gyermekekkel. És elin­dult egy verseny, amelynek a mottója az alábbi lehet: neki gyereke van, nekem kutyám, s az egyiknek győzni kell. Én re­mélem, hogy nemcsak Európá­val, hanem egymással is el tud­juk magunkat fogadtatni... a kö­vetkező évezred előtt. Név és cím a szerkesztőségben Magánterület Látni Csodák pedig olykor tényleg történnek, ahogy a belga Philego Eeclóval is. A most hetvenhét éves férfi húszéves ko­rában, ötvenhét évvel ezelőtt egy gázrobbanás következté­ben elveszítette látását. Most az orvosoknak sikerült talál­niuk egy donort, akinek a szaruhártyáját beültették Bec­e szemébe és a férfi újra lát. A csoda egyetlen emberrel történt, ám a diadal az öreg bolygó ezredforduló előtt álló lakóié is. A hírtől szárnyakat kap a képzelet... Nem tudni, kicsoda valójában a látóvá tett férfi, mennyire érzékeny. Kényszerű vaksága bizonyosan kifinomította érzékeit. Megvakulása előttről, húszéves koráig feltehetően sok mindent látott kör­nyezetében, s az agyában tárolt képek akkor lehettek igazán fontosak számára, amikor az élet fogyatékossá tette. Egyéni balsorsában szerencséjére fogalma lehetett a lenyugvó nap bí­boráról, de ugyanez kínozhatta is, hogy nem láthatta már vir­radatkor az ébredő tóban a parti fák képét tükröződni. Amikor Bec­o úr elveszítette látását, már két éve tartott a II. világháború, a filmhíradók földig bombázott lengyel vá­rosokról számoltak be, a belga férfi azonban csak képzele­tére hagyatkozva követhette a szörnyű pusztítást. Ahogy az ötvenhét, számára sötétben lepörgött esztendő megannyi töb­bi háborúját is, a koreait, a vietnamit, az afganisztánit... A belga férfi már nem látóként ismerte meg feleségét, gyere­keinek arcvonását is csak kezei tapintása alapján tudhat­ta. Most újra megnyílt számára a világ annyi sötétben töl­tött esztendő után. Micsoda felfedezések várnak Bec­e úr­ra! Ifjúként el kellett képzelnie az életét vele megosztó hit­vesét, most látja azt az asszonyt, aki évtizedeken át táma­sza volt. A belga férfi nem láthatott televíziót, űrhajót, az ember holdra szállását. Az az ötvenhét évvel ezelőtti sors­csapás sok szörnyűség látványától megkímélte, de számos élménytől is megfosztotta egyben. Reméljük, hogy egy új­ra látó kontinens-lakótársunknak most öröme telik abban, hogy újra lát és sok szépség történik még ebben a zűzavaros világban, amit érdemes szemével is követnie. Ferenczi József KISALFÖLD O­lvasói levelek Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/50 Hulladékgyűjtés A győri MÉH felhívást intézett az iskolákhoz, melyben ma­gasabb felvásárlási árral ösztönzi őket arra, hogy a téli időszak­ban a háztartásokban felhalmozódott vas- és papírhulladékot gyűjtsék össze, ezzel is elősegítve e hulladékok ipari újrahasz­nosítását. Mint a fényképen is látható, az öttevényi gyerekek is nagy lelkesedéssel láttak neki a gyűjtésnek, az összeszedett hul­ladék ellenértékét jól tudják majd hasznosítani a nyári szünidei programjaik szervezésekor. Rácz József igazgatóhelyettes Öttevény Számítógéppel loptak dohányárut Harmincmilliós sikkasztás Az árukészlet nyilvántartó programjának meghamisítá­sával mintegy 30 millió forint értékű dohányárut tulajdoní­tottak el egy dohánykereske­delemmel foglalkozó cég al­kalmazottai - jelentette be teg­nap a BRFK sajtóügyeletese. A közlemény szerint a BRFK gazdaságvédelmi osz­tálya április elején rendelt el nyomozást - a dohánynagyker. feljelentése alapján - ismeret­len tettesek ellen, sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt. A bűncselekmény elköveté­sével alaposan gyanúsítható S. Attila 22 éves raktárvezető, Zs. Tamás 21 éves raktárve­zető-helyettes, K. Tamás 26 éves pénztáros, valamint a 44 éves P. Lajos, a cég szállítója. A gyanúsítottak a számító­­gépes csalással keletkezett árutöbbletet legális szállít­mánynak feltüntetve csem­pészték ki, majd K. Csongor 23 éves fiatalember budapesti lakására vitték, aki orgazdasá­got elkövetve zárolta és értéke­sítette a zsákmányt. A rendőrség a vizsgálatot befejezte, az ügyet vádemelé­si javaslattal az ügyészséghez továbbította. (MTI) Én már voltam díjbeszedő! Kedves H. M.! Felháboro­dott sorait olvasva biztos va­gyok benne, ön sosem volt díj­beszedő. Talán még nem ké­ső! Ajánlom, próbálja ki. Reg­gel kell elindulni, több kilo­gramm aprópénzzel és váltó­pénzzel a nyakában, egészen estig. Mert mindenkit nem ta­lál otthon, többször kell egy helyre visszamenni. A díjbeszedők ki vanak té­ve az időjárás viszontagságai­nak, különböző atrocitások­nak (mert nem mindenki fizet ám azonnal), kutyák támadá­sainak, a személyi biztonság­ról nem is beszélek. Nem biz­tonsági őrrel indulnak útnak, és nagyon veszélyes. Én dol­goztam díjbeszedőként, azóta még nagyobb tisztelettel vi­seltetek azokkal szemben, akiknek még így kell dolgoz­niuk. Egyébként a csekkre való áttérés mindenki számára biz­tonságos. Mindenki ismeri a havi, az éves energiafelhaszná­lást. Egy évben egyszer leol­vassák az órát és korrigálják az esetleges eltérést. Gond csak ott van, ha nem számol egy új fogyasztó bekapcsolásával, vagy hogy havonta ne legyen sok a számlája, levetíti a havi átlagát, ami bizony végelszá­moláskor kellemetlen. Én min­denképpen ezt tartom helyes­nek, így jóval biztonságosabb a lakosságnak is. Ha belegon­dol a számítógépek és a fény­másolók fénykorába, azok megkímélik önt még az esetle­ges áldíjbeszedőktől is, mert arra is volt nem is egy példa, de egy kis séta a postára sen­kinek sem árt. Egy volt díjbeszedő Álláspontunk Az áru útja A győri Baross utat keresztező Kisfaludy utcából fehér szí­nű Opel Astra hajt a gyalogos-, sétálóutcába, ahol a hamburgeres ablak előtt hosszú sor várakozik. A „közömbös”, a közeledő kocsira nem figyelő tömeget éles kürtszó figyel­mezteti, „félre az útból”... A felháborodott gyalogosoknak, várakozóknak pedig az astrás hölgy élesen kiáltja oda, mi­szerint behajtási engedélye van, ugyanis vállalkozó. A világ minden nagyvárosában gond a forgalom elől elzárt utcákban az üzletek feltöltése, a szolgáltatócégek járművel való megközelítése. A legtöbb nyugati nagyvárosban külön „jogok” illetik meg a kereskedelmi cégeket, vállalkozókat. Az üzlethez ugyanis hozzátartozik az áruszállítás, az ilyen te­vékenységet pedig támogatni kell, hiszen a kereskedő, vál­lalkozó kétszeres értelemben is adófizető. Egyébként is az áru­szállítás az áruforgalom, a kereskedés előfeltétele. Amiből nem következik, hogy a jogokkal nem járnak kötelezettségek, hogy a kereskedő bármikor bármit szállíthat, s hogy neki nem szükséges igazodnia, alkalmazkodnia az ilyen jogokkal nem rendelkezőkhöz. Ami példánkat illeti, a győri sétálóutca sé­tálóinak nem kell tudniuk, kinek van behajtási engedélye, s attól gyalogos egy gyalogosutca, hogy nem az ott gyalogosan közlekedőknek kell a keresztező utcákból érkező áruszállí­tókra figyelniük, hanem fordítva. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkama­rának a győr-belvárosi áruszállítás rendjének tervezett mó­dosításához készített állásfoglalása már csak az előbbiek miatt is fontos. Mint a kamara leszögezi: a belvárosban mű­ködő kereskedelmi, szolgáltatócégek és vállalkozások üzle­tei, boltjai, irodái szerves részei a városrésznek, s mint ilye­neknek, szükségük van a működésükhöz az áru elszállítási lehetőségére, továbbá arra, hogy vevőik, üzleti partnereik fel­kereshessék azokat. Ahol nem garantált a megfelelő megkö­zelítési lehetőség, onnan előbb a vásárlók, üzleti partnerek, majd a vállalkozók is elvonulnak. Ennek következtében pe­dig a belváros élete, színe, hangulata és vonzereje szenved­het csorbát. Ezért minden kereskedelmi egységnek biztosí­tani kell az elfogadható be- és kiszállítási lehetőséget - hang­zik a kamarai állásfoglalás. A behajtási engedély birtokosai­nak íratlan etikai szabályzatát viszont maguknak kell kiala­kítaniuk. Megértéssel, a gyalogosok érdekeinek figyelembe­vételével. _A nap mondása_ Nem a tudásban van a bol­dogság, hanem a tudás meg­szerzésében. -------------«-------------­ Edgar Allen Poe (1809-1849) amerikai költő és elbeszélő Kresz-teszt*. Az ön előtt haladó mentő­autón villog a kék színű lámpa, de hangjelzést nem használ. Megelőzheti-e? a) Igen. b) Nem. . *(e :zsei£A saApq ) 1998. május 16., szombat Csehországi exportlehetőségek A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara a csehországi üzleti kap­csolatok fejlesztése érdekében előadást szervez „Exportlehe­tőségek Csehországban” cím­mel kedden délután két órától a kamara (Győr, Árpád út 2.) III. emeleti előadótermében. Az előadást Czibula János, az ITD­ H Prágai Kereskedelmi Szolgálat igazgatója és dr. Nagy István, a Komercni Ban­ka magyarországi képviselője tartja. A kamarai tagokat és az érdeklődőket kérik, részvételi szándékukat jelezzék Nagy At­tila külkereskedelmi referens­nél (fax: 96/326-389, telefon 96/318-125). m Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. SZOMBAT VASÁRNAP Műsorvezetők: Kárpát Zsolt Pozsgai János Kszel Attila Műsorvezetők: Ihász Anna Kárpát Zsolt Kszel Attila Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 101,2 MHz. BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222

Next