Kisalföld, 1998. május (53. évfolyam, 114-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
4 Aktuális Erika vetés Marcalváros legújabb negyedében sétáltam a napokban, ígéretes tavaszi napfényben a nagy házak árnyékai éles kontrasztot mutattak. Szemben velem egy öreg anyókát sétáltatott két fiatal lány. Rögzül a látvány és azt gondolom, szép. Pár méterrel messzebb megismétlődik a kép, egy kevésbé öreg, de járni képtelen asszonyt tologat két diáklány. Ez nem lehet véletlen, gyanítom. Közel az Apor-iskola és az öregek otthona... Mostanában ritkán látom, hogy az autóbuszban átadják az ülőhelyet az öregeknek, vagy a kismamákat előreengedik a sorban. Újdonságként örülök a látottaknak: frissítő tavaszban fiatalok sétáltatnak idős embereket. Érik a vetés, Ferenc atya vetése. Név és cím a szerkesztőségben Kirándulás az Aranyparton A Kisalföld május 12-i számának kapcsán jutott eszembe vasárnapi sétánk az Aranyparton. A töltésen csaknem annyi gépkocsi közlekedett, mint a városban. Átmenekültünk az Erzsébet hídon a főiskola felőli partra. Ott a motorosok szorítottak le a sétálóútról bennünket. Természetesen a kutyasétáltatók is ott voltak, a kutyagumival együtt. Kérdéseim az alábbiak: - Ildomos-e embertársainkat gépkocsival, motorkerékpárral porba és benzingőzbe burkolni, amikor a járműtulajdonosok is a friss levegőért mennek a partra? Egyik oldalon az uszoda, a másik oldalon a főiskola ingyenes parkolója. - El kell-e hagyni a kutyaürüléket, hogy a kisgyermekes anyák körülményesen keressék a pléd számára a helyet, ahol a gyermekükkel leülhetnek? (Csakhogy a gyermek nem marad egy helyben!) - Nem akarom a „kutyavitát” feltámasztani. Eszembe jut, hogy a kutyát én is vezetem. Hűséges, ragaszkodó, értelmes, tanulékony. Éppen ezért jobb sorsot érdemelne. S ebben az „állatvédők” is szerepet kaphatnának. Vajon nem állatkínzás-e az, hogy a győri kutyák egy része a nap nagy részét lakásban tölti, zárt körülmények között? Legyünk őszinték: nem erre születtek. Mozgásigényük nagy, és elhiszik-e vagy nem, ők valamilyen munkára születtek. Ez a panellakásban nem biztosított. A kislapátos, nejlonzacskós rendelet a kutyatartók részére még egyelőre igen magas követelmény. Magyarul, senki nem törődik sem a játszóterekkel, sem a gyermekekkel. És elindult egy verseny, amelynek a mottója az alábbi lehet: neki gyereke van, nekem kutyám, s az egyiknek győzni kell. Én remélem, hogy nemcsak Európával, hanem egymással is el tudjuk magunkat fogadtatni... a következő évezred előtt. Név és cím a szerkesztőségben Magánterület Látni Csodák pedig olykor tényleg történnek, ahogy a belga Philego Eeclóval is. A most hetvenhét éves férfi húszéves korában, ötvenhét évvel ezelőtt egy gázrobbanás következtében elveszítette látását. Most az orvosoknak sikerült találniuk egy donort, akinek a szaruhártyáját beültették Bece szemébe és a férfi újra lát. A csoda egyetlen emberrel történt, ám a diadal az öreg bolygó ezredforduló előtt álló lakóié is. A hírtől szárnyakat kap a képzelet... Nem tudni, kicsoda valójában a látóvá tett férfi, mennyire érzékeny. Kényszerű vaksága bizonyosan kifinomította érzékeit. Megvakulása előttről, húszéves koráig feltehetően sok mindent látott környezetében, s az agyában tárolt képek akkor lehettek igazán fontosak számára, amikor az élet fogyatékossá tette. Egyéni balsorsában szerencséjére fogalma lehetett a lenyugvó nap bíboráról, de ugyanez kínozhatta is, hogy nem láthatta már virradatkor az ébredő tóban a parti fák képét tükröződni. Amikor Beco úr elveszítette látását, már két éve tartott a II. világháború, a filmhíradók földig bombázott lengyel városokról számoltak be, a belga férfi azonban csak képzeletére hagyatkozva követhette a szörnyű pusztítást. Ahogy az ötvenhét, számára sötétben lepörgött esztendő megannyi többi háborúját is, a koreait, a vietnamit, az afganisztánit... A belga férfi már nem látóként ismerte meg feleségét, gyerekeinek arcvonását is csak kezei tapintása alapján tudhatta. Most újra megnyílt számára a világ annyi sötétben töltött esztendő után. Micsoda felfedezések várnak Bece úrra! Ifjúként el kellett képzelnie az életét vele megosztó hitvesét, most látja azt az asszonyt, aki évtizedeken át támasza volt. A belga férfi nem láthatott televíziót, űrhajót, az ember holdra szállását. Az az ötvenhét évvel ezelőtti sorscsapás sok szörnyűség látványától megkímélte, de számos élménytől is megfosztotta egyben. Reméljük, hogy egy újra látó kontinens-lakótársunknak most öröme telik abban, hogy újra lát és sok szépség történik még ebben a zűzavaros világban, amit érdemes szemével is követnie. Ferenczi József KISALFÖLD Olvasói levelek Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/50 Hulladékgyűjtés A győri MÉH felhívást intézett az iskolákhoz, melyben magasabb felvásárlási árral ösztönzi őket arra, hogy a téli időszakban a háztartásokban felhalmozódott vas- és papírhulladékot gyűjtsék össze, ezzel is elősegítve e hulladékok ipari újrahasznosítását. Mint a fényképen is látható, az öttevényi gyerekek is nagy lelkesedéssel láttak neki a gyűjtésnek, az összeszedett hulladék ellenértékét jól tudják majd hasznosítani a nyári szünidei programjaik szervezésekor. Rácz József igazgatóhelyettes Öttevény Számítógéppel loptak dohányárut Harmincmilliós sikkasztás Az árukészlet nyilvántartó programjának meghamisításával mintegy 30 millió forint értékű dohányárut tulajdonítottak el egy dohánykereskedelemmel foglalkozó cég alkalmazottai - jelentette be tegnap a BRFK sajtóügyeletese. A közlemény szerint a BRFK gazdaságvédelmi osztálya április elején rendelt el nyomozást - a dohánynagyker. feljelentése alapján - ismeretlen tettesek ellen, sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt. A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható S. Attila 22 éves raktárvezető, Zs. Tamás 21 éves raktárvezető-helyettes, K. Tamás 26 éves pénztáros, valamint a 44 éves P. Lajos, a cég szállítója. A gyanúsítottak a számítógépes csalással keletkezett árutöbbletet legális szállítmánynak feltüntetve csempészték ki, majd K. Csongor 23 éves fiatalember budapesti lakására vitték, aki orgazdaságot elkövetve zárolta és értékesítette a zsákmányt. A rendőrség a vizsgálatot befejezte, az ügyet vádemelési javaslattal az ügyészséghez továbbította. (MTI) Én már voltam díjbeszedő! Kedves H. M.! Felháborodott sorait olvasva biztos vagyok benne, ön sosem volt díjbeszedő. Talán még nem késő! Ajánlom, próbálja ki. Reggel kell elindulni, több kilogramm aprópénzzel és váltópénzzel a nyakában, egészen estig. Mert mindenkit nem talál otthon, többször kell egy helyre visszamenni. A díjbeszedők ki vanak téve az időjárás viszontagságainak, különböző atrocitásoknak (mert nem mindenki fizet ám azonnal), kutyák támadásainak, a személyi biztonságról nem is beszélek. Nem biztonsági őrrel indulnak útnak, és nagyon veszélyes. Én dolgoztam díjbeszedőként, azóta még nagyobb tisztelettel viseltetek azokkal szemben, akiknek még így kell dolgozniuk. Egyébként a csekkre való áttérés mindenki számára biztonságos. Mindenki ismeri a havi, az éves energiafelhasználást. Egy évben egyszer leolvassák az órát és korrigálják az esetleges eltérést. Gond csak ott van, ha nem számol egy új fogyasztó bekapcsolásával, vagy hogy havonta ne legyen sok a számlája, levetíti a havi átlagát, ami bizony végelszámoláskor kellemetlen. Én mindenképpen ezt tartom helyesnek, így jóval biztonságosabb a lakosságnak is. Ha belegondol a számítógépek és a fénymásolók fénykorába, azok megkímélik önt még az esetleges áldíjbeszedőktől is, mert arra is volt nem is egy példa, de egy kis séta a postára senkinek sem árt. Egy volt díjbeszedő Álláspontunk Az áru útja A győri Baross utat keresztező Kisfaludy utcából fehér színű Opel Astra hajt a gyalogos-, sétálóutcába, ahol a hamburgeres ablak előtt hosszú sor várakozik. A „közömbös”, a közeledő kocsira nem figyelő tömeget éles kürtszó figyelmezteti, „félre az útból”... A felháborodott gyalogosoknak, várakozóknak pedig az astrás hölgy élesen kiáltja oda, miszerint behajtási engedélye van, ugyanis vállalkozó. A világ minden nagyvárosában gond a forgalom elől elzárt utcákban az üzletek feltöltése, a szolgáltatócégek járművel való megközelítése. A legtöbb nyugati nagyvárosban külön „jogok” illetik meg a kereskedelmi cégeket, vállalkozókat. Az üzlethez ugyanis hozzátartozik az áruszállítás, az ilyen tevékenységet pedig támogatni kell, hiszen a kereskedő, vállalkozó kétszeres értelemben is adófizető. Egyébként is az áruszállítás az áruforgalom, a kereskedés előfeltétele. Amiből nem következik, hogy a jogokkal nem járnak kötelezettségek, hogy a kereskedő bármikor bármit szállíthat, s hogy neki nem szükséges igazodnia, alkalmazkodnia az ilyen jogokkal nem rendelkezőkhöz. Ami példánkat illeti, a győri sétálóutca sétálóinak nem kell tudniuk, kinek van behajtási engedélye, s attól gyalogos egy gyalogosutca, hogy nem az ott gyalogosan közlekedőknek kell a keresztező utcákból érkező áruszállítókra figyelniük, hanem fordítva. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának a győr-belvárosi áruszállítás rendjének tervezett módosításához készített állásfoglalása már csak az előbbiek miatt is fontos. Mint a kamara leszögezi: a belvárosban működő kereskedelmi, szolgáltatócégek és vállalkozások üzletei, boltjai, irodái szerves részei a városrésznek, s mint ilyeneknek, szükségük van a működésükhöz az áru elszállítási lehetőségére, továbbá arra, hogy vevőik, üzleti partnereik felkereshessék azokat. Ahol nem garantált a megfelelő megközelítési lehetőség, onnan előbb a vásárlók, üzleti partnerek, majd a vállalkozók is elvonulnak. Ennek következtében pedig a belváros élete, színe, hangulata és vonzereje szenvedhet csorbát. Ezért minden kereskedelmi egységnek biztosítani kell az elfogadható be- és kiszállítási lehetőséget - hangzik a kamarai állásfoglalás. A behajtási engedély birtokosainak íratlan etikai szabályzatát viszont maguknak kell kialakítaniuk. Megértéssel, a gyalogosok érdekeinek figyelembevételével. _A nap mondása_ Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében. -------------«------------- Edgar Allen Poe (1809-1849) amerikai költő és elbeszélő Kresz-teszt*. Az ön előtt haladó mentőautón villog a kék színű lámpa, de hangjelzést nem használ. Megelőzheti-e? a) Igen. b) Nem. . *(e :zsei£A saApq ) 1998. május 16., szombat Csehországi exportlehetőségek A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a csehországi üzleti kapcsolatok fejlesztése érdekében előadást szervez „Exportlehetőségek Csehországban” címmel kedden délután két órától a kamara (Győr, Árpád út 2.) III. emeleti előadótermében. Az előadást Czibula János, az ITD H Prágai Kereskedelmi Szolgálat igazgatója és dr. Nagy István, a Komercni Banka magyarországi képviselője tartja. A kamarai tagokat és az érdeklődőket kérik, részvételi szándékukat jelezzék Nagy Attila külkereskedelmi referensnél (fax: 96/326-389, telefon 96/318-125). m Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. SZOMBAT VASÁRNAP Műsorvezetők: Kárpát Zsolt Pozsgai János Kszel Attila Műsorvezetők: Ihász Anna Kárpát Zsolt Kszel Attila Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 101,2 MHz. BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222