Kisalföld, 1998. június (53. évfolyam, 139-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

1998. június 22., hétfő KISALFÖLD______________ Bécs: pápai istentisztelet és boldoggá avatási szertartás II. János Pál pápa tegnap délelőtt, ausztriai látogatásá­nak utolsó napján körülbelül 30 ezer hívő előtt szentmisét tartott a bécsi Hősök terén, majd boldoggá avatott három osztrák egyházi személyiséget. A pápa a szertartás kezdetén anyanyelvükön köszöntötte a lengyel, a cseh, a magyar és a szlovák zarándokokat.­­ János Pál a három személyiséget, Restituta Kafka gyógyító nő­vért, akit a nácik gyilkoltak meg, mert keresztet akasztott a mödlingi kórház falára, Jakob Kren premontrei kanonokot, aki halálos betegen látta el szol­gálatát, és a halála után hozzá imádkozóknak csodás gyógyu­lást hozott, valamint Anton Maria Schwartzot, a bécsi munkások és tanoncok papját példaként állította a katoli­kus hívők és a fiatalság elé. Schwartzcal kapcsolatban a va­sárnap szentségét és a munká­hoz való jogot is hangsúlyozta. A bécsi belvárost és a Ringet már reggel héttől lezárták a forgalom elől. Elmaradt az elő­­rejelzett zsúfoltság, mivel a Heldenplatzot a várt 100 ezer hívő helyett a rendőrség adatai szerint mindössze 30 ezren töl­tötték meg. A bécsi katolikus hírügynökség, a Kathpress sze­rint a hívők száma elérte az 50 ezret. Az mindenesetre tény, hogy a pápai szertartás résztve­vői kényelmesen elfértek a ha­talmas emelvény előtt 50 ezer ember számára lekerített ré­szen. A pápa délben találkozott az osztrák püspöki kar tagjaival, majd délután felkeresett egy öregek otthonát. (MTI) II. János Pál ­ Göncz Árpád Londonba utazott Londonba érkezett tegnap délután Göncz Árpád, aki ma a Lancaster House-ban meg­nyitja kilenc közép-európai or­szág három hétig tartó kulturá­lis fesztiválját. A nagyszabású rendezvényt a soros EU-elnöki tisztséget jú­lius elsején átvevő Ausztria és a posztot még tíz napig ellátó Nagy-Britannia közösen szer­vezte a bécsi kormány kezde­ményezésére. Az Osztrák Köz­társaság most először lesz fél évre az Európai Unió elnöke azóta, hogy az ország három éve tagja lett a közösségnek. A monstre rendezvénysoro­zaton Ausztria és Magyaror­szág mellett Bosznia-Hercego­vina, Horvátország, Csehor­szág, Szlovákia, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia képviselteti magát. A rendezvé­nyek a kultúra minden lehetsé­ges területét átfogják: a július 12-én záruló fesztivál program­ján hangversenyek, tánc- és színházi előadások, cigányzenei együttesek, irodalmi és vitaes­tek, filmbemutatók, fotó- és képzőművészeti kiállítások sze­repelnek. A három hét alatt a kilenc ország több mint száz rendezvényt tart. Magyarországot mások mel­lett Konrád György, Szabó Ist­ván és Glatz Ferenc képviseli. Szabó István filmjeiből külön retrospektív sorozatot rendez­nek a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen bemutatásával. Részvénypiaci mozgások a múlt héten A Budapesti Értéktőzsde ve­zető részvényeinek árfolyamát összegző BUX-index az előző hétvégi 7739,14 pontról 86,85 pontos emelkedés után 7825,99 ponton állapodott meg pénte­ken, így az értéke 1,12 százalék­kal növekedett június 12. és 19. között. A tőzsde részvénypia­cán 127,5 milliárd forintos for­galmat bonyolítottak le a bró­kerek, ami némileg elmarad az átlagostól. A legnagyobb, 46,0 milliárd forintos forgalmat ezen a héten is a Mol papírjai produ­kálták. Ezt követték a TVK- és a Richter-részvények 21,4 - 21,4 milliárdos forgalommal. Az in­dex szerény emelkedése mö­gött nagyon változatos árfo­lyamot találunk. A likvid rész­vények közül a legnagyobb - 7,3 százalékos - emelkedés a hetet 11.800 forinton záró Pick piacán történt. Az Egis 8150 forintos záróára ugyanakkor 7,9 százalékos áresést jelez. Fókusz-----­ Áden - Visszanyerte szabadságát vasárnap az a hét olasz turista, akit jemeni törzsek csütörtökön raboltak el. A Jemen déli részén szabadon engedett túszoknak nem esett bántódá­­suk. A jemeni törzsek az utóbbi öt év alatt 115 turistát rabol­tak el, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra, általában pénzügyi követeléseik teljesítéséért. Eddig minden turista - hosszabb-rövidebb fogság után - sértetlenül hazakerült. Belgrád - koszovói albán fegyveresek vasárnap délelőtt megtámadták a közép-koszovói Kijevóban létesített rendőri ellenőrző pontot, majd tűz alá vették a településen élő szer­­bek házait is. A támadók kézifegyvereket és aknavetőket ve­tettek be, majd néhány órás lövöldözés után visszavonultak a közeli erdőkbe. Az összecsapásban senki sem sebesült meg. Bukarest - Radu Vasile román miniszterelnök vasárnap az árvíz sújtotta erdélyi körzetekbe látogatott. Elkísérte a belügyminiszter és a hadsereg vezérkari főnöke is. Helikop­teren megtekintették a Maros és Szeben megyei elöntött tér­ségeket. A heves esőzések okozta áradások következtében Ro­mánia 22 megyéjében - elsősorban Erdélyben - léptek ki medrükből a folyók és patakok, az elöntött terület csak Ma­ros megyében 22 ezer hektár. 8000 házat öntött el a víz, szá­mos út, vasútvonal, híd rongálódott meg, egész települések maradtak ivóvíz, áram nélkül. A mentésre nagy erőket moz­gósítottak, sok helyütt a katonaság is segítséget nyújtott. Berlin - Külföldiellenes jelszavakat hangoztatva tüntetett mintegy háromszáz új náci vasárnap a volt Kelet-Berlinben. Rendőrök tucatjai álltak készenlétben, hogy elejét vegyék az esetleges összecsapásoknak az ellentüntetést meghirdető baloldaliakkal. Verekedésre nem került sor. A rendőrség előállított tíz újnácit, hetet pedig már a tüntetés előtt őrizet­be vett. A tüntetést meghirdető Német Nemzetidemokrata Párt a külföldieket teszi meg bűnbaknak a munkanélkülisé­gért, amely a volt NDK területén kétszer akkora, mint a nyugati országrészben. A szervezet május 1-jén Lipcsében az utóbbi évek legjelentősebb neonáci tüntetésén 3-4000 főt tudott mozgósítani. Eschede - Megindító gyászszertartással és a szerencsétlen­ség helyszínén tartott koszorúzással vett végső búcsút vasár­nap Németország az alsó-szászországi vasúti katasztrófa 100 halottjától. A vasút 10.59-kor, a katasztrófa időpontjá­ban minden vonaton és vasútállomáson megtartotta a megem­lékezés percét. A középületekre országszerte gyászlobogót tűz­tek ki. Szovjet háborús veszteség A Szovjetunió csaknem 12 millió katonát vesztett a II. vi­lágháborúban, miközben az összes szovjet áldozatok szá­ma 27 millióra becsülhető - kö­zölte vasárnap Grigorij Krivo­­sejev vezérezredes. Az ismert orosz hadtörténész cáfolta a Szovjetunió elleni német táma­dás évfordulója alkalmából az orosz sajtóban megjelent talál­gatásokat, hogy a háború csak­nem 40 milliós véráldozatot kö­vetelt a volt Szovjetuniótól. Krivosejev - aki más orosz történészekkel együtt szerkesz­tője a világháború egykor titkos levéltári anyagai gyűjteményes kiadásának, illetve az eleset­tek adatai rendszerezett kiadá­sának - hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg összes vesz­tesége 11 millió 944 ezer fő volt 1941 és 1945 között. Az orosz vezérezredes adatai szerint a világháború kezdetén 4 millió 828 ezren szolgáltak a szovjet hadseregben. A háború ideje alatt 34 millió 476 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, míg a világháború végén 12 millió 839 ezer főt számlált a szovjet hadsereg. A világhábo­rúban 12 millió szovjet katona vesztette életét, csaknem négy­millió ember sebesülés vagy be­tegség miatt szerelt le. (MTI) Haza és nagyvilág 5 Konferencia a harmadik évezred Magyarországáról Biztonság és tisztességes munka A hét végén Budapesten szervezett nagyszabású konferenciát a harmadik évezred felé közeledő országunk jövőjéről „Hogyan tovább, Magyarország?” címmel a Magyar Polgári Együttmű­ködés Egyesület (MPEE), valamint a Batthyány Lajos Alapít­vány, a Professzorok Batthyány Köre, a Polgári Demokraták Tár­sasága és a Nemzeti Kör. A tanácskozáson beszédet mondott Or­bán Viktor kormányfőjelölt is. A Tar Pál elnökölte konfe­rencián Mádl Ferenc, az MPEE elnöke Rotterdami Erasmust idézve „történelmi, kegyelmi pillanatnak” nevezte Ma­gyarország ezredforduló előtti éveit, s figyelmeztetett azokra az alapvetően új kihívásokra, amelyet az új évezred támaszt hazánk és Európa elé. A kö­vetkező kormánnyal szemben pedig többek között alapvető elvárásként fogalmazta meg, hogy „maradjon beszélő vi­szonyban a néppel”, ne adja fel a kommunikációt a civil szfé­rával és a médiákon keresztül a társadalommal. Martonyi János MPEE- alelnök, külügyminiszter-jelölt többek között idézett a most készülő kormányprogram alap­elveiből, s itt hangzott el, hogy az elvszerűség és célszerűség teljes összhangja, valamint a tisztesség és nyíltság fogja a külügyi kormányzat munkáját meghatározni. A kormány fele­lőssége az, hogy az euroatlanti államok szövetségeseként is mindenki egyaránt érezze az európai felzárkózás és az erő­södő nemzeti függetlenség mind több előnyét. Ugyanak­kor a szubszidiaritás elvén egy­ségesülő Európában éles ver­senyre leszünk kényszerítve, s erre alaposan fel kell készül­nünk. Rabár Ferenc és Bod Péter Ákos a gazdasági felemelkedés és szociális piacgazdaság kiépí­tésének tennivalóit taglalták. Rabár Ferenc szerint a politi­kától kissé távolabb kell tarta­ni a gazdaságot, hiszen a „kor­rupció nem egyéb, mint a poli­tikai életbe behatoló piacgaz­daság”. Bod Péter Ákos hang­súlyozta, hogy most kevesebb illúzió és félelem fűződik a kor­mányváltáshoz, mint 1990-ben. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a tőkepiac szemszögéből egészen más a jó pénzügyi po­litika, mint a társadalom as­pektusából. A szociális rend­szereinket még hosszú ideig nem tudjuk olcsóbbá tenni, mert demográfiatag, egészség­­ügylek igen rossz állapotban van a magyar társadalom, ugyanakkor meg kell törni az adóprés, s a vele szembeni adó­­megkerülés ismétlődő ördögi körét, s többek között ezzel is erősíteni kell a magyar kis- és középvállalkozásokat. Orbán Viktor kormányfője­lölt pártja sikerét egyértelműen a polgári erők összefogásából eredeztette, majd kijelentette, hogy a még várhatóan csak jú­lius első hetében megalakuló kormány máris kettős sikert aratott. Osztatlan immár irán­ta a nemzetközi bizalom Bonn­­tól Washingtonig és Párizstól Brüsszelig, s mindössze négy nap alatt sikerült eloszlatni a tőzsdéről kiinduló, részben ger­jesztett üzleti bizonytalansá­got. Az új kormány programja két pilléren nyugszik majd. Egyfelől vissza kívánja állíta­ni a köz és a társadalom bizton­ságérzetét, másfelől pedig hely­re akarja állítani a tisztességes munka becsületét, mivel - mint mondotta - egyetlen jó prog­ram sem valósítható meg er­kölcsi fundamentumok nélkül. Szólt arról is, hogy a kisgaz­dákkal kényszerű koalíció szü­letett, de ez a kényszerérzet ad­dig tart csak, míg alá nem írják a koalíciós együttműködési megállapodást. Utána a vilá­gosan elhatárolt feladatkörök alapján közös, felelős munka fog következni, melyet a köl­csönös bizalom, a mértéktar­tás és a helyes arányérzék tart majd össze. Magyarországon az emberek hangulata megvál­tozott - jelentette ki Orbán Vik­tor. Kilenc év után először for­dult elő, hogy a legutóbbi köz­vélemény-kutatások adatai sze­rint a társadalom többsége úgy véli, jó irányba mennek a dol­gok. Vida Orbán Viktor kormányfőjelölt a konferencia szónoki emelvényén. Magyar Bálint lett az SZDSZ elnöke Az SZDSZ-nek emelt fővel kell tudomásul venni a válasz­tási vereséget és az elmúlt négy év tanulságait levonva olyan politikát kell kialakítania, amely nagyobb sikerre viszi a pártot - jelentette ki Kuncze Gábor leköszönt pártelnök szombaton, az SZDSZ rendkí­vüli tisztújító küldöttgyűlésén megtartott nyitóbeszédében. Ezután a három pártelnökje­­lölt mutatkozott be. Magyar Bálint kifejtette, hogy a sza­bad demokrata politizálásnak egy új, az ezredforduló követel­ményeinek megfelelő liberális manifesztumon kell alapulnia. Mécs Imre azt hangsúlyozta: az SZDSZ-nek egyértelművé kell tennie, hogy egyszer és mindenkorra vége az MSZP- vel kötött koalíciónak. Erdélyi László budapesti párttag azon az állásponton volt, hogy az SZDSZ-nek a közvélemény számára „szere­­tetre méltóbb”, a társadalmi igazságosságra fogékonyabb párttá kell válnia. A küldöttek végül Magyar Bálintot választották a párt elnökkévé. A leadott érvényes 508 szavazatból a győztes jelölt 340-et, Mécs Imre 146-ot, Erdé­lyi László pedig 22-t kapott. A megválasztott pártelnök zárszavában azt ígérte: az SZDSZ erős, liberális közép­párt lesz, amelyik képes a pár­beszédre a balközép és a jobb­közép politikai erőkkel. Az ügyvivői testület tagja lett: Kuncze Gábor 364 szava­zattal, Pető Iván (356), Hack Péter (264), Bauer Tamás (263), Demszky Gábor (248), Fodor Gábor (242), Szent-Iványi Ist­ván (234), Mécs Imre (194), Horn Gábor (181) és Wekler Ferenc (173). (MTI) Elfogadták a koalíciós megállapodást A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya szom­bati ülésén megvitatta és nagy többséggel jóváhagyta a Fidesz- Magyar Polgári Párttal kötendő koalíciós megállapodás szövegét - tájékoztatott Sepsey Tamás. A választmány elnöke elmondta: a küldöttek 63 igen, 4 tartózkodás és egy ellenszavazat mellett fo­gadták el a két párt koalíciós kormányzására vonatkozó szer­ződést, egyben felhatalmazták Lezsák Sándor pártelnököt aláírására. A dokumentumot az előzetes tervek szerint a pártve­zetők ma 11 órakor látják el kézjegyükkel. Sepsey Tamás azt is elmond­ta: a koalíciós megállapodás rögzíti, hogy a két párt ilyen politikai szándékból kötött egy­mással kormányzati együttmű­ködést. Hozzátette: bár a szer­ződés a koalíciós kormányzás­ról szól, egy külön fejezete ren­delkezik arról is, hogy két párt közösen készül fel és szövetség­ben indul az ősszel esedékes ön­­kormányzati választásokon.

Next