Kisalföld, 1998. június (53. évfolyam, 139-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

1998. június 22., hétfő Az érembiennále legjobbjai - A ma megnyíló tárlat nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy alaposabban megismerjük a tavalyi érembiennále legjobbjai­nak éremművészetét, bár közülük többen sokadszor szerepelnek Sopronban, nemcsak mint az érembiennálék résztvevői, hanem mint díjazottak is - kezdte beszédét N. Mészáros Júlia művészet­­történész, a Győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója tegnap a Lábasházban, a Soproni Ünnepi Hetek rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítás megnyitóján, ahol elsőként dr. Környei At­tila, a Soproni Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket. N. Mészáros Júlia bemutat­ta a tavalyi érembiennále győz­teseinek művészetét. Budahelyi Tibor Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjas művészről többek között elmondta, szigorú fel­fogású, következetes formavi­­lágú éremművészete mély lírai tartalmakat hordoz, s munkás­sága jelentősen gazdagítja a magyar éremművészetet. Vár­nagy Ildikó Munkácsy-díjas művész, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját nyerte el, négyszeres díjazott. Ő az egyetlen olyan résztvevő, aki abszolút nyíltsággal, for­mai gátlások és tartalmi korlá­tok nélkül, őszinte kíváncsi­sággal és szenvedélyes kísérle­tező kedvvel próbál ki minden kezébe kerülő új anyagot. Olyan érmeket készít, amelyek első látásra úgy tűnnek, hogy a legmesszebbmenőkig szakítot­tak a tradicionális éremfelfo­gással, valójában igen átgon­dolt alkotások - mondta a mű­vészről N. Mészáros Júlia. Ifj. Szlávics László érmeivel 1983 óta találkozhat az érdeklődő rendszeresen. Legutóbb Sop­ron önkormányzatának díját nyerte el. Művészi fejlődésének újabb fokát jelzik az utóbbi há­rom évben készült alkotások. A kiállításon látható sámánér­mein és kultikus őspénzein ter­mészetes anyagokat is felhasz­nál. Tornay Endre András a Magyar Éremművészetért Ala­pítvány díját nyerte el, s ez az alkotó hatodik díja az érembi­­ennálén. A kezdetektől jelen van a soproni kiállításokon. Ér­meinek anyaga általában bronz vagy fa. Műveiben jelképpé ne­mesednek a hétköznapi tár­gyak, egyszerű formák. A kiál­lításon reliefeket mutat be. Se­bestyén Sándor a rendezőbi­zottság díjának birtokosa. Mű­vei bronzplakettek és -érmek, legutóbb a millenniumról em­lékezett meg. Formavilága gaz­dag, figura­tív. Huber András a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesületének díját nyerte el. 1983 óta rendszere­sen kiállít az érembiennálén. Korábban bronzérmeket ké­szített, az utóbbi időben leg­többször természetes anyagok­kal dolgozik, amit szívesen kombinál rézzel és ólommal vagy festéssel. Meszes Tóth Gyula negyedszer nyert díjat, legutóbb a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségétől. Az alapvető formákra és szim­bólumértékű motívumokra re­dukált művei szociális érzé­kenységéről és mély humánu­máról vallanak. Fritz Mihály a Szabó Géza ötvösmester által alapított, a legjobb vert érem tervezőjének járó díjat nyerte el. Vert ezüst- és bronzérmeit mesteri tudással készíti, ame­lyek történelmi személyeket, jubileumi eseményeket örökí­tenek meg. Kubisch Kamilla mint legfiatalabb alkotó Kótai József ötvösművész díját nyer­te el. Főiskolai hallgató, akit az érzékeny mintázás, a jó plasztikai és komponálókészség jellemez. Szabó Iván a bienná­­le megalapítása óta rendszere­sen részt vesz az országos meg­mérettetésen. A kétszeres Mun­kácsy-díjas művész ezúttal a Roisz Vilmos Alapítvány díját nyerte el. Műveit most a plasz­tikai értékek dominanciája jel­lemzi - mondta többek között a díjazottakról N. Mészáros Júlia művészettörténész. A megnyitót dr. Környei At­tila szavai zárták, aki köszö­netet mondott a művészeknek és Askercz Évának, valamint segítőinek a tárlat megszerve­zéséért. NAGY MÁRTA A kiállítók közül többen már jól ismertek a városban. Fotó: H. L. Sz. Egyed Emma munkája Felavatták Wälder József egykori városi főmérnök emléktábláját­ ­ Száz évvel ezelőtt ebben az akkor új városházában igen ak­tív főmérnök dolgozott Sopron érdekében. Az ő hivatali tevé­kenysége idején épült újjá a szép színház, a Déli pályaudvar, létesült a ma egyetemünknek helyet adó katonai főreálisko­la, épült a városháza és indult meg a kórház építése is - kezd­te avatóbeszédét tegnap dél­előtt dr. Kubinszky Mihály, a soproni városháza falán elhe­lyezett Walder-emléktábla ava­tóünnepségén, miután Kóczán Zoltán, az önkormányzat vá­rosfejlesztési bizottságának el­nöke köszöntötte az egybegyűl­teket és kijelentette: a Soproni Városszépítő Egyesület ötletét, a város jeles polgárainak ily módon történő megörökítését hagyománnyá kívánják tenni.­­ Wälder József egykori vá­rosi főmérnök érdeme az emlí­tett létesítményeken is túlmu­tat - folytatta avatóbeszédét dr. Kubinszky Mihály -, mert 1905-re elkészítette a város sza­bályozási tervét, mely részle­tezésében túlment a mai szó­­használat szerinti „általános rendezési terv” fogalmán. Az ünnepélyes leleplezés so­rán a hallgatóság megismer­hette Wälder József kivételes képességeit, megvalósult és pa­pírra vetett terveit. Wälder Jó­zsef a Bánátból származott, Nagybecskeren született 1862- ben. Tanulmányait a rangos zü­richi egyetemen végezte. 1886- tól haláláig állt Sopron város szolgálatában. „Wälder József olyan ember volt, aki megér­demli az utókor megbecsülé­sét, nevének be kell vonulnia Sopron város történelmébe” - jelentette ki a szónok, majd Kóczán Zoltánnal leleplezték Sz. Egyed Emma képzőművész domborművét, a városháza fa­lán elhelyezett Wälder József­­emléktáblát. N. M. A leleplezés ünnepi pillanata. Fotó: Hajdú László ____KISALFÖLD___ Sopron vármegye 7 Egyre nagyobb az érdeklődés a fesztivál produkciói iránt A tánc és a zene ünnepe 1. oldal­­*■ Sipos Ferencet, a Petőfi-is­­kola Pendelyes néptánc­együttesének vezetőjét arról kérdeztük, mi hívta életre öt esztendővel ezelőtt a gyermek­táncosokat megmozgató ese­ményt. - Csodálatos néphagyomá­nyokkal rendelkező régió a mi­énk, s mivel valamilyen külö­nös oknál fogva a sokak által kedvelt néptánc, s azon belül a gyermeknéptánc kimaradt a városi rendezvények reperto­árjából, elkezdtük szervezni a fesztivált. Az akkor már szép sikereket maga mögött tudó Pendelyes néptáncegyüttes tagjai körében fogalmazódott meg a gondolat: jó volna más tájak táncosaival, esetleg ha­tárainkon túli magyarokkal találkozni. A legelső találkozó igazolta a fesztivál létjogosult­ságát, a fellépések során min­denki tanult mindenkitől. Egy idő után oldódott a hangulat az együttesek között, igazi ba­rátságok szövődtek. Jó volt látni, amikor a sokadik talál­kozás alkalmával már név sze­rint szólították egymást a tán­cosok, ki-ki tudta a társáról, honnan jött és mit hozott a tarsolyában. Külön kis kurzu­sok alakultak ki, amelyek so­rán kidolgozott tánclépéseket, mozdulatokat, dallamokat ta­nultak egymástól a fellépők. Mára kialakult a gyermek­néptánc fesztivál jellege és hangulata. Az érdeklődés egy­re nagyobb lesz az ifjú tánco­sok produkciói iránt - mond­ta elégedetten a főszervező. A rangos eseményen felvo­nult a somorjai (Szlovákia) Csali gyermek-néptáncegyüt­tes, a marosvásárhelyi Napsu­gár gyermekegyüttes, a len­gyeltóti Ördöngös együttes, a tatai Kenderke néptánc­együttes, a budapesti Törekvés Suttyók Táncegyüttes, a Maros megyei vajdaszentiványi gyer­mekegyüttes, a Zalai Tánc­­együttes, Néptáncegyesület utánpótláscsoportja. Jelen volt továbbá a soproni iskolák kö­zül az Erkel Ferenc Általános Iskola gyermekcsoportja, a De­ák téri iskola Pintyőke néptáncegyüttese, a Szent Ist­ván és a Szent Orsolya Római Katolikus Iskolák gyermek­­csoportjai, az erdei iskola nép­tánccsoportja és a rendezvény házigazdája, a Petőfi Sándor iskola Pendelyes gyermek­­néptáncegyüttese. Sipos Ferenc végezetül kö­szönetet mondott a táncosok nevében a Gyermek- és Ifjúsá­gi Alapprogram, a Pendelyes Kulturális Egyesület, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Pro Kultúra Kht., a város önkor­mányzata, a TIT és a zeneisko­la nyújtotta támogatásért. Török M. A Pendelyes gyermek-néptáncegyüttes nagy közönség előtt mutatta be műsorát. (9825/6822/1/7) A Deák téri iskola Pintyőke néptáncegyüttese gyermekjátékokat is bemutatott. (9825/6822/2/9) Fotó: Hajdú László Soproni motívumok a világmárkán Főszerepben a nyakkendő A soproni Tűztorony erkélyéről is nyakken­dő lógott szombaton. Ezen a napon mutatták be ugyanis az Ógabona téri nyakkendőüzlet előtt a világ első nyakkendőgyártói között számon tartott cég legújabb darabjait: a két soproni motívummal ékesített nyakkendőt. Dr. Pagrits Ferenc üzlettulajdonos érdeklő­désünkre elmondta: kópházi horvát nemzeti­ségiként került kapcsolatba a horvátországi vállalattal. „Magyarország történetében elő­ször fordul elő, hogy egy város szimbóluma nyakkendő motívumává válik” - jelentette ki dr. Pagrits Ferenc. A selyemből készült, s a férfiak elegenciáját meghatározó ruhadarabok egyikét a Tűztorony díszíti, míg a másik változaton a város címeré­ből jól ismert hárombástyás várfal ismerhető fel. Az olasz szövés igényesen, ám diszkréten eme­li ki Sopronnak e két jellegzetes emlékét, a fér­fiaké a választás, hogy melyik motívumot része­sítik előnyben. Természetesen a nyakkendők színe és a színek variációja széles skálán mozog, s választható csokor- vagy hagyományos nyak­kendő is. A bemutató a gradistyei horvát himnusz el­­éneklésével kezdődött, majd a zágrábi anya­cég igazgatója és dr. Gimesi Szabolcs polgármes­ter köszöntötte a megjelenteket­­ és a Sopront népszerűsítő nyakkendőket. Az ajándékok át­adását követően pedig férfi- és női kórusok, va­lamint vonósnégyes adott műsort az Ógabona téren. N. M. 9400 Sopron, Panoráma út 22. Tel.: (99) 33 66 77 Reklámügynökség és Ügyfélszolgálat: 9400 Sopron, Előkapu 11. Tel.: (99) 33 33 00 TISZTELT FOGYASZTÓINK! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az új gázdíjszám­­lázási rendszerre történő átállási, adatfeltöltési munkák miatt a díjszámlázással kapcsolatos ügyfélfogadást 1998. június 25.-július 1. közötti időszakban szüneteltetjük. Kérjük a fenti időszakban a befizetéseket, beje­lentéseket, adatmódosításokat mellőzni szíveskedjenek. Megértésüket és türelmüket köszönjük. . . .. K­ÖGÁZ Rt. Soproni Üzemigazgatóság .

Next