Kisalföld, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2 Aktuális Filmmel bővítené a képzést A művész-tanár tervei Sikeres évet tudhat magáénak a győri képzőművészet. Rado­sza Attilának, a Magyar Al­kotóművészek Országos Egye­sületének győri képviselője­ként sikerült megszerveznie német kollégáival egy nagy si­kerű ingolstadti kiállítást. A Pécsi Galéria is otthont adott egy Győr művészetét repre­zentáló tárlatnak AT. Mészáros Júlia múzeumigazgató válo­gatásában, és az év végén nyílt a szűkebb tagságú Raab-Art csoport debütáló tárlata. Nem remélt érdeklődés övezte egyébként kiállításu­kat, hiszen rögtön egy külföl­di és két tekintélyes hazai fel­kérésnek kell eleget tenniük. A Városi Művészeti Múzeum fo­lyamatosan mutatja be a győ­rieket a most felavatott Czirá­­ky Teremben. . - A Győri Balett Művészeti Szakközépiskola tanáraként mi­lyen tervek foglalkoztatják az iskola jövőjével kapcsolatban? - Szerencsés helyzetben va­gyok, mert mind a táncművé­szeti, mind a képzőművészeti szakokon nemzetközi szinten is figyelemre méltó színvona­lú az oktatás, a klasszikus ér­tékek közvetítése. Azt szeret­ném, ha a minőséghez nagyobb nyitottság is járulna. A Doctor of Liberal Arts képzésben nyert információim azt sugall­ják, hogy a nyitottság és rugal­masság olyan értékek, ame­lyek nélkül a gondolatok meg­­kövesedhetnek, a teóriák visszahúzó erővé válnak. A nyitás tendenciája egyébként elkerülhetetlenül átjárta a bu­dapesti Táncművészeti Főis­kolát, és a művészeti középis­koláknak is állandó kihívást jelent. Itt nem az a kérdés, hogy nyitunk és elzárkózunk, hanem képesek leszünk-e per­manensen befogadni és kiszűr­ni a globalizált kultúra hajtá­sainak értékes szeleteit. Ko­moly önmérsékletre van szük­ségünk ahhoz, hogy ne vetítsük rá a művész-tanárok, művé­szeti csoportok, együttesek művészi koncepcióját a diá­kokra. Szerencsére ezt eddig is sikerült elkerülnünk. A cél az lehet, hogy tág spektrumot közvetítsünk, amelyből diák­jaink egyéni alkatának és ké­pességének megfelelően vá­lasztható meg az egyénre sza­bott program, és ennek leg­fontosabb eleme a művészi eszközök, illetve egy prakti­kusan használható szakma el­sajátítása. Minden terv akkor működik, ha a megfelelő em­berek közvetítik. Iskolánk ese­tében ennek a győri és a Győrt immár otthonuknak tekintő képző- és táncművészek a hosszú távú garanciái. Szeretném felhasználni sze­mélyes jó kapcsolataimat arra, hogy a művészeti oktatásért tenni akaró győriekkel össze­fogjunk. Hogy végre ne egy­más ellen, hanem értékeinket kölcsönösen kiaknázva egy­másért is dolgozzunk, így jó légkörben alkothatnánk együtt a Táncművészeti Általános Is­kolával, a Kovács Margit is­kolával és sorolhatnám... Közös tervünk, hogy művé­szeti képzésünkbe bekapcso­lódjék például a győri Media­­wave-hez kötődő nemzetközi rangú film- és videoszakma is. Radosza Attila készülő munkájával a műteremben. KISALFÖLD 2000. február 1., kedd // Őrségváltás a határőrségnél 1. oldal Kovács tábornok 1982-ben Szombathelyről került a győ­ri határőrkerületbe. Először alosztályvezetőként, majd törzsfőnökként dolgozott. Egészen 1994. december 31- ig, amikor kinevezték a távo­zó igazgató, Vidus Tibor ezre­des helyére. Csaknem két év­re rá a köztársasági elnök ok­tóber 23. alkalmából Kovács Dezsőt dandártábornokká léptette elő. Irányítása alatt az igazga­tóság mindvégig az illegális migráció országos főirányá­ban hajtott végre feladatokat, jó eredménnyel. A jogellenes cselekmények száma évente ötezer és kilencezer között volt, ami a mindenkori orszá­gos adatoknak több mint har­minc százalékát tette ki. Az utolsó három év alatt hetven­hétről majdnem háromszáz­ra emelkedett az elfogott em­bercsempészek száma. Mialatt igazgató volt, szá­mos változást kellett levezé­nyelnie Kovács Dezsőnek. Er­re az öt évre esett a Soproni Határőr Igazgatóság meg­szüntetése, csaknem két éve leszerelt az utolsó sorozott ál­lomány, s profi határőrizetre tért át a szervezet. Ugyancsak erre az időszakra esett a ko­szovói válság, s az azt követő menekülthullám. Ez idő alatt sikerült a sokat kritizált kö­zösségi szállást európai szín­vonalúvá fejleszteni. Kovács Dezső elmondta, hogy új beosztásában felada­tának tartja a belügyminisz­ter által meghatározottak, a szakmai és technikai fejlesz­tések megvalósítását, az or­szág várható külső határai­nak megerősítését. Az orszá­gos parancsnokságra kerülé­sével azonban nem válik meg Győrtől. Ide köti a család, a munkatársak és a barátok. Úgy tervezi, hogy nyugállo­mányba vonulását követően a városban marad. A tegnapi állománygyűlé­sen az országos parancsnok bejelentette: Kovács tábornok helyére Báli József ezredest, eddigi rendészeti igazgatóhe­lyettest nevezte ki igazgató­nak a belügyminiszter. Báli József tisztté avatása óta a győri igazgatóságon dol­gozott különböző beosztások­ban. Közben a rendőrtiszti fő­iskolán másoddiplomát szer­zett, majd a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémia elvégzését követően határforgalmi osz­tályvezetőként, később titkár­ságvezetőként tevékenyke­dett. Négy évvel ezelőtt fél évet töltött NATO-nyelviskolán, Kanadában. Az új igazgató elmondása szerint nem könnyű helyzet­ben került kinevezésre. Az il­legális migráció nagyságában, irányában nem tapasztalható változás. Ezért a győri igazga­tóságra továbbra is jelentős feladatok várnak. Báli ezredes fő feladatának tartja, hogy felkészüljenek az EU-csatla­­kozásra és kialakítsák a bel­ső határok őrizetét, ez alatt értve azt is, hogy a szervezet megfeleljen az új elvárások­nak. Hangsúlyt kell fektetni a nyelvtudás fejlesztésére, ez­zel is felkészülve az együtt­működésre, a közös munkára. Arra, hogy működési terüle­tén az igazgatóság tevékenyen részt vegyen a közrend, a köz­­biztonság fenntartásában. El­sősorban a migráció és a szer­vezett embercsempészet visszaszorításában. Az igazgatóság irányítási területén megüresedő rendé­szeti igazgatóhelyettesi be­osztásba - Báli ezredes helyé­re - Cseri József alezredest nevezte ki a határőrség orszá­gos parancsnoka, Béndek Jó­zsef dandártábornok. Tóth Gyula Tihanyi Árpád fia, László is ott volt a ravatalozáson Elhunyt dr. Gyepes István 1. oldal * Dr. Gyepes István életéről, tevékenységéről a bíróság sem nyilatkozattal, sem bármilyen információval nem szolgált. Ötvenhetes tettéről, a Gyepes vezette bírói tanács, a „troj­ka” által kiszabott hat halá­los ítéletről a Soproni Egye­tem adjunktusától, dr. Bor­bély Józseftől kaptunk ada­tokat. Gyepes - aki ötvennégytől nyolcvanhétig töltötte be az elnöki pozíciót - hat halálos ítéletet hozott első fokon az ötvenhatot követő megtorlás során. A párt nevében a for­radalomban való szervezői munkáért, részvételért bitó­ra küldte a győri tanárt, Tiha­nyi Árpádot, Földes Gábort, a színházi főrendezőt, Czifrik Lajost, Gulyás Lajos levéli re­formátus lelkészt, valamint Weintrager Lászlót és Zsig­­mond Imrét. Az akasztófán végezte Kiss Antal, a huszon­négy esztendős fűtő is, akit Gyepes első fokon életfogy­tig tartó szabadságvesztésre, a budapesti katonai bíróság pedig másodfokon halálra ítélt. Börtönbüntetést kapott Győrött dr. Varga Ernő, Mol­nár Ferenc, Jurik Antal, Sza­lai Ferenc, Fekete István és Sipos Dezső. A vádat egy fia­tal karrierügyész, Grácz End­re képviselte. Olyan szóbeszéd járta - bár ennek nyilvánvalóan nem ma­radt írásos nyoma a sajtóban -, hogy Gyepest válaszút elé állították, ahogy dr. Kéri Jó­zsef megyei főügyészt is, aki nem vállalta az ügyészi fel­adatot és később - nem egye­nesen ezért - börtönre ítélték. Dr. Borbély József - aki még nyolcvankilencben interjút készített a megboldogult el­nökkel, azt állítja, hogy akkor semmi ilyesmit nem említett.­­ Azt mondta, hogy akko­riban egyetértett az ellenfor­radalom megtorlásával. Hi­vatalosan részt vett a kivég­zéseken, részletesen elmesél­te, hogyan húzták fel az el­ítélteket a bitóra. Aztán ké­sőbb - állítása szerint - min­dent átértékelt. Amikor be­szélgettem vele, már úgy gon­dolta, hogy a halálbüntetést el kellene törölni és nem sza­bad, hogy embereket politikai okokból kivégezzenek - emlé­kezik vissza az elnök tizenegy évvel ezelőtti szavaira dr. Borbély József. Dr. Gyepes Istvánnak ek­kor tettek fel életében elő­ször kérdéseket ötvenhatról és azóta nem nyilatkozott egyetlen újságírónak sem. Győrött élt és otthonában hunyt el, a Verseny utcában, ahol körülvette őt saját múlt­ja, az egész negyvenkét év előtti borzalom. Ugyanis, ha kilépett a pa­nelház kapuján és balra for­dult, a Szigethy Attila útra ért. Innen jobbra a Nagy Im­re út, balra a Tihanyi Árpád út felé vehette az irányt. Ha az utóbbin délnek indult, né­hány száz méterre a Földes Gábor utcában találta magát. Emlékek, bűnök kísérték a lépteit. Pedig sokan jó embernek tartották, s ha a kor nem ál­lítja fiatalon válaszút elé, ta­lán soha senki nem szennyez­heti be a nevét. A tegnapi te­metésen a gyászbeszéd során elhangzott, hogy szerette a természetet, szerette az em­bereket. A gyerekekkel tré­fálkozott, közvetlenül beszélt mindenkivel. Békés öregség­re vágyott és ki tudja, vajon megkapta-e? Ki tudja, hogy a halála óráján eszébe jutottak-e a régi vétkek. Hiszen az em­lék tovább él, tovább meleg­szik - hangzott el a megemlé­kező beszédben. Az elnök ravatalozásán Ti­hanyi Árpád fia, László is megjelent. Hátul állt, nem ment az emberek közé és a sírjához sem kísérte el az el­hunytat. - Semmi gyűlölet nincs bennem, ezt nagyon komo­lyan mondom - jelentette ki kérdésünkre Tihanyi László. - Nem jelent elégtételt a bíró halála. De el akartam jönni, mivel - ha megenged egy kis száraz iróniát - Gyepes Ist­ván is ott volt az én apám ha­lálakor. Mindannyian az iga­zi ítélőbíró elé állunk egyszer és szívből kívánom, hogy az kegyelmezzen ennek az ítélő­bírónak. L. B. Megyei igazgatók válasza a miniszter közleményére A kórházak leckéje 1. oldal­a Gógl Árpád egészségügyi miniszter közleményéből az derül ki, hogy a kiutalt összegeket „a kormány a betegellátásban közvetlenül részt vevőknek, a többnyire három műszakban dolgozóknak, nővéreknek, asszisztenseknek, kisegítőknek és orvosoknak szánta”. Megyénk öt egészségügyi intézménye összesen 92.871.600 forintot kapott december végén. A kórházigazgatók közös állásfoglalása ugyanakkor a következőket tartalmazza: „A kórházak finanszírozásából 1999-ben jelentős összeget visszatartottak, komoly működési gondokat okozva az intézményeknek, mely ellen a Magyar Kórházszövetség is tiltakozást jelentett be.” A közérdekű közleményben megnevezett „2,6 milliárd nem várt többletbevétel” valójában ennek a visszatartott összegnek egy része volt, melyet „az 1999. évi gyógyító­megelőző ellátás kiadási előirányzat javára” utalt az OEP a 170 magyar kórház részére - így a megye kórházainak is - december utolsó napjaiban. Az egészségügyben a működési költségek­­ , különösen a bérek­­ méltatlanul alacsonyak, melyek sem önkormányzati, sem intézményi szinten nem oldhatók meg. „A lecke fel van adva” - állapítják meg a tegnap Csornán kelt levelükben az aláírók: Krizmanich Mária, a csornai, Bugovics Elemér, a győri megyei, Vargha Péter, a soproni, Ballagi Farkas, a kapuvári, Vörös László, a mosonmagyaróvári kórház első embere. Meglopták a segítőket Lapunk is megírta: raktárral gyarapodott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi cso­portja. A költözés örömébe üröm is vegyült. A szolgálat két munkatársát ugyanis - tízper­ces távollétüket kihasználva - meglopták. Szinte bizonyos, hogy a tettes segítséget, ado­mányt, használt ruhát kért, s a Sorstárs Iroda két segítője ellen ebben az időpontban követték el a bűncselekményt. A pén­zestől, igazolványostól, kul­csostól eltulajdonított két irat­tárcában összesen huszon­nyolcezer forint is lapult. Néhány nap elteltével isme­retlen férfihang telefonon hív­ta a szeretetszolgálat munka­társait, hogy a győri vasútállo­máson az ereszcsatorna repedé­sében egy sötét irattartóban igazolványokat talált és sze­retné azt visszaadni. A tárcában - a pénz és egy kulcscsomó ki­vételével - minden megvolt. Ám ki tudja, ezek után marad-e a bizalmuk, tudnak-e „tiszta szívvel”, lelkesen dolgozni, se­gíteni azokon, akik olykor nem csupán élnek, de vissza is élnek ezzel. Har Főszerkesztő­: NYERGES CSABA Hírszerkesztőség: Somodi Géza főszerkesztő-helyettes Szerkesztők: Bogárdi Szilvia, Mészáros Gábor, Keszei L. András, Nyitray Péter Rovatvezetők: Bertleff András (fotó) Papp Győző (sport) Vezető újságíró: Koloszár Tamás Publicisztikai szerkesztőség: Fábián György főszerkesztő-helyettes Varga Lajos felelős szerkesztő Szerkesztők: Sudár Éva, Werner Krisztina, Csudás Endre Kiadó és szerkesztőség: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28 Telefon: 96/504-444, fax: 96/504-414 Szerkesztőség: 96/504-455 Interneteim: http://www.kisalfold.hu Hirdetésszervezés: 96/504-433 Hirdetésfelvétel: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Kisalföld Pavilon, Győr, Baross út Hirdetésfelvétel telefonon: 96/504-422 Regionális szerkesztőségek: Sopron, Szetey András szerkesztőségvezető Sopron, Frankenburg u. 2/A, telefon: 99/511-388 Szerkesztőség: 99/511 -377, fax: 99/511-366 Hirdetésfelvétel: 99/511-385 Fax: 99/511-384, 99/312-266 Mosonmagyaróvár, Vida István szerkesztőségvezető Régi vámház tér 14. Telefon: 96/577-574, fax: 96/214-266 Hirdetésfelvétel: 96/577-577 Rábaköz, Németh D. László szerkesztőségvezető Csorna, Laky Döme u. 1. Telefon: 96/263-172 Hirdetésfelvétel: 96/260-164 KIADJA A KISALFÖLD KIADÓ KFT. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Kft. Színes technika: Grafikai Stúdió Nyomás: PRESSPRINT Kft., 9021 Győr, Újlak u. 4/A Központi telefonszám: 96/504-434 Ügyvezető igazgató: Szammer István Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507 A Kisalföld a­dpstAJESZ tagja. Előfizetés telefonon: Győr: 96/312-028, Sopron: 99/328-289, Mosonmagyaróvár: 96/215-586, Csorna: 96/261-108. Valamint a postán és a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 959, negyedévre 2877 forint. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Árusítja a RÁBAHÍR Rt. és alternatív árusok. A Kisalföldben megjelent fotók megrendelhetők! Telefon: 96/504-461 MINUFOUD A CSALÁD NAPILAPJA

Next