Kisalföld, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

6 Győr és környéke KISALFÖLD Fodrászok mestervizsgája Egy nagyüzemmel működő fodrászszalonhoz hasonlított a győri Kossuth Lajos szakképző iskola gyakorlati oktatóterme. Az előtérben becsavart hajú hölgyek várakoztak, a tükröknél ülők frizurájának csinosításán ügyes kezű szakemberek szor­goskodtak. Mintha valami fontos rendezvény miatt szépí­tenék őket. Azonban ezúttal nem a modellek voltak a fő­szereplők, hanem a fodrászok, akik a kétszázhúsz órás el­méleti és gyakorlati felkészítés után a tudásukat bizonyí­tották. A megyei kereskedelmi és iparkamara és a kézműves­kamara összeolvadása óta ez az első mestervizsga, tudtuk meg Pető Istvántól, a kamara illetékes képviselőjétől. El­mondta, hogy ebben a szak­mában még nem kötelező a mesterlevél a vállalkozás működéséhez. Ennek ellené­re egyre többen meg akarják szerezni. Ezúttal tíz jelölt mutatta be modelljein az európai uniós normákhoz igazított követelményekben előírt műveleteket. Kisebb szünetekkel reggel nyolc órától délután öt óráig dol­goztak. Lukácsi Andrásné, a me­gyei fodrászmestervizsga-bi­­zottság elnöke szerint mun­kájukon látszott felelősségtu­datuk, érződött, hogy a tanu­lóneveléssel is tudatosan sze­retnének foglalkozni. Örült annak, hogy elismerik a mes­terszint rangját és éppen ezért vállalták a képzést, a megmérettetést. Úgy véli, nem voltak könnyűek felada­taik, mégis magas szinten tel­jesítették azokat és ezzel bi­zonyították a felkészítés ha­tékonyságát. Némethné Nagy Márta is átveheti majd a mes­terlevelét. A ravazdi fodrász azt hangsúlyozta, hogy a vizsgához ideális körülmé­nyeket, nyugodt légkört te­remtettek. A szervezőknek köszönhetően neki csak a műveletek elvégzésére kellett figyelnie. Leszögezte: nehéz volt, de megérte. Reméli, hogy fáradozásai a vendégek bizal­mának növekedésével megté­rülnek és a tanfolyamon ta­nult újdonságokat hasznosí­tani tudja. Rimányi Z. A vizsgához a szervezők ideális körülményeket, nyugodt hangulatot teremtettek. (0014-8792-7/16) Fotó: Szűk Ödön További vizsgálatok a Komszolnál További szakértői vizsgála­tokat rendelt el a győri ön­­kormányzat tulajdonosi bi­zottsága hétfő esti zárt ülé­sén a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nél (Kom­­szol). Lapunk korábban megír­ta: Németh Zoltán, a cég fel­ügyelőbizottságának fide­­szes elnöke súlyos gazdálko­dási hiányosságokat vélt fel­fedezni a százszázalékos ön­­kormányzati tulajdonú tár­saságnál, s kijelentette: ha kérdéseire nem kap meg­nyugtató választ, kezdemé­nyezi Kovács András ügyve­zető igazgató leváltását. Kovács András visszauta­sította a vádakat. Eredics Imre városüzemel­tetésért is felelős alpolgár­mester a városházi sajtótájé­koztatón közölte: a vizsgála­tokat „a tisztánlátás érdeké­ben” kell elvégezni, mert „nem egyértelműek a dol­gok”. Hozzátette: az önkor­mányzat ebben az esetben nem az önkormányzati, ha­nem a gazdasági törvény ér­telmében köteles eljárni, s ezért bővebb tájékoztatásra csak az ügy későbbi szaka­szában kerülhet sor. A szak­­­értői anyagok elkészülésének határideje április 25., s más­nap újabb rendkívüli bizott­sági ülést tartanak. Dézsi Csaba András alpolgármester mindehhez annyit fűzött hoz­zá, a városvezetésben senki­nek sem érdeke, hogy ne tisz­tázzák a gondokat. Balogh József polgármes­ter elmondta, Győr idén négy beruházáshoz kíván központi forrásból céltámogatást sze­rezni. A győrszentiváni csa­padékvíz-elvezetés megvaló­sítása összesen mintegy fél­­milliárd, a zsinagóga felújítá­sa 1,2 milliárd, a Győri Dózsa atlétikai pályájának rekonst­rukciója pedig 140 millió fo­rintba kerülne. (Utóbbi eset­ben a városi fedezet egyelőre bizonytalan, mert ötvenszá­zalékos önrészt várnak el, s erre a célra „mindössze” 33 millió forintot különítettek el a költségvetésben.) Ugyan­csak céltámogatást - a nettó költségek egyötödét, 750 mil­lió forintot - szeretnének sze­rezni a bácsai szennyvíztisz­tító továbbépítéséhez. A Kisalföld kérdésére a vá­rosi intézményhálózat átvilá­gítása kapcsán Eredics Imre kifejtette: még nem készültek el azok a javaslatok, amelye­ket a szakszervezeteknek, a munkaközösségeknek és a kamaráknak küldenek meg véleményezésre. H. G. Rt Ml.FOLD . hird­etésfelvéte­l GYŐR Újlak u. 4/A ^ információ: & 96/504-422 c W V ' ff. "4 'JsSflIII 2000. április 21., péntek Heti ajánlatunk Érdekli önt? Húsvéti hangverseny Ménfőcsanakon A ménfőcsanaki Szent Ke­reszt-templomban április 24-én, hétfőn délután négy órakor húsvéti hangversenyre várják a zenekedvelőket. Közreműködik a Melodiári­­um kórus és a Ménfőcsanaki Dalkör. Mediawave 2000, jubileumi fesztivál A jubileumi, tízéves Fény­írók Fesztiválját idén április 25. és május 1. között ren­dezik meg. A kulturális prog­ramsorozat április 25-én, kedden este fél nyolckor a győri zsinagógában az Ujgur Színház előadásával veszi kezdetét. Halmi Miklós festménykiállítása A Xántus János Múzeum Patkó Imre-gyűjteményében április 25-én, kedden délután öt órakor Halmi Miklós fest­ményeiből nyílik tárlat. A ki­állítást Szakolczai Lajos műkritikus ajánlja a közön­ség figyelmébe. Az alkotáso­kat május 28-ig, hétfő kivétel naponta 10 és 18 óra között lehet megtekinteni. Nemzetközi Tehetség­­gondozó Konferencia A győri városháza díszter­me ad otthont április 26. és 28. között a Nemzetközi Te­hetséggondozó Konferenciá­nak. Az európai közoktatást mindenütt sürgős feladatként foglalkoztatja a tehetségpe­dagógia problémájának meg­oldása. Ebben kívánnak részt venni a győri szervezők, ami­kor több ország pedagógusait hívták össze tanácskozásra. A rendezvényen ismert külföldi és hazai szakemberek tarta­nak előadásokat, bemutatják a győri gyakorlatot, s a három nap alatt szakmai vitákra is sor kerül. Nőklub a magas vérnyomásról A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban áp­rilis 27-én, csütörtökön dél­után öt órakor kezdődő Nőklub vendége dr. Mézes Pé­ter lesz. A programon az ér­deklődők a magas vérnyomás kialakulásának okairól, a be­vezető tünetek kezeléséről s a betegség szövődményeiről tudhatnak meg hasznos in­formációkat. Kazinczy-napok, szép magyar beszéd A Bartók Béla Megyei Mű­velődési Központban április 28-án, pénteken délelőtt ki­lenc órakor kezdődik a Ka­zinczy Szép Magyar Beszéd Verseny 35. országos döntője. Népi írók Baráti Társasága A megyei könyvtárban találkoztak csütörtök délután azok, akik a Népi írók Baráti Társaságához kívántak csatlakozni. A találkozón megjelent és tájékoztatást adott az országos társaság eddigi kezdeményezéseiről dr. Dobszay Károly ügyvezető elnök. Elmondta többek közt, hogy a vidéki nagyvárosokban, Debre­cenben, Szegeden, Pécsett megalakultak a társaság regionális képviseletei. Az országos elnökség a győri regionális elnöki te­endőkkel Varga Lajost, a Kisalföld felelős szerkesztőjét bízta meg, akit elnökségi tagok segítenek, hogy a népi írók művei ne menjenek feledésbe. Ebben a szellemben készülnek a jövőre ese­dékes Németh László- és a 2002-ben időszerűvé váló Illyés-cen­­tenáriumra. Támaszkodni kívánnak az iskolák és közintézmé­nyek munkatársainak, tanárainak, diákjainak ötleteire, hogy a népi írók szellemi örökségének nyilvános képviseletét a társa­ság a győri régióban is zavartalanul elláthassa. „Nem kell mindig újat alkotni” „Nem azért írok zenét, mert írni akarok, hanem azért, mert nem tudom nem megírni” - elmélkedik sűrű cigarettafüstbe burkolózva Bak Zoltán gitárművész, ze­neszerző az alkotásról. Neve sokat mond azoknak, akik kedvelik a kötetlen, minden stílusból egy kicsit merítő, mégis teljesen szokatlan, improvizációban gazdag gi­tárzenét. A győri művész zenei stílusát nehéz lenne behatárolni; ő ma­ga sem tudja. De ez nem is baj. Egyszer azt írták róla: „mo­dernnek klasszikus, klasszi­kusnak modern”. Vallja, hogy nem kell mindig frisset, újat, megrázót alkotni; egyet kell csak, de azt nagyon jól. Most Győrben koncertezett, április 14-én, pénteken a Petőfi Sán­dor művelődési központban, ahol barátjával és volt tanítvá­nyával, Timkó Róberttel lépett fel. - Nem tartom művésznek magam, nekem a zene olyan természetes, mint a levegő­vétel - meséli Bak Zoltán. Ez látszik a fellépésein is. Nem szoros korlátok közé szorí­tott, hatvanperces haknik ezek, hanem igazi, kötetlen és felszabadult zenélések. Egyik-másik emlékezetes marad, mint az a debreceni, egyetemi fellépés, ahol a kétórás szólókoncert után másfél órás ráadást adott. „Van olyan közönség, amely mindent kihoz az emberből. Igaz, szerintem ez csak né­hányszor fordul elő az élet­ben. Ez olyan volt.” Hogy mennyire a zenéért muzsikál, azt az a program­­szervező tapasztalta meg iga­zán, aki - ki tudja, miért - „elfelejtett” közönséget szer­vezni az előadóestre. Bak Zol­tán körbenézett, leültette az illetőt az üres nézőtérre, és előadta a műsorát, mert ját­szani érkezett. A zene benne volt, s nem tudta nem kiadni magából. Beszélgetünk még a ze­néről, a művészetről - nem szereti ezt a „mesterkélt” ki­fejezést­­, s arról, honnan me­ríti a dallamokat. - Egy tanárom mondta egy­szer, hogy az én zeném nem kötődik semmihez, nem szár­mazik semmitől, csak van. Minden hatással van rám a hangulatomtól függően. Van olyan időszak, amikor csak hozzáérek a hangszerhez és jön a dallam. Ez a hat húr maga az élet és a halál. Aki hallotta játszani, elhi­szi neki. Pomaranski Luca Bak Zoltán

Next