Kisalföld, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-21 / 94. szám
6 Győr és környéke KISALFÖLD Fodrászok mestervizsgája Egy nagyüzemmel működő fodrászszalonhoz hasonlított a győri Kossuth Lajos szakképző iskola gyakorlati oktatóterme. Az előtérben becsavart hajú hölgyek várakoztak, a tükröknél ülők frizurájának csinosításán ügyes kezű szakemberek szorgoskodtak. Mintha valami fontos rendezvény miatt szépítenék őket. Azonban ezúttal nem a modellek voltak a főszereplők, hanem a fodrászok, akik a kétszázhúsz órás elméleti és gyakorlati felkészítés után a tudásukat bizonyították. A megyei kereskedelmi és iparkamara és a kézműveskamara összeolvadása óta ez az első mestervizsga, tudtuk meg Pető Istvántól, a kamara illetékes képviselőjétől. Elmondta, hogy ebben a szakmában még nem kötelező a mesterlevél a vállalkozás működéséhez. Ennek ellenére egyre többen meg akarják szerezni. Ezúttal tíz jelölt mutatta be modelljein az európai uniós normákhoz igazított követelményekben előírt műveleteket. Kisebb szünetekkel reggel nyolc órától délután öt óráig dolgoztak. Lukácsi Andrásné, a megyei fodrászmestervizsga-bizottság elnöke szerint munkájukon látszott felelősségtudatuk, érződött, hogy a tanulóneveléssel is tudatosan szeretnének foglalkozni. Örült annak, hogy elismerik a mesterszint rangját és éppen ezért vállalták a képzést, a megmérettetést. Úgy véli, nem voltak könnyűek feladataik, mégis magas szinten teljesítették azokat és ezzel bizonyították a felkészítés hatékonyságát. Némethné Nagy Márta is átveheti majd a mesterlevelét. A ravazdi fodrász azt hangsúlyozta, hogy a vizsgához ideális körülményeket, nyugodt légkört teremtettek. A szervezőknek köszönhetően neki csak a műveletek elvégzésére kellett figyelnie. Leszögezte: nehéz volt, de megérte. Reméli, hogy fáradozásai a vendégek bizalmának növekedésével megtérülnek és a tanfolyamon tanult újdonságokat hasznosítani tudja. Rimányi Z. A vizsgához a szervezők ideális körülményeket, nyugodt hangulatot teremtettek. (0014-8792-7/16) Fotó: Szűk Ödön További vizsgálatok a Komszolnál További szakértői vizsgálatokat rendelt el a győri önkormányzat tulajdonosi bizottsága hétfő esti zárt ülésén a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-nél (Komszol). Lapunk korábban megírta: Németh Zoltán, a cég felügyelőbizottságának fideszes elnöke súlyos gazdálkodási hiányosságokat vélt felfedezni a százszázalékos önkormányzati tulajdonú társaságnál, s kijelentette: ha kérdéseire nem kap megnyugtató választ, kezdeményezi Kovács András ügyvezető igazgató leváltását. Kovács András visszautasította a vádakat. Eredics Imre városüzemeltetésért is felelős alpolgármester a városházi sajtótájékoztatón közölte: a vizsgálatokat „a tisztánlátás érdekében” kell elvégezni, mert „nem egyértelműek a dolgok”. Hozzátette: az önkormányzat ebben az esetben nem az önkormányzati, hanem a gazdasági törvény értelmében köteles eljárni, s ezért bővebb tájékoztatásra csak az ügy későbbi szakaszában kerülhet sor. A szakértői anyagok elkészülésének határideje április 25., s másnap újabb rendkívüli bizottsági ülést tartanak. Dézsi Csaba András alpolgármester mindehhez annyit fűzött hozzá, a városvezetésben senkinek sem érdeke, hogy ne tisztázzák a gondokat. Balogh József polgármester elmondta, Győr idén négy beruházáshoz kíván központi forrásból céltámogatást szerezni. A győrszentiváni csapadékvíz-elvezetés megvalósítása összesen mintegy félmilliárd, a zsinagóga felújítása 1,2 milliárd, a Győri Dózsa atlétikai pályájának rekonstrukciója pedig 140 millió forintba kerülne. (Utóbbi esetben a városi fedezet egyelőre bizonytalan, mert ötvenszázalékos önrészt várnak el, s erre a célra „mindössze” 33 millió forintot különítettek el a költségvetésben.) Ugyancsak céltámogatást - a nettó költségek egyötödét, 750 millió forintot - szeretnének szerezni a bácsai szennyvíztisztító továbbépítéséhez. A Kisalföld kérdésére a városi intézményhálózat átvilágítása kapcsán Eredics Imre kifejtette: még nem készültek el azok a javaslatok, amelyeket a szakszervezeteknek, a munkaközösségeknek és a kamaráknak küldenek meg véleményezésre. H. G. Rt Ml.FOLD . hirdetésfelvétel GYŐR Újlak u. 4/A ^ információ: & 96/504-422 c W V ' ff. "4 'JsSflIII 2000. április 21., péntek Heti ajánlatunk Érdekli önt? Húsvéti hangverseny Ménfőcsanakon A ménfőcsanaki Szent Kereszt-templomban április 24-én, hétfőn délután négy órakor húsvéti hangversenyre várják a zenekedvelőket. Közreműködik a Melodiárium kórus és a Ménfőcsanaki Dalkör. Mediawave 2000, jubileumi fesztivál A jubileumi, tízéves Fényírók Fesztiválját idén április 25. és május 1. között rendezik meg. A kulturális programsorozat április 25-én, kedden este fél nyolckor a győri zsinagógában az Ujgur Színház előadásával veszi kezdetét. Halmi Miklós festménykiállítása A Xántus János Múzeum Patkó Imre-gyűjteményében április 25-én, kedden délután öt órakor Halmi Miklós festményeiből nyílik tárlat. A kiállítást Szakolczai Lajos műkritikus ajánlja a közönség figyelmébe. Az alkotásokat május 28-ig, hétfő kivétel naponta 10 és 18 óra között lehet megtekinteni. Nemzetközi Tehetséggondozó Konferencia A győri városháza díszterme ad otthont április 26. és 28. között a Nemzetközi Tehetséggondozó Konferenciának. Az európai közoktatást mindenütt sürgős feladatként foglalkoztatja a tehetségpedagógia problémájának megoldása. Ebben kívánnak részt venni a győri szervezők, amikor több ország pedagógusait hívták össze tanácskozásra. A rendezvényen ismert külföldi és hazai szakemberek tartanak előadásokat, bemutatják a győri gyakorlatot, s a három nap alatt szakmai vitákra is sor kerül. Nőklub a magas vérnyomásról A Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban április 27-én, csütörtökön délután öt órakor kezdődő Nőklub vendége dr. Mézes Péter lesz. A programon az érdeklődők a magas vérnyomás kialakulásának okairól, a bevezető tünetek kezeléséről s a betegség szövődményeiről tudhatnak meg hasznos információkat. Kazinczy-napok, szép magyar beszéd A Bartók Béla Megyei Művelődési Központban április 28-án, pénteken délelőtt kilenc órakor kezdődik a Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny 35. országos döntője. Népi írók Baráti Társasága A megyei könyvtárban találkoztak csütörtök délután azok, akik a Népi írók Baráti Társaságához kívántak csatlakozni. A találkozón megjelent és tájékoztatást adott az országos társaság eddigi kezdeményezéseiről dr. Dobszay Károly ügyvezető elnök. Elmondta többek közt, hogy a vidéki nagyvárosokban, Debrecenben, Szegeden, Pécsett megalakultak a társaság regionális képviseletei. Az országos elnökség a győri regionális elnöki teendőkkel Varga Lajost, a Kisalföld felelős szerkesztőjét bízta meg, akit elnökségi tagok segítenek, hogy a népi írók művei ne menjenek feledésbe. Ebben a szellemben készülnek a jövőre esedékes Németh László- és a 2002-ben időszerűvé váló Illyés-centenáriumra. Támaszkodni kívánnak az iskolák és közintézmények munkatársainak, tanárainak, diákjainak ötleteire, hogy a népi írók szellemi örökségének nyilvános képviseletét a társaság a győri régióban is zavartalanul elláthassa. „Nem kell mindig újat alkotni” „Nem azért írok zenét, mert írni akarok, hanem azért, mert nem tudom nem megírni” - elmélkedik sűrű cigarettafüstbe burkolózva Bak Zoltán gitárművész, zeneszerző az alkotásról. Neve sokat mond azoknak, akik kedvelik a kötetlen, minden stílusból egy kicsit merítő, mégis teljesen szokatlan, improvizációban gazdag gitárzenét. A győri művész zenei stílusát nehéz lenne behatárolni; ő maga sem tudja. De ez nem is baj. Egyszer azt írták róla: „modernnek klasszikus, klasszikusnak modern”. Vallja, hogy nem kell mindig frisset, újat, megrázót alkotni; egyet kell csak, de azt nagyon jól. Most Győrben koncertezett, április 14-én, pénteken a Petőfi Sándor művelődési központban, ahol barátjával és volt tanítványával, Timkó Róberttel lépett fel. - Nem tartom művésznek magam, nekem a zene olyan természetes, mint a levegővétel - meséli Bak Zoltán. Ez látszik a fellépésein is. Nem szoros korlátok közé szorított, hatvanperces haknik ezek, hanem igazi, kötetlen és felszabadult zenélések. Egyik-másik emlékezetes marad, mint az a debreceni, egyetemi fellépés, ahol a kétórás szólókoncert után másfél órás ráadást adott. „Van olyan közönség, amely mindent kihoz az emberből. Igaz, szerintem ez csak néhányszor fordul elő az életben. Ez olyan volt.” Hogy mennyire a zenéért muzsikál, azt az a programszervező tapasztalta meg igazán, aki - ki tudja, miért - „elfelejtett” közönséget szervezni az előadóestre. Bak Zoltán körbenézett, leültette az illetőt az üres nézőtérre, és előadta a műsorát, mert játszani érkezett. A zene benne volt, s nem tudta nem kiadni magából. Beszélgetünk még a zenéről, a művészetről - nem szereti ezt a „mesterkélt” kifejezést, s arról, honnan meríti a dallamokat. - Egy tanárom mondta egyszer, hogy az én zeném nem kötődik semmihez, nem származik semmitől, csak van. Minden hatással van rám a hangulatomtól függően. Van olyan időszak, amikor csak hozzáérek a hangszerhez és jön a dallam. Ez a hat húr maga az élet és a halál. Aki hallotta játszani, elhiszi neki. Pomaranski Luca Bak Zoltán