Kisalföld, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

Csütörtök, 2000. november 2. Kavicsot dobott az állóvízbe „Nem nótafának és nem hangulatjavítónak jövök az SZDSZ élére, hanem más politikát és más politizálást akarok meghonosítani. Úgy is fogalmazhatnék, kavicsot akarok dobni az állóvízbe, hogy a dolgok felkavarodjanak" - fogalmazott a Kisalföldnek adott interjújában Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, az SZDSZ leendő elnöke. A politikussal Koleszár Tamás vezető újságíró beszélgetett. - Elnök urazhatom? - Nem vagyok elnök, főpolgár­mester vagyok és elnökjelölt. De értem a kérdését. Lóversenyhason­lattal élve kevesen fogadnának elle­nem, már ami az SZDSZ elnökvá­lasztását illeti. - Egy éve járt itt a sajtóházban. Azóta sokat fogyott, slankosabb lett. Netán fogyókúrázik? - Sokat sportolok. Azzal tartam magam karban. A minap egy nyolcvan kilométeres lovaglóverse­nyen indultam. Két és fél óráig ül­tem a nyeregben, kellemesen elfá­radtam, jól aludtam utána. - A főpolgármesterség mellett rö­videsen pártelnöki teendőket is ellát. Mit szól ehhez az új élettársa, bírja majd a strapát? - Négy gyereket nevelünk, az élet­társam két kisfiát és az én két gyere­kemet. Ma reggel én vittem őket óvo­dába, a hétvégén pedig a pálmaházba megyünk, persze csak akkor, ha jók lesznek. Érzek magamban annyi erőt, hogy bírjam a feladatokat. Az elnöki felkérés elől nem lehet kitérni.­­ Többen azt mondják, az utóbbi időben úgy viselkedett Demszky, mint az elefánt a porcelánboltban. Neki­rontott saját párjának, frakciójának, s kaptak a szocialisták is. Hogy viseli a csörömpölést? - Állóvíz volt az SZDSZ, ame­lyet fel kell kavarni, mivel csökkent a népszerűségünk és a támogatott­ságunk. Fontosnak tartom, hogy az SZDSZ váltson. A nyilatkozataim­mal bizonyára megbántottam em­bereket, Magyar Bálintot azonban továbbra is a barátomnak tekintem. Mint ahogy számítok azokra is, akik támogatni akarják az új stratégiát. Ennek lényege, hogy nemcsak attól a Fidesztől kell megkülönböztetni magunkat, amelyet szeretnénk le­váltani, hanem az MSZP-től is, amellyel az SZDSZ túlságosan egy­bemosódott. Negatív jelzőkkel illet­tem ezt a két nagy pártot, mivel ab­ban érdekeltek, hogy négyévente egymást váltsák. Ez számukra jó üz­let, a polgároknak azonban nem.­­ Kovács László MSZP-pártelnök szerint Demszky rágalmakat fogal­maz meg az egykori koalíciós part­nerre. Rágalmaz? - Számomra a rendszerváltás nem Németh Miklóstól Németh Miklósig tart. Az MSZP túlságosan el van fog­lalva a belső ügyeivel, a három tenor versengésével. Ebben a helyzetben még inkább felerősödött a harmadik erő, a harmadik választás lehetősége. - Az SZDSZ PR-je most önre épít, a sikeres fő­polgármesterre. Mit gondol a vidéki embert lázba lehet hozni a né­gyes metró építésével? - Számomra is nagy dilemma volt, hogy a fővárosi sikerrel lehet-e vidéken operálni. Meggyőződésem szerint igen, mégpedig úgy, hogy a sikeres városépítés után most a sike­res országépítésnek kell következnie. - Alighanem megkezdődött a 2002-es választások kampánya. Nem túl korai ez? - A kampánykezdetet nem az SZDSZ-ben bekövetkező váltás, még csak nem is az MSZP három tenorjának versengése váltotta ki, hanem az, hogy a választópolgárok arra ébredtek, hogy egy politikus lopott. Demszky Gábor Jó egyezséget kötött a Rába rt. Az Isten malmai, ha olykor a lassú­nál is lassabban, de mégiscsak őrölnek Öt éve pereskedik a Rába rt. és az Ika­rus Rt. A győri központú nagyvállalat most úgy nyert, hogy a per végül el­maradt, tudniillik a feleknek végül mégis sikerült megegyezniük A két társaság közötti jogvita az Ikarus móri alkatrészgyára (IMAG) és az Ikarus Préstechnika Kft. feletti tulajdonvi­szonyról szólt. A megállapodás értel­mében most a Rába rt veszi át a teljes ellenőrzést a százszázalékos tulajdoná­ban lévő IMAG Kft felett, míg az Ika­rus az IPT Kft. irányítását kapja Az évek óta húzódó jogvita alapja egy öt évvel ezelőtti szerződés, amely szerint a Rába vételi joggal élhet az Ikarus tulajdonában lévő és fedezetül megadott móri társaságra, illetve az Ikarus Préstechnika Kft.-jére abban az esetben, ha az autóbuszos cég nem fi­zet időben a Rába által szállított rész­egységekért. A Rába rt. 1998 szep­temberében élt vételi jogával, ennek jogszerűségét azonban az Ikarus azóta is vitatta A kérdés megoldásában mindkét társaság érdekelt volt. A megállapodás a Rába számára az idén mintegy 40 millió forint többletnye­reséget eredményezhet. Dusza And­rás, a Rába rt. információs vezetője a fentieket úgy kommentálta, nagyon jó egyezség. Sokkal jobb, mint hogy esetleg két év múlva a bíróság döntött volna cége javára F. J. KISALFÖLD Reformáció: Az új lelki időszámítás kezdete PROTESTÁNS ÜNNEP: Igét hallgattak, és lerakták a győri püspöki palota alapkövét. A kegyelem szerepe Október 31.: a reformáció ünnepe. Közel ötszáz esztendővel ezelőtt ezen a napon függesztette ki az egyház megújítását taglaló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára Luther Márton. Erre az egyháztörténeti alkalomra emlékeztek kedden a győri öregtemplomban. Az ünnepségen részt vettek az evangélikus iskola diákjai is. „Isten a mi oltalmunk és segít­ségünk” - a Szentírás szavaival erősítette oltár előtti szolgálatá­ban az ünneplő gyülekezetét Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püs­pöke. A bűnvallás és a kegyelem­hirdetés után dr. Márkus Mihály lépett a szószékre. A Dunántúli Református Egyházkerület püs­pöke a zsidókhoz írott levél gon­dolatait idézte: „ha velünk az Úr, ember mit árthat nekünk?”, illet­ve azt az evangéliumi mondatot hangsúlyozta, miszerint „Krisztus tegnap, ma és mindörökké”. Va­gyis „a sarkaiból kifordult világ­ban Jézus az örök, aki visszairá­nyít bennünket az eredeti igaz út­hoz”. Egyháztörténeti példákkal igazolta, hogy „lelkünk addig csa­­pong, míg a Megváltóban meg nem nyugszik”. Dr. Márkus Mihály azt a neve­zetes lutheri mondatot - „Itt ál­lok, másként nem tehetek” - idézte, amelynek szellemében hit­vallók serege ment vasra, gályára és a máglyák tüzébe. A püspök fi­gyelmeztetett: az ige mellett vilá­gunkban ott hangzanak a szédítő kísértés szavai. Óvakodni kell az idegen tanításoktól, amelyek el­len a kegyelemtől erősödik a szív. A reformáció óta a kegyelemnek különös szerepe van: Krisztus elő­rement, maga után szólít és hi­tünk által a nyomába léphetünk. Az ünnep alkalmából helyez­ték el a leendő püspöki palota alapkövét. G. Cs. FOTÓ BERTLEFF ANDRÁS 0044-DSC 5184 Aktuális 3 Kétes eredet: A Herzog-per felgyorsíthatja a közraktárak átvizsgálását Műkincs, ami nincs Herzog Mór Lipót unokája: Martha Nierenberg első fokon pert nyert két országos múzeum, valamint az állam ellen; tíz, zsidó vagyonként 1944-ben lefoglalt képet kapott vissza. Az ügy ezzel még nem zárult le, sőt, várhatóan felgyorsítja az országos közraktárak anyagának átvizsgálását. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly nyáron minden országos, illetve megyei múzeumtól összesítést kért az 1945 után kétes kö­rülmények között hozzájuk került műkincsekről. Az első körben csak­nem 15 ezer műtárgyról készült lista, amely nagyrészt hazai kastélyokból és kúriákból származó darabot tartalma­zott. A felmérés egyik meglepő ada­léka az volt, hogy még a tízet sem éri el azoknak a műalkotásoknak a szá­ma, amelyeknek eredeti tulajdonosai a holokauszt áldozatai voltak. Ezek után nem véletlen, hogy a minisztérium nem fogadta el az ered­ményt és újabb vizsgálatra kötelezte a múzeumokat. Azt azért jól tudja az NKÖM is, hogy a hazai közgyűjte­mények nem szívesen „vallják be” egy-egy műtárgyról, hogy az kétes múltú és ezért (is) visszakövetelhető. „A Győr-Moson-Sopron me­gyei múzeumokban nincs olyan műkincs, amely bizonyíthatóan kétes eredetű lenne” - mondta Sző­nyi Eszter igazgató. A régiségkereskedők azonban nemegyszer találkoznak azzal a helyzettel, hogy a boltba, árve­résre vagy a kiállítóterembe ér­kező rámutat a falra, illetve a polcra, majd közli, hogy „ez a családjuké volt”. Győr-Mo­­son-Sopron megye a műkincs- és régiségkereskedés tekinteté­ben kategóriákkal kisebb jelen­tőségű, mint Budapest, mégis sorra jelentkeznek itt is az örö­kösök. Nehéz élniük a tulajdo­nosi jogukkal - hiszen előbb bi­zonyítani kell, hogy az az érték valóban „a családé volt”. Az államosítás után eltűnt érté­keket becsülni sem érdemes, annyi helyen szóródtak szét, annyi új tu­lajdonosuk lett, hogy ugyan kér­het erről is címsort a minisztéri­um, de a lista a töredékét sem tar­talmazná a valódi értékeknek. A Herzog unoka­pere azért is fontos, mert több hiányra is rámutatott: egyrészt arra, hogy nincs pontos törvényi előírás arra, hogy kerül­hettek-e (s ha igen, hogyan) jog­szerűen állami tulajdonba műkin­csek; másrészt pedig felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nem is tudjuk, milyen kincseket rejtenek a köz­­gyűjteményi raktárak. Nem tudni, hány per kell még fél évszázad megismeréséhez. - Sudár - Perbeszédek „játékból” Perbeszédversenyt rendezett az ügyészek megyei egyesülete a me­gyei főügyészségen. Ügyészségi és bírósági fogalmazók versengtek egy­mással, ügyvédjelölt sajnos egy sem jelentkezett. Az erőpróbát elevenné tette, hogy a vádbeszédek és az íté­lethirdetések egy nemrég történt és nagy port kavart esetről, a győri, lo­­vászpatonai és mosonszolnoki plé­bániarablásokról szóltak. A győri T. A. elsőrendű vádlott­ként tizenegy és fél év fegyházat ka­pott idén szeptemberben. Tegnap le­het, hogy jobban járt volna. Az egyik fogalmazó hét és fél évet adott neki, igaz, más meg tizenhárom évvel ho­norálta a hol csoportosan, hol szóló­ban elkövetett tizenegy rablást. A zsűrit egy bíró, egy­ ügyész és egy ügyvéd alkotta. A jogeset feldolgozá­sára, a nem túl egyszerű minősítés ki­gondolására egy órát kaptak a fogal­mazók, és tíz percben foglalhatták össze mondandójukat. Egy kis rossz­májúsággal azt mondhatjuk, ennek a formai feltételnek több bíró vagy ügyész nem szokott megfelelni. Igaz, őket ez már nem is köti, hiszen velük nem a zsűri, hanem a vádlottak ülnek szemközt, akik hiába is ráznák az órá­jukat. A zsűri ugyanakkor nemcsak a jogi lényeglátást, hanem a retorikai készséget, a gördülékeny és világos mondatvezetést is értékelte. Az első helyet a büntető ügy­szak kategóriában dr. Megyes Gé­za bírósági fogalmazó érte el. A második dr. Berecz Róbert, a har­madik dr. Szabadi Péter ügyészsé­gi fogalmazók lettek. Polgári jog­ból dr. Fodor Ilona bírósági fogal­mazó vitte el a pálmát.­ Második helyezés itt nem volt, megosztott harmadik lett dr. Meszlényi And­rás ügyészségi, valamint dr Kona­­rik Attila és dr Somogyi Zoltán bí­rósági fogalmazó. L. B. Afgánok a határon A Győri Határőr Igazgatóság komáromi határőrizeti kirendeltsé­gének járőrei lakossági bejelentésre kedden tizenöt afgán állampolgárt fogtak el Koppánymonostorban. Embercsempészek segítségével négy-öt hónapja indultak el hazá­jukból, s zárt kamionban érkeztek Magyarországra. Napokat töltöttek pincékben, október 31-én a mo­nostori erdőben sorsukra hagyták őket. Az afgánok menedékjogot kértek, átmenetileg a győri közös­ségi szálláson helyezték el őket.

Next