Kisalföld, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-11 / 212. szám
A KISALFÖLD EGÉSZSÉG - ÉLETMÓD MELLÉKLETE MINDEN KEDDEN GYÓGY ÍR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS www.kisalfold.hu 2001. SZEPTEMBER 11. Hány hallókészüléket kapjon a nagyothalló? A hallókészülék-illesztéssel foglalkozó szakembereknek régóta vitatott kérdése a címben felvetett probléma. Számos vélemény hangzott már el az évek alatt pró és kontra erről. Ha hozzávesszük a betegek saját tapasztalatain alapuló visszajelzéseit is, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyon nehéz perdöntően érvelni. Mégis az utóbbi néhány évben az érintettek körében egyre jobban az a vélemény kristályosodik ki, hogy ha lehetséges, akkor mindkét fülre adjunk készüléket. A nemzetközi és hazai tapasztalatok segítségül hívásával megpróbálunk valamiféle támpontot adni, amivel a döntést segíthetjük. Az első meglepetés akkor ért, amikor egy nagyon érdekes és a témához kapcsolódó jogi esetről olvastam. Már 1988-ban előfordult olyan eset külföldön, amikor a fül-orr-gégészt és az audiológus orvost beperelte az a beteg, akinek csak egy készüléket adtak. Mindeközben nem világosították fel a kétoldali ellátás fontosságáról, illetve az egy készülékillesztés beszédértésre vonatkozó negatív hatásáról. Amikor a későbbiekben a másik oldalra is kapott hallókészüléket, már nem tudta teljes mértékben hasznosítani az addig magára hagyott fülén az eszközt. Ami meglepő, a per arról szólt, hogy miért nem kapott az érintett két készüléket és nem pedig fordítva! így azután érdemes áttekinteni, hogy mi minden szól a kétoldali készülékillesztés mellett, amit mostanában hazánkban is csak a nem hozzáértők és csak az árakat figyelő és számító „szakemberek” bírálnak. (Folytatás a 10. oldalon.) A különböző digitális készülékeket is mindkét fülbe illesztjük. Bőrünk ápolása Szeptember közepén már megszűnik a nyári kánikula, hűvösödnek a hajnalok, véget érnek a szabadságok, napozások, fürdőzések. Az ultraviola és infravörös sugarak számtalan bőrelváltozást provokálnak a bőrön, kinek milyen hajlama van. Bőrünk veszít napsütötte barnaságából, javulni kezd a nyári szeborrhoea (faggyúmirigy-túlműködés) és akné. A fényérzékenyeknek gyakran még most is vigyázniuk kell és fényvédővel védeni kell a bőrüket. Az intenzív napsugárzás enyhülésével a bőr zsírosodása is fokozatosan csökken, hiszen már nem kell annyira védeni a kültakarót a napfény szárító hatásától. A nyáron használt kozmetikumokat is fokozatosan át kell váltani - bőrtípustól függően - az őszi időjárásnak megfelelőre. Nézzük most részletesen, milyen elváltozások, tünetek érdemelnek nagyobb figyelmet bőrápolásunkban nyár végén. Festékfoltok a bőrön A festékfoltok közé tartoznak a szeplők, melyek lehetnek közönséges, apró elemű barna foltok az arcon, orron, fehér bőrűeken karokon, a törzs felső részén vagy akár testszerte. A képződésükre hajlamosító örökletes tényezőkön változtatni nem tudunk, de a fénybehatás csökkentével érdemes a fényvédelem mellett a halványítókezelést is elkezdeni. Többféle bőrhalványító ecsetelő, krém, gél stb. létezik, ajánlhatja kozmetikus vagy gyógyszerész is. Aki allergiás hajlamú, ügyeljen arra, hogy allergénmentes készítményt alkalmazzon. (PL vannak higanyos halványítók, melyet higanyérzékenyek nem használhatnak.) Az óriásszeplők, melyek az évek során elszenvedett napégések és erőteljes fényhatások következményei, elsősorban a kézfejeken, alkarokon, háton, mellkason láthatók. Néha arcon is kialakulhat egy-két nagyobb, halványbarna folt, mely önmagában nem jelent problémát, de bizonyos esetekben figyelemfelkeltő jeleket mutathat. Ha az elváltozás éles, karélyos szélű, „lóherelevél alakú”, sötétbarna, szélén lassan terjedő folt, esetleg a közepén vagy szélén egyenetlenné, görcsössé, csomóssá alakul akkor mindenképpen lássa bőrgyógyász szakorvos. Nem keverendő össze a teljesen jóindulatú és ártalmatlan időskori „szemölccsel”, mely rendszerint körömnyi, kerek vagy ovális, halványbarna, kissé kiemelkedő és tetején száraz, morzsás tapintatú, ritkán viszkető elváltozás. Ez utóbbi családi hajlamon alapuló, szaporodik - korral, napsugárzás hatására - a nyakon, törzsön, ritkábban arcon, végtagokon. Ha panaszt okoz, begyullad, mutassuk meg szakembernek. Anyajegyek A festékes elváltozások közé sorolandók az anyajegyek, elsősorban a barnán pigmentáltak. A napsütés hatására „mozoghatnak”, kellemetlenkedhetnek, de ez nem minden esetben a daganatos átalakulás jele. Természetesen a panaszt okozó festékes anyajegyet minél előbb mutassuk meg szakorvosnak, aki dönthet az eltávolítás szükségességéről. A hámból kiinduló, terjedés, növekedés miatt rosszindulatúnak minősülő, ám áttétet nem adó, népi nevén bazalióma is lehet pigmentált, így megtévesztheti a laikust, aki festékes anyajegynek nézheti. Szemben a festékes anyajegyekkel, tenyéren, talpon és a nyálkahártyákon sosem fordul elő. Általában jellemző rá a gyöngyházfényű, lassan terjedő szegély, mely elkülöníti az anyajegytől. A közepe kifekélyesedhet és egy nem gyógyuló „seb” keletkezik a helyén. Eltávolítása mindenképpen javasolt, mivel ritkán ugyan, de roncsoló, gyorsan a mélyebb szövetekbe törő, nehezen uralható daganattá alakulhat. Minden daganatra gyanús elváltozás legbiztosabb kezelési módja az eltávolítása. A festékfoltok, szeplők eltüntetésére alkalmazhatunk vény nélkül is kapható készítményeket, természetesen betartva a gyártó által javasolt használati utasításokat. Kérhetjük szakember segítségét is. A mélyhámlasztásos halványítókezelések csak orvosi felügyelettel végezhetők, illetve egyes esetekben engedélyezett kozmetikusoknak is. Dr. Kiss Zsuzsanna bőrgyógyász, kozmetológus adjunktus Korai rosszindulatú festékes bőrrák dermatoszkópos képe. A gyermektelenségről korán előforduló petefészek-kimerülés A fejlődő országokban általános tendenciává vált, hogy sok nő későbbi életszakaszban, bizonyos szakmai és társadalmi karrier elérése után szüli első gyermekét. Az anya 35 éves kora után a magzatra nézve már nem csak genetikai veszélyek „leselkednek”. A nők 35 éves kora után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent megtermékenyíthetőséggel és magasabb vetélési rátával, a korai működésleállás miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel kell számolnunk. Az elmúlt évtizedek klinikai és alapkutatásaiból tudjuk, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége és minősége csökken. A méhen belüli életben a leánymagzatok petefészkei (ovárium) a terhesség 20. hetében körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első havivérzés jelentkezésekor már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma. Élettani körülmények között a havivérzés elmaradása 45-55 év közötti időszakra tehető, hazánkban az átlagéletkor 51 év. Abban az esetben, ha a rendszeres menstruáció 40 éves kor előtt elmarad, korai petefészek-kimerülésről (pre-moniának, az ösztrogénnek a hiánya, valamint az agyalapi mirigy hormonok (follikulus stimuláló hormon, FSH, later-mature ovarian failure — POF)nizáló hormon (LH) vérszintjébe szélünknek jelentős emelkedése. Sok A betegség vezető tünetei a esetben hőhullámok is jelentmár említett másodlagos vérzés- keznek. (További részleteket a kimaradás, a petefészek kor 10. oldalon olvashatnak.) A nő 35 éves kora felett már visszafordíthatatlan meddőséggel is számolni kell. A porckorongsérv tünetei kutyáknál (2.) Napjainkban a porckorongsérvtől szenvedő kutyák száma jelentősen megnőtt és a statisztikák folyamatos romlást mutatnak ezen a téren. A betegség kialakulásáról a múlt heti Gyógyírben olvashattak. Most a tünetekről és a gyógyítás lehetőségeiről lesz szó, hiszen nagyon fontos, hogy a tulajdonos még időben eljusson az állatorvoshoz. Egy ilyen elváltozás esetén órák is számítanak, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tulajdonos a tüneteket ismerje. Nyilvánvaló, hogy a porckorong kimozdulásának körülbelüli elhelyezkedésétől is függ, hogy mit tapasztalunk. Bénulás a nyaki szakaszon A nyaki szakaszon előforduló porckorongsérv az első végtagok kötött mozgását, fájdalmát, súlyos esetben bénulását okozhatja, természetesen az állat fejét előrenyújtva, mereven tartja, nem lázas, de nem táplálkozik, ugyanis az étel felvétele a nyak mozgatásával jár, ami ilyenkor erős fájdalmat okoz. Ha a fentiekben említetteket önállóan vagy együttesen tapasztaljuk, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Háti és ágyéki porckorongsérv Ha a háti, ágyéki szakasznál mozdul el a korong, akkor a hátsó végtagok mozgászavarát tapasztaljuk, az állat lába nagy valószínűséggel zsibbad, fájdalom kiváltására a lábát nem húzza el, ez azonban már nagyon rossz jóslatú, ennek eldöntését és az érzékenységi vizsgálatot mindig bízzuk állatorvosra. A gyógyítás lehetőségeiről a 10. oldalon olvashatnak. Rendszeres túlterhelés: ha egy kisméretű kutya naponta háromszor csupán tíz lépcsőfokon megy le éveken át, az állat gerincének ez olyan megterhelést jelent, mintha egy 170 cm magas embernek naponta hatvanszor(!) át kellene másznia egy 150 cm magas palánkon. FOTÓ: SZŰK ÖDÖN