Kisalföld, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

A KISALFÖLD EGÉSZSÉ­G - ÉLET­M­Ó­D MELLÉKLETE MINDEN KEDDEN GYÓGY Í­R SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS www.kisalfold.hu 2001. SZEPTEMBER 11. Hány hallókészüléket kapjon a nagyothalló? A hallókészülék-illesztéssel foglalkozó szakembereknek régóta vitatott kérdése a címben felvetett probléma. Számos vélemény hangzott már el az évek alatt pró és kontra erről. Ha hozzávesszük a betegek saját tapasztalatain alapuló visszajelzéseit is, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyon nehéz perdöntően érvelni. Mégis az utóbbi néhány év­ben az érintettek körében egyre jobban az a vélemény kristályo­sodik ki, hogy ha lehetséges, ak­kor mindkét fülre adjunk ké­szüléket. A nemzetközi és hazai tapasz­talatok segítségül hívásával megpróbálunk valamiféle tám­pontot adni, amivel a döntést segíthetjük. Az első meglepetés akkor ért, amikor egy nagyon érdekes és a témához kapcsolódó jogi esetről olvastam. Már 1988-ban előfordult olyan eset külföldön, amikor a fül-orr-gégészt és az audiológus orvost beperelte az a beteg, aki­nek csak egy készüléket adtak. Mindeközben nem világosítot­ták fel a kétoldali ellátás fon­tosságáról, illetve az egy készü­lékillesztés beszédértésre vonat­kozó negatív hatásáról. Amikor a későbbiekben a másik oldalra is kapott hallókészüléket, már nem tudta teljes mértékben hasznosítani az addig magára hagyott fülén az eszközt. Ami meglepő, a per arról szólt, hogy miért nem kapott az érintett két készüléket és nem pedig fordítva! így azután érdemes áttekinte­ni, hogy mi minden szól a két­oldali készülékillesztés mellett, amit mostanában hazánkban is csak a nem hozzáértők és csak az árakat figyelő és számító „szakemberek” bírálnak. (Folytatás a 10. oldalon.) A különböző digitális készülé­keket is mindkét fülbe illesztjük. Bőrünk ápolása Szeptember közepén már megszűnik a nyári kánikula, hűvösödnek a hajnalok, véget érnek a szabadságok, napozások, fürdőzések. Az ultraviola és infravörös sugarak számtalan bőrelváltozást provokálnak a bőrön, kinek milyen hajlama van. Bőrünk veszít napsütötte bar­naságából, javulni kezd a nyári sze­­borrhoea (faggyúmirigy-túlműkö­­dés) és akné. A fényérzékenyeknek gyakran még most is vigyázniuk kell és fényvédővel védeni kell a bőrüket. Az intenzív napsugárzás enyhülésével a bőr zsírosodása is fokozatosan csökken, hiszen már nem kell annyira védeni a kültaka­­rót a napfény szárító hatásától. A nyáron használt kozmetikumokat is fokozatosan át kell váltani - bőr­típustól függően - az őszi időjárás­nak megfelelőre. Nézzük most részletesen, mi­lyen elváltozások, tünetek érde­melnek nagyobb figyelmet bőr­ápolásunkban nyár végén. Festékfoltok a bőrön A festékfoltok közé tartoznak a szeplők, melyek lehetnek közön­séges, apró elemű barna foltok az arcon, orron, fehér bőrűeken karo­kon, a törzs felső részén vagy akár testszerte. A képződésükre hajla­mosító örökletes tényezőkön vál­toztatni nem tudunk, de a fénybe­hatás csökkentével érdemes a fény­védelem mellett a halványítókeze­lést is elkezdeni. Többféle bőrhal­ványító ecsetelő, krém, gél stb. lé­tezik, ajánlhatja kozmetikus vagy gyógyszerész is. Aki allergiás hajla­mú, ügyeljen arra, hogy allergén­­mentes készítményt alkalmazzon. (PL vannak higanyos halványítók, melyet higanyérzékenyek nem hasz­nálhatnak.) Az óriásszeplők, melyek az évek során elszenvedett napégések és erőteljes fényhatások következ­ményei, elsősorban a kézfejeken, alkarokon, háton, mellkason lát­hatók. Néha arcon is kialakulhat egy-két nagyobb, halványbarna folt, mely önmagában nem jelent problémát, de bizonyos esetekben figyelemfelkeltő jeleket mutathat. Ha az elváltozás éles, karélyos szé­lű, „lóherelevél alakú”, sötétbarna, szélén lassan terjedő­ folt, esetleg a kö­zepén vagy szélén egyenetlenné, gör­­csössé, csomóssá alakul akkor min­denképpen lássa bőrgyógyász szakor­vos. Nem keverendő össze a tel­jesen jóindulatú és ártalmatlan időskori „szemölccsel”, mely rendszerint körömnyi, kerek vagy ovális, halványbarna, kissé kiemelkedő és tetején száraz, morzsás tapintatú, ritkán visz­kető elváltozás. Ez utóbbi csalá­di hajlamon alapuló, szaporodik - korral, napsugárzás hatására - a nyakon, törzsön, ritkábban ar­con, végtagokon. Ha panaszt okoz, begyullad, mutassuk meg szakembernek. Anyajegyek A festékes elváltozások közé so­rolandók az anyajegyek, elsősor­ban a barnán pigmentáltak. A napsütés hatására „mozoghatnak”, kellemetlenkedhetnek, de ez nem minden esetben a daganatos átala­kulás jele. Természetesen a panaszt okozó festékes anyajegyet minél előbb mutassuk meg szakorvos­nak, aki dönthet az eltávolítás szükségességéről. A hámból kiin­duló, terjedés, növekedés miatt rosszindulatúnak minősülő, ám áttétet nem adó, népi nevén baza­­lióma is lehet pigmentált, így megtévesztheti a laikust, aki festé­kes anyajegynek nézheti. Szemben a festékes anyajegyekkel, tenyéren, talpon és a nyálkahártyákon sosem fordul elő. Általában jellemző rá a gyöngyházfényű, lassan terjedő szegély, mely elkülöníti az anya­jegytől. A közepe kifekélyesedhet és egy nem gyógyuló „seb” kelet­kezik a helyén. Eltávolítása min­denképpen javasolt, mivel ritkán ugyan, de roncsoló, gyorsan a mé­lyebb szövetekbe törő, nehezen uralható daganattá alakulhat. Minden daganatra gyanús el­változás legbiztosabb kezelési módja az eltávolítása. A festék­foltok, szeplők eltüntetésére al­kalmazhatunk vény nélkül is kapható készítményeket, termé­szetesen betartva a gyártó által javasolt használati utasításokat. Kérhetjük szakember segítségét is. A mélyhámlasztásos halvá­nyítókezelések csak orvosi fel­ügyelettel végezhetők, illetve egyes esetekben engedélyezett kozmetikusoknak is. Dr. Kiss Zsuzsanna bőrgyógyász, kozmetológus adjunktus Korai rosszindulatú festékes bőrrák dermatoszkópos képe. A gyermektelenségről korán előforduló petefészek-kimerülés A fejlődő országokban általános tendenciává vált, hogy sok nő későbbi életszakaszban, bizonyos szakmai és társadalmi karrier elérése után szüli első gyermekét. Az anya 35 éves kora után a magzatra nézve már nem csak genetikai veszélyek „leselkednek”. A nők 35 éves kora után a pe­tefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent megterméke­­nyíthetőséggel és magasabb ve­­télési rátával, a korai működés­leállás miatt pedig visszafordít­hatatlan meddőséggel kell szá­molnunk. Az elmúlt évtizedek klinikai és alapkutatásaiból tudjuk, hogy az életkor előrehaladtával a pete­fészkekben lévő petesejtek mennyi­sége és minősége csökken. A mé­hen belüli életben a leánymagza­tok petefészkei (ovárium) a ter­hesség 20. hetében körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Köz­vetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első havivérzés jelentkezésekor már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma. Élettani körülmények között a havivérzés elmaradása 45-55 év közötti időszakra te­hető, hazánkban az átlagélet­kor 51 év. Abban az esetben, ha a rendszeres menstruáció 40 éves kor előtt elmarad, korai petefészek-kimerülésről (pre-moniának, az ösztrogénnek a hiánya, valamint az agyalapi mirigy hormonok (follikulus stimuláló hormon, FSH, later-mature ovarian failure — POF)­nizáló hormon (LH) vérszintjé­­be szélünk­­nek jelentős emelkedése. Sok A betegség vezető tünetei a esetben hőhullámok is jelent­­már említett másodlagos vérzés- keznek. (További részleteket a kimaradás, a petefészek kor­ 10. oldalon olvashatnak.) A nő 35 éves kora felett már visszafordíthatatlan meddőséggel is számolni kell. A porckorongsérv tünetei kutyáknál (2.) Napjainkban a porckorongsérvtől szenvedő kutyák száma jelentősen megnőtt és a statisztikák folyamatos romlást mutatnak ezen a téren. A betegség kialakulásáról a múlt heti Gyógy­írben olvashattak. Most a tünetekről és a gyógyítás lehetőségeiről lesz szó, hiszen nagyon fontos, hogy a tulajdonos még időben eljusson az állatorvoshoz. Egy ilyen elváltozás esetén órák is számítanak, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tulajdonos a tüneteket ismerje. Nyilván­való, hogy a porckorong kimozdulásának körül­belüli elhelyezkedésétől is függ, hogy mit tapasz­talunk. Bénulás a nyaki szakaszon A nyaki szakaszon előforduló porckorongsérv az első végtagok kötött mozgását, fájdalmát, sú­lyos esetben bénulását okozhatja, természetesen az állat fejét előrenyújtva, mereven tartja, nem lá­zas, de nem táplálkozik, ugyanis az étel felvétele a nyak mozgatásával jár, ami ilyenkor erős fájdalmat okoz. Ha a fentiekben említetteket önállóan vagy együttesen tapasztaljuk, azonnal forduljunk állat­orvoshoz. Háti és ágyéki porckorongsérv Ha a háti, ágyéki szakasznál mozdul el a ko­rong, akkor a hátsó végtagok mozgászavarát ta­pasztaljuk, az állat lába nagy valószínűséggel zsib­bad, fájdalom kiváltására a lábát nem húzza el, ez azonban már nagyon rossz jóslatú, ennek eldön­tését és az érzékenységi vizsgálatot mindig bízzuk állatorvosra. A gyógyítás lehetőségeiről a 10. oldalon olvashatnak. Rendszeres túlterhelés: ha egy kisméretű kutya naponta háromszor csupán tíz lépcsőfokon megy le éveken át, az állat gerincének ez olyan meg­terhelést jelent, mintha egy 170 cm magas em­bernek naponta hatvanszor(!) át kellene másznia egy 150 cm magas palánkon. FOTÓ: SZŰK ÖDÖN

Next