Kisalföld, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-24 / 299. szám
8 Kisrégiók www.kisalfold.hu “BÁJBAKÖT „Hegyet hágék, sőtét lépek" Erdélyi Zsuzsanna - elmondása szerint - nem készült néprajzosnak. Előbb a Külügyminisztériumban dolgozott, 1945-ben ő volt az első kinevezett női diplomata, ám 1948-ban Rákosiék elbocsátották. Lajtha László hívta az akkoriban alakított népzenegyűjtő csoportjába. A Csornai Múzeumban a közelmúltban megjelent új könyvét mutatta be. A vallásos néprajzkutatás mestere, a népi imádság műfajának feltárója az ünnepekhez fűződő hagyományokkal is megismertette olvasóinkat. - Egy somogyi községben 1968 decemberében találkoztam egy a kilencvennyolc éves, tiszta emlékezetű öregasszonnyal, aki egy „pénteki imádságot” mondott el, amilyet még életemben nem hallottam. Ezzel indult el az archaikus népi imádsághagyomány föltárása. Az eredmény a „Hegyet hágék, sőtét lépek” kötetek lettek (1974, 1976,1978-as kiadásokban). A tavalyi könyvnapon jelent meg az úgynevezett „nagy-Hegyet hágék...”, 1104 oldalon. — Mit lehet tudni az imádsághagyományról. — Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy Magyarországon a szóbeliség őrizte meg a késő középkori nemzeti nyelvű szent költészetből azt, amit szerencsésebb országokban az írásbeliség is megörökített. Az „Aki ezt az imádságot...” című új kötetem anyagából kiderül, hogy a magyar imádsághagyomány egy összefüggő késő középkori vallási kultúra része. Ez az új könyv tehát a népi imádság gyakorlatát európai távlatokban vetíti ki, meghatározva az imamondás miértjét és mikéntjét, vagyis az üdvözülés felé segít. S a középkor embere számára ez volt a legfontosabb. —A nagyhétről és az ezzel kapcsolatos imádsághagyományról az imént hallottunk. De mi a szerepe a karácsonynak a néphagyományban? - A nagypéntek és a húsvét jelentőségével aligha vetekszik, ám a néphagyományban gazdagabb jelentéssel és jelképes tartalommal rendelkezik. Ennek oka a karácsonyhoz kötődő képzetkörök gazdagsága. Mint ismeretes, az üdvösség történetének négy nagy fejezete van: a teremtés, a bűnbeesés, megtestesülés és a megváltás. A megtestesülés az egy személyben valóságos, isteni és emberi természetet hordozó Jézus földi születésének ünnepe. Bár a karácsonyt már az ókeresztények is megünnepelték, hivatalosan a niceai zsinat (325) óta, Jézus születésének emléknapján, december 25-én. Nem véletlenül esik a téli napforduló idejére. Az egyház okosan egyesítette a téli napfordulat szakrális pogány hagyományait és a meghaló és újjászülető napfény ünnepléséből az istenember Krisztus keresztény kultuszkörébe is átmentett egyes mozzanatokat. Mindezzel a népi hagyományvilágot gazdagította, különösképpen a téli napfordulóhoz, évkezdethez kötődő termékenység, szaporaság, egészségvédő rítusok sokféleségét. — Hogyan változtak meg ezek a hagyományok 2001-re? - Változtak is, meg nem is. Attól függ, hogy egy-egy közösségben, faluban, családban milyen erős a régi szokások tisztelete, az elődök iránti megbecsülés. Jó lenne, ha megmaradnának egyes múltidéző ünnepi mozzanatok, amelyek mögött az ősök gazdag élettapasztalata, tudása rejlik és amelyek egy-egy nép emberi vonásait is őrzik, és az egybemosott tömeg arc nélküli jellegtelenségétől is megóvnak. Ma az annyit hajtogatott globalizációs folyamatba, ha nem vigyázunk, beleolvadhatnak a még oly ősi jegyeket, tartalmakat hordozó népi kultúrák is gyertyafényestül, életfájtul, ősi képzeteket idéző tűz-víz kozmikus jegyestül, lehet, hogy a csillogó keret megmarad, de a lényeg, a Krisztus-fényű szeretet elvész. Ivánkovics József KOPROM KÖRNYÉKE A Fertő tó és a hozzá kapcsolódó csatornák helyenként 16 centiméter vastagon befagytak, ennek ellenére a nádarató kombájnok nem tudnak a jégen dolgozni. Hiányzik az egységesen tükörsima jégfelület ahhoz, hogy a járműveket biztonságosan megtartsa. A Fertő Tavi Nádgazdasági Rt. tizenöt kombájnnal naponta ötvenezer kéve nádat így is betakarít a világörökség részévé nyilvánított pannon tájon. A fertői nád keresett a holland és német piacon, az idén különösen szilárd, erős szálú, kiváló színű nád növekedett a legnyugatibb szikes tóban. A nádaratóknak húsz éve nem volt arra lehetőségük, hogy vastag tükörjégen vágják le a nádat, pedig ez a módszer a leggyorsabb és leggazdaságosabb, így már november közepétől arra kényszerültek, hogy a kombájnok a néhány centiméteres vízben vágjanak. — A szokásos gonddal küszködünk - magyarázza Pirger Zoltán vezérigazgató. - Amikor a jég hízni kezdett, leesett a hó és így kásás, zúzalékos jégfelület képződött, amely nem bírja el a hatkerekű aratókombájnokat. " Jég nélkül aratják a nádat a kombájnok - A folyamatos, évek óta tartó jéghiány következményeit valamelyest enyhíti az alacsony vízállás. Bokáig érő vízben a kombájnok még képesek haladni. Naponta ötvenezer kévét aratunk. A betakarított nád mennyisége évente meghaladja a tízezer tonnás nagyságrendet. A tervek szerint egészen márciusig folytatjuk a munkát. A még az ötvenes évek végén kialakított piaci kapcsolataink ma is működnek, fő vásárlóink közé tartozik továbbra is Németország és Hollandia, itthon kevés nádat értékesítünk - mondta el az igazgató. Amióta a Fertő tó a világörökség részévé vált, a nádtermelők gyakran mérlegelik azt, hogy a szigorodó feltételek közepette miként tudják a termelés szintjét fenntartani. Már eddig is komoly természetvédelmi előírások adtak keretet tevékenységükhöz. Annyi bizonyos, hogy a Fertő természetes öntisztulásához a nád is hozzájárul. A nádrengetegben keletkező szerves anyagok kitermelése ugyancsak tisztító hatású. K. Z. SZOKÁSOS GONDOK: A kombájnok a néhány centiméteres vízben vagy a szárazulatokon vágnak. Karácsonyi tűnődések „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek.” (Lk. 2/14.) Késő délutánra járt az idő. A juhok egykedvűen csámborogtak a szikes puszta száraz kórói közt, amikor a hegyoldalon a Betlehem felé vezető úton, a kopár sziklák között vándorok tűntek fel Később már egészen közelről láthatták a pásztorok, amint egy férfi botjára támaszkodva, kötőféken vezette szamarát, az állat hátán ült a hosszú út során megviselt, fáradt asszonya, aki áldott állapotban volt. Mivel a városban már nem találtak szállást, később a pásztoroknál kerestek menedéket, akik istállójukat engedték át éjszakára. Itt született Jézus, a Megváltó. A pásztoroknak angyali szó adta tudtára az örvendetes eseményt. Ők odasiettek az istállóhoz és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Zengték a mennyei seregek: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek. ” Aztán múltak a századok, sőt, ezredévek. Mára mintha a dicsőítés halkabb és megkopottabb volna, túl sok a felszínes csillogás, a békesség pedig itt a földön igencsak megfogyatkozott. Úgy gondolom, van miért elzarándokolnunk a jászolhoz, s odatérdelni a subás pásztorok közé. Nem egynek lenni a sok közül, hanem eggyé válni a dicsőítésben és a békességszerzésben. Az egyszerűség megóv az álszenteskedéstől. Merjünk legalább lélekben pásztorokká válni, akik nem kifogást gyártanak, ha indulni kell, hanem mennek első szóra őszinte örömmel... Néhány óra múlva ránk köszönt az ünnep. Ha valóban hétről hétre törekedtünk jóakarattal „ösvényt egyengetni”, akkor nem is lesz tőlünk olyan messze az a Betlehem és az a jászol. Mikor bealkonyodik, gyertyák lobbannak, szárnysuhogás hallik - szívünk betlehemi csöndjében felhangzik az angyali glória és megszületik a Béke. Hogy megtarthassuk, adjon erőt a karácsonyi Kisded! Legyen áldott, szent az ünnep... Kovács András 2001. december 24., hétfő Beszélő esték: Grosics Gyula és Buzánszky Jenő volt a vendég A dupla prémiumról meg a kémkedésről Áder János házelnök, helyi országgyűlési képviselő folytatta Csornán a „Beszédes esték" névre keresztelt talkshow-ját. Ezúttal Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, a legendás aranycsapat futballistái voltak a premontrei rendház vendégei. Grosics Gyula az emlékezetes esten elmondta: édesanyja minden vágya az volt, hogy a fiából pap legyen. Ezért rendszeresen ministrált. Alig múlt tizennégy éves, amikor bemutatkozhatott a Dorog együttesében, egy Komárom elleni győztes mérkőzésen. Szülei nem tudták, hogy a fiú a felnőttcsapatban debütál, így aztán az este 11 órai hazaérkezéskor nem maradt el a felelősségre vonás a késés miatt. Buzánszky Jenő Dombóvárról indult. Már 17 évesen szerepelt az NB III-as gárdában. Vasutas gyerek lévén a Pécsi VSK és a vasúttiszti iskola következett, majd Dorog lett az újabb állomás. S mivel 1948-ban Dorogon kiöregedtek a védők, edzője őt állította a védelembe. Áder János emlékeztetett arra, hogy 1949-ben koncepciós eljárás nyomán kivégezték Szűcs Sándor válogatott labdarúgót. Kifejtette, hogy akkoriban politikai nyomásra születtek az eredmények, sőt, az átigazolások is. Grosics Gyula ehhez hozzátette: 1949-ben tizennyolc futballista Nyugatra akart távozni és Szűcs Sándor kivégzésének éppen az elrettentés volt a célja. Grosics megjegyezte, Szűcs Sándor még nem is tudta, hogy disszidálni akar, s már kész volt az ítélete is. Az 1952-es helsinki olimpia emlékezetes pillanatait felidézve a jelenlévők egy képernyőn követhették nyomon a jugoszlávok elleni, 2-0-ás győzelemmel végződött döntő eseményeit. Buzánszky - akinek olimpiai aranyérme kézről kézre járt a teremben - elmesélte, hogy a döntő szünetében Rákosi Mátyás telefonált Sebes Gusztávnak, hogy meg kell verni a jugoszlávokat és dupla prémiumot kapnak. Az eredeti prémium tízezer forint volt. Természetesen szóba került a világsikernek számító 6-3-as londoni győzelem - szintén filmbejátszás kíséretében - és a 7-1 -es budapesti diadal az angolok ellen. De nem maradt ki a sorból az 1954. évi svájci világbajnokság seny Buzánszky Jenő úgy fogalmazott, hogy a döntőbeli vereség az egész magyar sporttársadalom tragédiája volt. A csapat egy hétig nem mert hazajönni, mivel azzal vádolták őket, hogy eladták a meccset. „Olyan sportember nincs, aki eladna egy világbajnoki címet” - jegyezte meg az egykori jobbhátvéd. Mindketten úgy vélekedtek, hogy egy viszonylag fáradt magyar csapat lépett pályára - előtte hosszabbításban győzték le Uruguayt -, és sérülések is sújtották az együttest. Azt meg már soha sem tudjuk meg, mi történt volna, ha az angol játékvezető nem adja meg a németek szabálytalan gólját, vagy a mi szabályosunkat nem veszi el. Grosics Gyula hozzátette: Budapesten százezrek tüntettek, de a tüntetők a vereség ürügyén a rendszer ellen lázadtak. A legendás kapus meghatódva idézte fel, hogy 1954 novemberében leparancsolták a pályáról és kémkedéssel gyanúsították. Kihallgatás kihallgatást követett, teljesen megalázták. A kilátástalanságból úgy tudott szabadulni, hogy 1955-ben tatabányai bányászvezetők jártak Rákosinál és kérték, hogy Grosicsot igazolják át Tatabányára. A nagy hatalmú vezér eleget tett a kérésnek. Haszonits József SPORT ÉS POLITIKA: „A csapat egy hétig nem mert hazajönni, mivel azzal vádolták, hogy eladták a meccset.”