Kisalföld, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-01 / 51. szám
4 Postabontás www.kisalfold.hu KISALFÖLD Élvezni akarom! Egy férfi koldul az utcán. Odalép hozzá egy álarcos rabló: — Pénzt vagy életet! Mire a koldus: Pénzt, pénzt! A történet ezeréves, és vélhetően még ezer évig aktuális lesz a világnak hol ezen, hol azon a részén. Ma Magyarországon is nyugodt szívvel mondhatjuk el, nagyot nem tévedünk. Hiszen még olyan jól nem vagyunk elengedve. Ráadásul hajlamosak vagyunk arra, hogy ne gondolkozzunk széles perspektívákban, hogy önzőek legyünk és részrehajlóak. Arról nem is beszélve, hogy annak ellenére, egy műtéttel lehetne segíteni rajta, mégis mindegyikünknek maga felé hajlik a keze. Vagyis: pénzt! Pénzt! Idealista révén úgy gondolom, hogy nekem nem csak a jövőben kell majd boldogulnom. Én már most akarom élvezni az élet nyújtotta lehetőségeket. Mindent, amit csak meg lehet és meg tudok szerezni. Ezért örülök azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek egyre több forintot tartanak meg a zsebemben, vagy lehetőséget nyújtanak arra, hogy a modern kor követelményének megfelelően minél több hitelt vehessek fel. Hiszek abban, hogy nemcsak az államnak kell gazdagnak lennie, hanem nekem is. Jó, jó, a gazdagság egy viszonylagos kategória. Akarom-e a lottóötöst? Persze hogy akarom. De nyilván nélküle is megleszek. Azt azonban már nem igazán szeretném, ha nem mehetnék nyaralni, meg felelni. És karácsonykor nem tudnék a család fája alá tenni semmit. Szóval olyan átlagos európai középosztály, amit megcélozhatok. És célzok is. Ebben sokat segít, ha elhiszik nekem, dolgozom, adózok, és ha lehet, hitelt veszek fel, minél kedvezőbbet, mondjuk olyat, amelyet most már a használt lakásokra is lehet. Mert ilyenkor úgy érzem, nem csak güriző hangya vagyok a bolyban. Ilyenkor az a furcsa érzésem támad, figyelnek rám. Az ilyen trükköknek szívesen dőlök be, még akkor is, ha a feleségem néha óva int a hitelkártya használatától. Választások lesznek. És mindenki ígér. Mindenki azt mondja, jut majd nekünk pénz, pénz. És az ígérete betartásához egy hatalomra jutó pártnak szerintem meg is lesz a lehetősége, esélye. Bízom benne, hogy a voksok összeszámolása után is gondolnak majd a dolgozó hangyákra, akik már most élvezni szeretnék az életüket, hiszen ennek alapjait az elmúlt tíz évben megteremtették. Fábián György főszerkesztő-helyettes mbzon Büdös víz A hatvanas évek végén vagy a hetvenes évek elején vetíthették a televízióban a Büdös víz című magyar filmet. Emlékszem, hogy még gyermekként a takaró alól lestem a korhatáros filmben két másodpercre megvillanó női ciciket, no de azért még rémlik a film története is. Amely olyan mai jellegű. Szegény falu keresi a pénzszerzés lehetőségét, így találkozik össze a tanácsi vezetés az Országos Melegvíz Kutatókkal, amely lyukfúró cég arról híresült el, hogy ementáli sajtot csinált kis hazánkból. Akkoriban még szó sem volt Széchenyi-tervről, termálprogramról, élményfürdőről, így hát maradt az önerő, a lelkesedés. A faluszéli fúrkálás gejzírt eredményezett, ami ugyan meleg víz volt, csak iszonyú büdös, így lett a forrongó örömből sajtszagú üröm. Mondhatnánk: magyar sors. A fekete-fehér tévében szürkének látott barna léma sem színesebb. Csupán annyi különbséget tapasztalunk, hogy ma már nem kell kutat fúrni. Büdös vizet majd mindenhol találunk. Győrben a Mosoni-Dunában, Sopronban az Ikvában, Óváron a Lajtában, Kapuváron a Kis-Rábában, Csornán a Keszeg-érben. Hal legyen a „talpán”, aki azt kibírja... Az európaivá, uniós állammá válás alappontjai közé sorolódott a szennyvíztisztítás megoldása. Viszont nincs az a magyar önkormányzat, amelyik képes lenne csak úgy pár milliárdot a helyi költségvetésből ráfordítani a büdös végtermékre. (A legnagyobb hazai környezeti probléma megoldására könnyed kalkuláció szerint ezermilliárd forintot kellene fordítani.) A saját erő mellé természetesen több forrás kell, ami között szerepel a nyugati támogatás és a minisztériumi keret, a környezetvédelmi alap is. Ma már vannak olyan városaink, amelyek pályáztak, sőt, nyertek. Várják is tisztelettel s türelemmel — már a küszöbig jutva — a támogatást, vagy legalább annak előlegét. Aztán vannak, amelyek pályázatuk pozitív elbírálását várják. S vannak, akik terveket készíttetnek, terveket szőnek, álmodnak még csak a tisztítóról, no meg a pénzről. És olyan önkormányzatok is vannak — nem is kevesen —, akik álmodnak csak arról, hogy álmodhassanak róla. Nem beszélve azokról a településekről, azokról a képviselőkről, köztisztviselőkről, vagy éppen azokról a magánszemélyekről, akik jól elvannak vele. Nem gondolnak a gonddal. Folyhat a lé folyóba, patakba vagy csordogálhat az utca közepén. Erre az utóbbi „hozzáállásra” pedig már azt is mondhatnánk: magyar sors magyar virtussal. Lajtmann József környezetvédő — Én már nem cserélek, de a gyerekek igen. A fiam akar lakást venni. Ez az új kedvezményes hitellehetőség szerintem mindenkinek tetszik. Nem emlékszem rá, hogy támogatták-e valaha is így a használt lakások vételét, bár lehet, hogy volt már ilyen. — A jelenlegi albérletemet biztosan elcserélném egy lakásra, de a budapesti otthonommal elégedett vagyok. A lehetőség egyébként tetszik, bizonyára sok fiatalnak segítenek vele. Nem tudok róla, hogy a használt vásárlását valaha is így támogatták volna. — Nincs szándékunkban, hogy lecseréljük a lakásunkat. Igazából nem is nagyon követtem a használtlakás-piac híreit. Ha olcsóbb lesz a hitel, növekedhet a kereslet, és ezt követhetik az árak. A hirdetések egyelőre nem árulkodtak nagy keresletről. — Családi házunk van Kapuváron, én tehát nem cserélek. A fiatalokat azonban mindenképpen segíti ez az új rendelkezés. Reméljük, nem az ügyeskedők húznak hasznot belőle, hiszen azt nem kell ecsetelni, hogy milyenek a magyarországi bérek. — Igen, szeretnénk cserélni. Szerintem nagyon jó ez a megoldás. Nemcsak a fiataloknak, hanem nekünk, a középkorosztálynak is segít, bár igaz, az árak emelkedhetnek. Nem emlékszem rá, hogy használt lakásra ilyen olcsó hitel valaha is lett volna. Megkérdeztük olvasóinkat Lecseréli-e a lakását? Bodó Jenő zenetanár Schulek Tibor főiskolai hallgató Nagy Lajosné könyvesbolti eladó Vér József villamostervező Strobl Mariann bolti elszámoltató 2002. március 1., péntek Címünk: 9002 Győr, Pf. 28, e-mail: szerkesztoseg@kisalfold.hu A nyelv törvénye Nagyobb nyilvánosságot! Messzemenően híve vagyok a nyelvtörvénynek. Sokáig Erdélyben éltem, ott volt nyelvtörvény, persze a román nyelv védelmében. Mondogattuk, hogy bárcsak a magyarok is... Nos, eljött az ideje. De kérdem én, nem kellene másutt is alkalmazni, mint az üzletek cégéreinél? Például az újság hasábjain. Olvasom a dietetikus véleményét a „light” termékekről. Ezt lehet könnyűnek mondani, hiszen az egyik cég már régóta sikeresen használja a „könnyű és finom” jelzőt a light típusú termékeinél. Más: a pub nem söröző. Italbolt, kocsma. Az Oxford-szótár szerint a pub rövidítése a „public house”-nak. Tehát magyarul mondhatnánk nyilvános háznak, persze olyanra gondolva, amely a közös ivászatot szolgálja és nem egyebet. Egyébként, aki járt angol pubba, tanúsíthatja, hogy ott mindenféle italozásnak lehet hódolni, nem csak sört osztanak. Csáp Péter, Győr A Kisalföld február 7-i számában megjelent „Temetés: árak az egekben” című cikkhez, amelyben többek között személy szerint én is megszólíttattam, szeretnék észrevételt tenni. A cikk második bekezdésében írják: „Információink szerint a nehezen megfizethető árak késztették a fővárosi temetkezési részvénytársaságot, hogy új fizetési módot vezessenek be: hosszabb lejáratú hitelt vehetnek fel azok, akiknek gondot okoz szeretteik temetési költségeinek kifizetése.” Ezzel kapcsolatos megjegyzéseim, információim szerint ez a hitel egyáltalán nem hosszú lejáratú (6 hónapos futamidejű). Ezt a hitelt a bankok a rövid lejáratú hitelekre jellemző kamatra adják, ami tovább növeli a temetés költségeit. Az olyan rászorulóknak, akiknek fizetési gondjaik vannak, eddig is adtunk és a jövőben is adunk kamatmentesen, banki közreműködés nélkül részletfizetési kedvezményt. A velem készült telefoninterjú során a cikk ezen részének szerzője megkérdezte, hogy Győrben vagy a megyében ismerek-e a fővárosihoz hasonló konstrukciót, vagy tervezzük-e ilyen hitel bevezetését. Elmondtam a hitellel kapcsolatos fenntartásaimat, és azt is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az országban egyedülállóan 1995 óta működik a „Jószív” Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyező Pénztár, hangsúlyozva, hogy nem azonos a „Jószív” Temetkezési Kft.-vel. Ez a pénztár ténylegesen arra hivatott, hogy lehetőséget biztosítson a temetési költségek elviselhetőbbé tételére. Működésének főbb jellemzői a következők: kis szervezete miatt olcsóbban üzemel más biztosítási és pénzintézetnél. Lényegében „nonprofit” elv alapján gazdálkodik. A tagok befizetéseit kizárólag a törvény által garantált befektetésekkel (állampapírokkal) kamatoztatja. A pénztár működésével kapcsolatos biztonsági garanciákat és főleg pénzügyi előnyöket természetesen még lehetne sorolni. Egy tény, hogy a pénztárba történt megfelelő összegű tagdíj befizetése esetén a temetés költsége közel felére csökkenthető. Dr. Ladocsy Géza IT-elnök A bili is márkanevet kap Azt írják az újságok, hogy kivételt képeznek a törvény alól a cég- és árunevek. A cégnevek még csak hagyján, hiszen elemi érdeke a kül- vagy belföldinek, hogy potenciális ügyfél, partner, megrendelő, vásárló minél több legyen. Vagyis az ő baja, ha csak kevesen értik meg, mivel foglalkozik, mit szolgáltat vagy forgalmaz, s így szűkebb körből merít. Az az érdeke, hogy minél többen megismerjék és ne felejtsék el a nevét. Idegen elnevezés esetén hatványozottan nagyobb az esély a felejtésre is. Más a helyzet az árunevekkel. (Nem keverendő össze a márkanevekkel.) Az már fogyasztói érdek is, hogy tudjuk, mi van a zacskóban, dobozban, üvegben. Milyen alkotókat tartalmaz és mennyit. Manapság teljes a zűrzavar, hiszen egyrészt sok áruféleségnek több speciális alfajtája van, másrészt adott árucikket több országból is behoznak. Ráadásul az áru megnevezését igen apró betűkkel írják rá és jól elrejtik, alig lehet megtalálni. Nyilvánvalóan mindenki számára fontos, hogy azt kapja, amit venni szándékozott, s azt sem lehet elvárni, hogy mindenki több nyelvet is megértsen. A magyar megnevezés és leírás érdekük a kereskedőknek is. Sok vásárló inkább lemond a vásárlásról, ha se közel, se távol nincs egy eladó, akitől megkérdezhetné. Különösen a nagy árudákban, ahol kilométereket lehet gyalogolni anélkül, hogy egy árva eladóval is találkoznánk. Gyakran előfordul, hogy még az eladók sem tudják megmondani, hogy pontosan mi van a dobozban, csak találgatnak. Tehát az árucikk megnevezésének és leírásának (specifikációjának) magyarul kell rajta lenni, hiszen az árucikket a magyar piacra hozták. A lengyel piacra vitt termékeken meg nyilván lengyelül. Korábban, sőt, minden korban ez természetes dolog (követelmény és érdek!) volt, nem kellett hozzá nyelvtörvény. Tehát az áruneveket a nyelvtörvény hatálya alá kell vonni, mivel az fogyasztói érdek, közérdek. Mellesleg, élelmiszerek esetén kötelezni kellene a cégeket, hogy a kódolt összetevők valódi megnevezését írják az áru címkéjére. S ne füzetkékből kelljen azt böngészni. Teljesen abnormális a mai gyakorlat. A márkanevekkel ugyanaz a helyzet, mint a cégnevekkel. Termelői, kereskedői érdek, hogy közérthető legyen. Mellesleg ma már olyan sok a márkanév, hogy lassan a partvisnyélnek és a bilinek is márkanevet adnak. A márkanevek száma több tízezerre tehető. Még ha minden márkanév magyar volna — tehát könnyen megjegyezhető -, akkor is egy Arany Jánosnak kéne lenni ahhoz, hogy ne felejtsük el azokat. A legtöbb márkanév teljesen felesleges, céltalan és hatástalan. Sok esetben inkább elriasztó a túlzó hivalkodás vagy a ködösítés. Dr. A. I., Budapest Erdőtakarítás lesz Pár hete barátaimmal a Püspökerdőben töltöttük délutánunkat. Úgy gondoljuk, ez olyan hely Győr szívében, ahová a napsütéses idő - főleg ilyenkor, a tavasz kezdetén - a városi lakókat százszámra csalogatja ki. Elszomorító, hogy az emberek felelőtlenül otthagyják maguk után a szemetet és senkinek nem jut eszébe eltüntetni azt. Szóval mi szívesen megtesszük ezt, esetleg a lelkesebb vagy lelkiismeretesebb városlakókkal együtt. Mi gondoskodunk a jó hangulatról, a hatékony munkáról, de pár dologban még segítségre szorulunk. Mi ezen a délutánon sok-sok városlakót szeretnénk kimozdítani a friss, üde tavaszi levegőre, hogy mindenki magáénak érezhesse a környezete tisztaságát és büszke is legyen arra. Az erdőtakarítás március 2-án, szombaton délelőtt 10 órától lesz a Püspökerdőben. Aki segíteni tud, kérem, jelezzen vissza minél hamarabb a (96) 331-049-es telefonszámon (naponta délután 4 óráig). Linczmayer Eszter, Győr Mit szól hozzá? Kedves olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Annak érdekében, hogy minél több vélemény nyilvánosságot kaphasson, az írásokat szerkesztett formában publikáljuk. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait, Írását levélben, faxon és e-mailen is elküldheti kiadónkba.