Kisalföld, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-05 / 257. szám
Kedd, 2002. november 5. KISALFÖLD Ivanics: „Csapatjátékosként tudomásul veszem, hogy a centerposzt helyett most a középpálya jutott nekem Elnökváltás a megyei közgyűlésben Folytatás az 1. oldalról. Néhány napja az is nyilvánvaló volt, hogy bár a Magyar Szocialista Párt állít majd ellenjelöltet - Hordós István személyében neki azonban nem lesz esélye, hacsak a 17 tagú MSZP-frakció mellé nem csatlakozik valaki a jobboldalról. Ez nem történt meg: Szakács Imrét 24 igen, 17 nem szavazattal tegnap elnöknek választották. Új poszton „focizik” Ivanics Ferenc leköszönő megyei elnök sikeresnek nevezte az elmúlt négy évet, megemlítve a nagyobb beruházásokat, köztük a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ felújítását. Hozzátette, a bővülő feladatokat jól mutatja a költségvetés összegének változása is. Míg ugyanis 1998-ban „csak” 10 milliárd forintos költségvetése volt a megyei közgyűlésnek, 2002-ben már 14 milliárd. Ivanics úgy búcsúzott: „Csapatjátékosként tudomásul veszem, hogy mostantól nem a centerposzton, hanem a középpályán játszom, de továbbra is a megyéért focizom.” Szakács Imre lapunk kérdésére, hogy megválasztása jelent-e konfliktust a frakción belül, azt válaszolta: a Fidesznek el kellett fogadnia, hogy egyedül nem választhat elnököt, a kisgazdákat és az MDF-et tömörítő polgári öszszefogás pedig őt támogatta. Elnökként céljai között említette a konszenzusos kormányzást, még úgy is, hogy a jobboldal előnye most biztosabb, mint az előző ciklusban volt. Bízik abban, hogy mind több egyhangú vagy nagy többséggel elfogadott előterjeszt Szakács Imre elnök 1994-től tagja a megyei közgyűlésnek, abban az évben, majd 1998-ban alelnöknek választották Miután '99-ben az ISM politikai államtitkára lett, az alelnöki tisztségéről lemondott és képviselőként vett részt a közgyűlés munkájában. '98-tól parlamenti képviselő is. Firtl Mátyás alelnök 1990 és 1997 között a KDNP megyei alelnöke volt, 1994-től a megyei közgyűlés tagja. Szakács Imre utódaként 1999. március 24-én került az alelnöki székbe, az elmúlt négy évben az egészségügyi és szociális terület felelőse volt. Most Szakács általános helyettese. Ivanics Ferenc alelnök Tizennégy éve tagja a Fidesznek, 1994 óta képviselő a megyei közgyűlésben, ahol előbb a pénzügyi bizottság elnöke volt, 1998-tól mostanáig pedig megyei elnök. 1998 óta parlamenti képviselő is, jelenleg az európai integrációs bizottság tagja. Medgyasszay László alelnök 1990 óta honatya, 1990-94 között győri önkormányzati képviselő volt. A megyei közgyűlésben 1998 óta dolgozik, akkor is, most is alelnöknek választották. Az elmúlt négy évben többek között a kultúra tartozott hozzá. Az MDF megyei elnöke: Szabó Miklós alelnök Az MDF mosonmagyaróvári csoportjának vezetője, pedagógus. A megyei közgyűlésbe most került be, az önkormányzati választásokon a Lajta-parti város polgármesteri székéért is harcba szállt, de ott alulmaradt Stipkovits Pállal szemben. Két képviselő lemondott mandátumáról A közgyűlésen bejelentették két szocialista képviselő lemondását: Kalmár István és Papp József (ő az MSZP megyei elnöke is) visszaadta mandátumát. Helyükre dr. Molnár Istvánt és Kormos Józsefet delegálta a párt A megyei területi választási bizottság elnöke ezután átadta a megbízóleveleket Dr. Simon Kázmérné beszámolójából kiderült az is: szűkebb régiónkban hét településen kérdőjelezték meg a választások végeredményét, de valamennyi panaszt elutasította a választási bizottság, illetve - négy esetben - a megyei bíróság is. téssel tudják lezárni a vitákat ebben a négy évben is. Mostantól négy alelnök A frissen megválasztott elnök négy alelnökre tett javaslatot, amelyet a többség elfogadott. Szakács általános helyettese Firtl Mátyás (Fidesz) lett, Ivanics Ferenc (Fidesz) alelnökként várhatóan az európai uniós integrációért felel, és két MDF-es politikus is bekerült a vezetésbe. Szabó Miklóst az előbbiekhez hasonlóan főállású alelnöknek választották meg, Medgyasszay László viszont társadalmi megbízatásúként dolgozik ezentúl. A főállású alelnökök fizetése emelkedett: a többség döntése alapján 402.050 forintot vihetnek haza havonta, Medgyasszay László honoráriumát pedig 146 ezer forintban állapította meg a testület. Az elnök bére változatlanul 438.600 forint. Ehhez kapcsolódik, hogy a közgyűlés kibővítette az ügyrendi bizottság feladatkörét, amely többek között a képviselők vagyonnyilatkozatának koordinálását is végzi ezentúl. Maurer Jánosnak, aki az előző ciklusban alelnökként dolgozott, a mostani közgyűlésből viszont kiesett, 1 millió 96 ezer 500 forintos végkielégítést szavazott meg a testület. Sudár Ágnes Kockázat: A megye rizikófaktora a közepesnél magasabb Földrengésveszéllyel nem kalkulálnak Folytatás az 1. oldalról. Korábban csak az 1970-es években volt életben hasonló szabályozás, az is mindössze néhány esztendeig. Kegyes Csaba hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron megye kockázata hazai viszonylatban a közepesnél valamivel magasabb: Sopron és Győr is egy-egy törésvonal mellett helyezkedik el. Nem véletlen, hogy az elmúlt években megmozdult a föld a hűség városában, Kónyban és Vámosszabadiban is. Hozzátette ugyanakkor: a Kárpát-medence délnyugati és délkeleti részének, valamint a Balaton-felvidéknek jóval nagyobb a rizikófaktora. „Néhány szabály betartása - a túlzott kiugrások mellőzése, a nagy, merev épületeknél az erős födém - jelentősen növeli a biztonságot." KEGYES CSABA A tervezőmérnök felelősséggel tartozik A győri Széchenyi István Egyetem docense úgy vélekedett, az épületek tervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a földrengésveszélyt. Az országos településrendészeti és építési követelmények egyértelműen rögzítik: az épületeket úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a szeizmikus rezgéshatásoknak kellő mértékben ellenálljanak. ,Az új szabályozás viszonylag friss, s a gyakorlatba még nem ment át. Az Országos Mérnöki Kamara állásfoglalása szerint mindenesetre minden tervezőmérnök teljes felelősséggel tartozik munkájáért, s a felelősségkérdés akár egy földrengés után is felvethető” — jegyezte meg. Az egyetemi docens szerint néhány egyszerű szabály betartása - a túlzott kiugrások mellőzése, a nagy, merev épületeknél az erős födém - jelentősen növeli a biztonságot. „Az olaszországi San Giuliano di Puglia környéke eddig nem számított különösebben veszélyes helynek. Az iskola sok áldozatot kifelé mozdultak, a tetőszerkekövetelő összeomlását éppen a tet pedig beomlott” - magy agyenge födém okozta: a falak rázta. H. G. Az építési hatóságok nem vizsgálják, hogy egy új épület milyen erősségű földmozgást bírna ki - tudtuk meg Székely Győzőtől. A győri polgármesteri hivatal városépítési irodájának hatósági csoportvezetője kiemelte, hogy a megtervezett épület állékonyságát viszont ellenőrzik. FOTÓ: MTI Az olaszországi San Giuliano di Puglia-i iskola födémje rászakadt a bent lévőkre a földrengés következtében. A romok alatt több gyermek is életét vesztette. Egy dologban konszenzus volt . Ennek ellenére nem keserűséggel gondolok erre, hanem úgy, hogy ötvenhat forradalma - ami nem elbukott, hanem leverték - olyan mértékig megrendítette a Szovjetuniót, illetve a kommunista világeszméket, hogy többé már nem tudott magához térni. Vagyis: a birodalom eresztékei a hajdani recsegés után elengedtek és összeomlott. Hogy az ötvenhatos nemzeti egység miként szolgált példával az 1989 utáni közéletnek, politikának? Egy dologban tizenkét évvel ezelőtt teljes kon www.kisalfold.hu Aktuális 3 Történelem a politika szekerében A rendszerváltás egyik kulcsmondata hangzott el 1989. január végén a magyar rádióban. Pozsgay Imre nemzeti felkelésnek, majd forradalomnak nevezte 1956-ot. A hajdani államminiszterrel a 46 évvel ezelőtt történtekről és a mai politikáról beszélgettünk. Ezzel a mondattal visszafordíthatatlanná vált egy folyamat. Veszedelmek azért még maradtak, hiszen gondoljunk csak bele: Grósz Károly pártfőtitkár nyolcvankilenc áprilisában még a rendkívüli állapotot emlegette — vélekedett a Kisalföld érdeklődésére Pozsgay Imre, aki az 1956. november 4-i szovjet megszállást „egy zsarnoki birodalom intervenciójának” minősítette, amely „gőgösen és fölényesen intézte az egykor meghódított terület, Magyarország visszaszerzését”. „Némi rezignációval figyelem, hogy a mai politikai életben kik építenek maguknak visszamenőleg szerepet. ” POZSGAY IMRE szenzus volt az ország függetlenségének kérdésében, illetve abban, hogy mindenki szabad, demokratikus intézményeken alapuló társadalmat akart. Pozsgay Imre, a rendszerváltás éveinek államminisztere - ahogy valaki megjegyezte: „a tőle megszokott bölcsességgel és szelídséggel” - néhány éve viszszavonult a politikából. „Korszerűtlennek bizonyultam” . Egy bizonyos helyzetben, mikor a siker vált a politika egyetlen mércéjévé, korszerűtlennek bizonyultam. Én ezzel ellentétben, továbbra is az értéket helyeztem középpontba. Ezt nem honorálta a világ, így aztán a magyar politikai elit küzdelmei jó pár éve kívül esnek az én életemen. Nem hiányzik, nagyon elégedett ember vagyok. Már tizenegy éve tanítok a debreceni egyetemen, újabban pedig a Károli Gáspár Református Egyetemen is. Némi rezignációval figyelem, hogy a mai politikai életben kik építenek maguknak visszamenőleg szerepet. Ami igazán riasztó számomra, hogy a napi politika milyen vehemenciával akarja a történelmet a maga szekerébe fogni. Meggyőződésem, hogy lopják és osztják is a történelmet, ám személy szerint én azt szeretném, ha ezt továbbra is a történelmi kutatóintézetekre és a közvéleményre bíznák. Gulch Csaba