Kisalföld, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-01 / 151. szám

Kedd, 2003. július 1. Ki fenyegette a plébánost? Folytatás az 1. oldalról. A plébánián hagyott búcsúle­vélben - s ezt kérésünkre a rend­őrség is megerősítette - egyetlen név szerepel, egy bizonyos P. Z.-é. Ezt a személyt információink sze­rint a rendőrség tegnap meghall­gatta. Mint ahogy az után a fekete Mercedes után is nyomoz, amely többször is várakozott a plébánia előtt, s amelynek rendszámát a he­lyiek felírták. Arról azonban nincs szó a búcsúlevélben, mivel fenye­gették meg a csendes, zárkózott életet élő lelkészt, alatt telefonon kért kölcsön egy helybélitől - folytatta J. I. - Egy is­merőse az autót látván meg is kér­dezte tőle, szükség van-e valami­lyen segítségre, de ő nem árulta el a problémáját. A faluban többen sej­tették, hogy valami baj van József atyával, ugyanis korábban soha nem kért kölcsön senkitől, most viszont több helyre is bekopogta­tott — tudtuk meg a helyi egyház­­közösség vezetőjétől. Babos László, a Mosonmagyar­óvári Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője elmondta: a Nincs, ki segítsen Ki védi meg a lelkészeket a pszichés terhektől, kihez fordulhatnak, ha bajban vannak? A név nélkül nyilatkozó papok úgy érzik, a pszichés ter­heket maguknak kell megoldaniuk - ez van, akinek sikerül, másnak nem. A lelki fórumok elvileg lehetőséget adnak erre, de a mindennapi problé­mákkal nem tudnak kihez fordulni. A nyilatkozók a szociális érték nagy­fokú hiányáról beszéltek, amikor szóba kerültek az áthelyezések, illetve az a kérdés, min múlik, hogy valaki önálló plébániát kap-e vagy sem. Halálos fenyegetés Amit a plébános utolsó éveiről tudunk, s amelyet halála után is le­írhatunk, az a következő: há­rom-négy évvel ezelőtt omlott ösz­­sze először, azután, hogy állítólag halálos fenyegetést kapott telefo­non valakitől. A fővárosi pszichiát­riai klinikán gyógyították, ahon­nan a halászi plébániára került. Hónapokig nem volt probléma, egészen tavaly nyárig, amikor is­mét öngyilkosságot emlegetett, de akkor még azt mondta: „Nincs erőm, sem hitem megtenni.” A hozzá közel állók szerint nem az édesanyja halála vetette vissza az ál­lapotában, de az utolsó hetekben felgyorsultak körülötte az esemé­nyek. Az atya még inkább magába zárkózott, s nem árulta el senki­nek, kinek mondta azt a telefonba: „Értse meg, nincs annyi pénzem!” Végső kétségbeesésében a helyiek­hez fordult, akiktől egymillió fo­rintot tudott kölcsönkérni. Információnk szerint az utolsó nap Győrbe, a Püspökvárba ment, de ezt a tényt nem tudtuk megerő­­síttetni az egyházmegyei hivatallal. J.­­., a halászi egyházközösség vezetője szerint plébánosuk a he­lyiek előtt mindig titokban tartotta gondjait. „József atyával főleg az egyházközösség negyedéves ülésein és a vasárnapi miséken találkoztam - mesélte a férfi. - Legutóbb név­napján köszöntöttem, s akkor kér­tem is tőle, fiatalítsa meg az egy­házközséget. Ennek megvalósítását nyárra ígérte. Bérmálkozás idején is gyakran tartottunk összejövete­leket, amikor sokat beszélgettünk. Plébánosunk nagyon szerette a gyerekeket - azt hiszem, még egy ilyen papot nem találunk.” Ott állt a fekete autó . Úgy hallottam, halálának napján is ott állt a titokzatos fekete autó a lakása előtt, s ez alatt az idő rendkívüli haláleset okait és körül­ményeit államigazgatási eljárás ke­retében tovább vizsgálják. „Ebbe orvos szakértőt is bevonunk az ide­genkezűségre utaló esetleges jelek érdekében - kezdte a rendőr őr­nagy. - Eddig ilyeneket nem talál­tunk, azonban a vizsgálat még fo­lyamatban van. A helyszíni szemle alapján, az orvos szakértő vélemé­nyére támaszkodva és tanúk ki­hallgatásával próbáljuk meg kide­ríteni a halál körülményeit. A le­hetséges zsaroló személyével kap­csolatban a nyomozás sikerének érdekében egyelőre nem kívánok részletekbe bocsátkozni” — mond­ta Babos László. A megye átveszi? „A plébános búcsúlevelében foglalt információkat alaposan ki fogjuk vizsgálni, még akkor is, ha ez az egyháznak és az el­hunytnak kínos lehet” - közölte érdeklődésünkre dr. Szabadfi Árpád megyei rendőrkapitány, aki nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy az ügy részleteinek felderítését a megyei rendőr-fő­kapitányság veszi át. Az ezredes tudatta azt is, na­gyon sok szóbeszéd és pletyka kelt szárnyra, ezek kiszűrése után a rendőrség mérlegeli az infor­mációkat, s dönt arról, bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt elrendeli-e a nyomozást. „Most ennek esélye több mint ötven százalék” - fogalmazott Szabad­fi, aki szerint az igazság kideríté­se érdekében elkerülhetetlen lesz a lelkész magánéletének vizsgála­ta is. Csak így kaphatnak ugyan­is választ arra a kérdésre, zsarol­ható volt-e a pap és ha igen, kik éltek vissza ezzel. Sudár - Cséfalvay kisalföld ELŐZMÉNYEK­­.1. dHwww.kisalfold.hu „A jótett életünk esélye” Dr. Nagy Józsefet teológusként, plébánosként is többször megszólaltatta a Kisalföld. Következő gondolatai 1996-ban, újévi számunkban jelentek meg: „Cipeljük terheinket, gyártjuk a »műkereszteket« önma­gunk és mások számára, s közben elfelejtjük, hogy az élet enél­­kül is tartogat problémákat bőségesen. De Isten nem ad ránk többet, mint amit el tudunk viselni. Minden cselekedetünk érték az Úr mérlegén, mert az örökkévalóság történik ben­nünk. Kell hogy legyen elég erőnk az isteni élethez, nehogy rutinná torzuljon az erény, s megszokássá a hűség. A jótett éle­tünk esélye, a lehetőség, hogy Isten útján megmaradjunk.” KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Ipari park: Közép-európai alkatrészközpont 2004 végétől Renault-Nissan bázis Győrben Folytatás az 1. oldalról. Az ipari parkban épülő raktár­bázisáról legkésőbb 2004 decem­bertől látja majd el alkatrészekkel a régió szervizeit a konszern. Ezt kö­vetően bezárnak a Renault és a Nissan ausztriai raktárai, amelyek már nem képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket. A Budapesten tartott sajtótájé­koztatón Serge Yoccoz, a Renault Hungária vezérigazgatója elmond­ta, hogy a projekt válasz a szövetség térségbeli tevékenységének bővü­lésére. A győri raktárról a két már­ka képviseleteinek Ausztriába, a Cseh Köztársaságba, Szlovákiába és Szlovéniába, valamint hazánkba szállítanak majd alkatrészeket.­­ A Renault-Nissan stratégiai jelentőséget tulajdonít Közép-Európának, s Győrt egyrészt azért választotta a beruházás helyszínéül, mert a kiszolgálandó országok kö­zéppontjában van. S amellett, hogy a magyar gazdaság verseny­­képessége is vonzó volt a döntés­nél, Győrnek nagyon jó az infrast­ruktúrája is — jelentette ki Serge Voccoz.­­ A tavalyi árakon számolva éves szinten több mint 25 milli­árd forint értékű, főleg az Európai Unióból érkező alkatrészt szállíta­nak majd ki a raktárból, így kis részben Magyarországon gyártott alkatrészeket is forgalmazunk majd. Cél az is, hogy a magyaror­szági beszállítók egyre több ter­hogy a 15 ezer négyzetméteres raktárát egy 4 hektáros területen kívánják megvalósítani. Az új beruházással kapcsolat­ban Balogh József polgár­mester el­mondta: " Nagy öröm, hogy a már Győrben jelen lévő világcégek mellett egy újabb részesíti meg­tiszteltetésben a várost azzal, hogy itt hajt végre beruházást. A koráb­bi gyakorlatnak megfelelően, mi­vel a Renault az ipari parkot vá­lasztotta, az önkormányzat két évig mentességet ad az iparűzési adó fizetése alól a társaságnak. A Renault-Nissan Szövetség győri beruházása a Magyar Be­fektetési és Kereskedelemfejlesz­tési Kht. (ITDH) segítségével jött létre. Tóth Gyula A vezérigazgató újságírói kérdésre nem kívánta elárulni a befektetési összeg nagyságát. Ugyanakkor „rábólintott" arra, hogy egy másik nagy autógyártó konszern 10 ezer négyzetméteres raktárbázisának közel 4 milliárdos költségéhez hasonlítható-e a győri raktáré. További firtatásra, hogy a rak­tárbázis építése előrevetíti-e a magyar alkatrészgyártás lehetősé­gét is, Serge Yoccoz elmondta: mékkel járuljanak hozzá a köz­pont forgalmához. A konszern további fejlesztési elképzeléseit látszik igazolni, Balogh József, Serge Yoccoz, Erdősi Péter, a gazdasági tárca befektetési főigazgatója és Lednitzky Péter ITDH-igazgató a tájékoztatón. Bábolnát várossá léptették elő Folytatás az 1. oldalról. A kistérségi központként működő település főként fejlett infrastruktúrájával érdemelte ki az előléptetést. Közművei egy részét a nagyvállalatok segítsé­gével építette ki, oktatását kö­zépfokú intézménnyel bővítet­te, kamaraszínháza van, egész­ségházában az alapellátás mel­lett 15-féle szakrendelésben ré­szesülhetnek a lakosok. Sportcsarnok uszodával Mivel Bábolna iparűzési adóból származó bevétele jelentős, az ön­­kormányzat az elmúlt 12 évben a kiadások 28 százalékát tudta fej­lesztésre fordítani. A várossá válás nyomán pedig okmányirodát is működtethet a polgármesteri hiva­tal. A polgármestertől megtudtuk: az új rangra alapozott tervek sze­rint a sportcsarnok uszodával egé­szülhet ki és az 52 Celsius-fokos gyógyvíz hasznosítása növelheti a település vonzerejét. Csendes agrárforradalom Bábolna eddig is városias körül­ményeit a legtöbben a nemrég szobrot kapott dr. Bürgen Róbert­­tel a hajdani mezőgazdasági kom­binát vezetőjével hozzák összefüg­gésbe. Illetve azzal, hogy egy em­­beröltőnyi idővel ezelőtt a Bábol­nai Állami Gazdaság a szocializ­mus csendes agrárforradalmát va­lósította meg. Az elmúlt évtizedek­ben utódvállalatai világhírnévre tettek szert. A lovashagyományo­kat, a genetikai kincset, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastélyépületet a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. őrzi. Színvonalas rendezvények az elismertségért A tartósan állami tulajdon­ban maradó cég ügyvezető igaz­gatója, Rombauer Tamás la­punknak elmondta: vezetőként és lakosként is örül a várossá vá­lásnak. Két évtizede Bábolnán él és bízik benne, hogy az új cím elősegíti azoknak a fejlesztések­nek az elindulását — termálfür­dő, kamionterminál, logisztikai park -, amelyek az eddigieknél is vonzóbbá teszik a települést a turisták, a befektetők számára. Ez pedig előnyt jelent a ménes­birtoknak is, amely igyekszik továbbra is színvonalas szolgál­tatásokkal és rendezvényekkel hozzájárulni a város elismertsé­géhez. Sajátos légkör Bábolnára megyénkből töb­ben járnak dolgozni. Erdélyi György eddig is úgy érezte, mintha városban lenne a mun­kahelye, mert a nagyközség ren­dezettségét több magasabb ran­got viselő település megirigyel­hette. Szerinte Bábolna egy „külön világ”, sajátos légkörét a cégéhez látogató külföldiek is rögtön észlelik, ezért is régóta méltó az új címre. Halbritter Al­bert Bábolnát azért szereti, mert ott talált szakmájának megfelelő állást. Jó érzéssel tölti el, hogy nap mint nap szép helyre járhat, és reméli, hogy a település vá­rosként még tetszetősebb lesz. Rimányi Z. Foglalkoztatási központ Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati részén, 34 négyzetkilométeren terül el, Írott emlékben először 1268-ban említik. A hajdani puszta, Bana község telepü­lésrésze a nevét korabeli birtokosától, a Babunai családtól kapta. II. József rendeletére 1789-ben itt hozták létre a na­póleoni háborúk lóutánpótlását biztosító ménesgazdasá­got. Bábolna 1958-ban lett önálló település, 1971-ben nagyközségi címet kapott. Népessége az elmúlt 12 évben 11,2 százalékkal növekedett, jelenleg mintegy 4 ezer lako­sa van (www.babolna.hu). A település ma is a lovashagyományok fellegvára, de gazdaságának hírét a baromfitenyésztés és az iparszerű ga­bonatermesztés is növelte. Több mint 300 egyéni és társas vállalkozás működik területén, a 4 legnagyobb több mint 2 ezer embert foglalkoztat. A dolgozók többsége 25 kör­nyékbeli településről jár Bábolnára. Előléptetése alkalmá­ból október első hétvégéjén tart a város avatóünnepséget, amelyre többek közt Szili Katalint, az Országgyűlés elnö­két várja.

Next