Kisalföld, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-01 / 50. szám

Kedd, 2005. március 1. Atyák a listán A nyolcvannégy éves dr. Szen­­nay József András 1973 és 1991 kö­zött, tizennyolc éven át volt a pan­nonhalmi bencés rend főapátja. András atya azt mondja, nem hal­lott arról, hogy az ügynöklistára felkerült volna a neve, így ehhez nem is tud hozzászólni. Hozzátet­te: a mostani ügynöklistát egy ne­vét nem vállaló tette közzé, ő pedig névtelen levelekkel sosem foglal­kozott. Dr. Takács Nándor nyugalma­zott püspök 1973-tól ’78-ig segéd­lelkész volt a mosonmagyaróvári plébániahivatalban, jelenleg a szé­kesfehérvári papi otthonban él. Tegnap őt is kerestük, de azt üzen­te, nem kíván ebben a kérdésben a nyilvánosság elé állni. „Hírérték” „Ez a lista nem nyílt támadás a katolikus egyház ellen, de kétségte­len tény, hogy a legmeglepőbbek a püspökök, egyházi vezetők nevei. A társadalom bizalma a politikai elitben olyannyira megrendült, hogy ez az újabb »akció« sokat már nem oszt, nem szoroz az ő esetük­ben. Az egyháznál azonban még más a helyzet, a hívő emberben bi­­zalmatlanságot kelthet a lista, illet­ve az azon szereplő nevek” - mondta a Kisalföld által megkér­dezett szociológus. Bugovics Zol­tán, a győri Széchenyi István Egye­tem adjunktusa hozzátette, a poli­balkáni szinten kezelték az érintet­tek az ügynökkérdést, de fogal­mazhatnék úgy is, elszúrták, de nagyon. Az is tény azonban, a megoldáshoz, az egyház együttmű­ködése is szükséges.” Zsarolásra kellett? Mint várható volt, a politika sem hagyta szó nélkül a vasárnap nyilvánosságra hozott újabb listát. Göncz Árpád volt köztársasági el­nöknek ugyan „nem volt hozzá­fűzni valója a listákhoz”, ám a töb­bieknek nagyon is. Demszky Gábor szerint-aki 1990-ben nemzetbiz­tonsági bizottság elnöke volt - a lista tizenöt évvel ezelőtt zsarolás­hoz kellett. „Ez a lista ugyanis sze­lektív, nem teljes és egyetlen célja volt, hogy egy fontos döntéshozót egy fontos döntésében befolyásol­jon, Antall Józsefet” - mondta. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök tegnap a parlamentben gyalá­zatosnak és szégyenletesnek nevez­te a politikai vádakat és azt, hogy emberek sorsával játszanak. ,A ko­rábbi kormányok nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy korrek­ten, átláthatóan, jogszerűen tárják fel a múltat, mert ha ezt megtették volna, ma nem itt tartanánk” — je­lentette ki a kormányfő. Ezt köve­tően arra kérte a parlamenti pártok képviselőit, támogassák az átvilágí­tási törvényjavaslatot. „Az új tör­vénnyel, az új törvényben biztos”­ A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újabb ügynöklista hi­­ telességének megállapítására - jelentette be tegnap a kormányszóvivő. Mikának végre abba kellene hagynia ezt a fajta játszadozást, a kiszivá­rogtatott ügynöklisták ugyanis leg­feljebb pletykaszinten kezelik a rendszerváltás egyik legfontosabb kérdését, s nem a valós súlyánál. Merthogy az úgynevezett hatos kartonba - ahonnan a listán sze­replők adatai nagy valószínűséggel származnak — azok neve is beke­rült, akiket csak be akartak szervez­ni, de soha nem jelentettek. De visszatérve a politikai elitre: hiába van most ismét hajlandóság az ügynökkérdés rendezésére, ettől még tény, hogy egészen mostanáig nem sikerült dűlőre jutniuk a pár­toknak,­­ez pedig az ő felelősségük. „Ez a mostani ügynöklista azt üze­ni, nincs tovább, most már való­ban tenni kell valamit. Ez idáig tett nyilvánossággal tegyünk egy­szer s mindenkorra pontot erre az ügyre.”,_ . . _____ . _ Az első büntetőeljárás A katolikus egyház lapzártánkig nem reagált az ügynöklistára, bár a tegnap összehívott püspöki konfe­rencián ez a kérdés nyilván teríték­re került. Büntetőeljárás megindí­tását kérte azonban tegnap Kiss-Ri­­gó László címzetes katolikus püs­pök amiatt, mert neve megjelent az ügynöklistán. Kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevé­kenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Közölte: az el­követő személyének felfedése után rágalmazásért pert indít. (Továbbiak a 4. oldalon.) S. Á. - F. J. Nyereségvágyból gyilkolt a hajléktalan Folytatás az 1. oldalról. A nő elismerte, hogy a kérdéses napon Bandi néven ismert hajlék­talantársával kétszer is megfordult korábbi főbérlője lakásán, ahonnét különböző tárgyakat loptak el. Azt azonban tagadta a nő, hogy bán­talmazta volna L. Zoltánt. A rendőrség „Bandiban” O. András 26 éves hajléktalant azono­sította. A férfit a Győri Rendőrka­pitányság két szolgálaton kívüli rendőre ismerte fel s fogta el öt nappal a gyilkosság után. A gyanú­sított sokáig tagadott, de miután előtárták a bizonyítékokat, elis­merte tettét. Február 18-án délelőtt O. And­rás társainak panaszkodott, hogy éhes, de nincs pénze. A velük lévő N. Erzsébettől ajánlotta, hogy volt főbérlőjétől szerezzenek pénzt, mert az ezekben a napokban kap­hatta meg a nyugdíját, s ilyenkor sokat iszik és nagyokat alszik. A nő megvillantotta a nála maradt la­káskulcsot is. Délután egy órakor el is indultak L. Zoltánhoz, de a férfi akkor még nem aludt, így csak az óráját tudták elemelni. Este fél 8-kor visszatértek, akkor már nyugodtan kutathattak. Pénzt azonban sehol nem találtak, így ki­sebb értékeket, egy fényképezőgé­pet és élelmet vettek magukhoz. Közben azonban megébredt a fő­bérlő. O. András letakarta a férfi fejét a paplannal és ütlegelni kezd­te. A keménykezű hajléktalant fel­dühítette, hogy nem találtak pénzt, csupán 500 forintot, ezért búcsúzóul berúgta a kisszoba ajta­ját s az albérlőtől ellopta annak mobiltelefonját, s onnét is élelmi­szert vittek el. A büntetett előéletű O. Andrást nyereségvágyból elkövetett ember­ülés bűntettének megalapozott gyanúja miatt előzetes letartózta­tásba helyezte a Győri Városi Bíró­ság. Cselekménye 10-től 15 évig vagy életfogytig tartó szabadság­­vesztéssel büntethető. NI. Erzsébet ellen társtettesként elkövetett lopás vétségében indult eljárás. Tóth Gyula KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Szabó Gyula: Múltja miatt ne lehessen zsarolni egyházi vezetőt Kinek áll érdekében a hallgatás? Folytatás az 1. oldalról. - Egy-egy érintett pap története sokkal árnyal­tabb annál mint abból a tényből következtetése­ket levonni, hogy beszervezték őket— folytattuk a beszélgetést Szabó Gyulával. - Ez így van. Példaként Pataky Kornél győri püspököt említeném. Róla Adriányi Gábor egyháztörténész is írt a témában tavaly nyáron megjelent könyvében. A püspök va­lóban dokumentáltan beépített volt, ugyan­akkor az iratokban észrevettük, a nyolcvanas évek második felében próbálta „szabotálni”, hogy állami nyomásra papokat függesszenek fel szolgálatukból. Az egyházi emberek közül rengetegen kerültek börtönbe, sokukat mél­tatlanul vidékre száműzték, elfelejtve élték le életüket, de mindvégig hűségesen a jézusi eszmékhez — vélekedett érdeklődésünkre a mezőörsi plébános. - Szerencsétlen mozza­nata a jelenkori magyar történelemnek, hogy tizenöt évvel a rendszerváltozás után kerül­nek elő a mostanihoz hasonló ügynöklisták.­­ Volt olyan ügynökügyben érintett egyházi személy, aki elvárhatóan bűnbánatot gyakorolt? - Én pillanatnyilag nem tudok ilyenről. Talán ismét Pataky püspök úr példáját hoz­hatom fel, aki annak idején lemondott püs­pöki tisztjéről. Ez egyfajta gesztus volt, ami­vel egyedül maradt a magyar püspöki karban. Az is nagyon furcsa Magyarországon, hogy azokat, akik ezt a besúgórendszert a Rákosi­­vagy a Kádár-korszakban fenntartották, nem nevezik meg. Pedig elsősorban őket kellene nyilvánosságra hozni. Nagyon furcsa az a mentalitás, hogy a „közka­tonákat” felelősségre vonják, a rendszert irányí­tók pedig minden következmény nélkül meghú­zódnak a hallgatás, a „jótékony” ismeretlenség fala mögött. A legkevesebb az lenne, hogy bűn­bánatot gyakorolnak és kivonulnak a közéletből. - Kutatásaik alapján hogy látja, érhetik-e még meglepetések az egyházi közvéleményt? - Az Állami Egyházügyi Hivatal szinte tel­jes adattárát áttanulmányoztuk. Ez körülbelül harmincezer oldalnyi, rendszerezett anyagot jelent, amit kigyűjtöttünk. Ennek alapján egy nagyjából pontos képet tudunk alkotni arról, hogy Miklós Imréék (az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. A szerk.) hogyan nyomorítot­ták meg az egyházakat. Ezt dokumentálni tudjuk, mint ahogy azt is, hogy a békepapság és a hierarchia köréből ki milyen szinten mű­ködött együtt a rendszerrel. Egyébként létezett egy szerződés a belügyminisztérium három per hármas csoportfőnöksége és az Állami Egyházügyi Hivatal között. Ennek lényege a kölcsönös adatszolgáltatás volt. Hogy várhatók-e még meglepetések? Igen, hiszen az adatok egy részét ismerjük csak, és azokat nem kívánjuk idejekorán nyilvánosság­ra hozni. Arra törekszünk, hogy történetileg pontos képet tudjunk magáról a rendszerről bemutatni. Persze vannak számunkra érthe­tetlen dolgok. Például az, hogy miért titkosak hetven évig a Mindszenty-per aktái? Miért nem nyilvánosak még teljességgel a magyar ál­lam és a Vatikán közti tárgyalások dokumen­tumai? A kisközösségi mozgalmakkal kapcso­latos iratokhoz miért nem lehet még mindig hozzáférni? Egyszerűen érthetetlen, hogy ezek „rejtegetése” kinek áll érdekében. Az egyháznak feddhetetlennek kell lenni, a tiszta jövőt a tanúságtevőkre kell felépíteni, és akik pedig érintettek voltak, azoknak szívből meg kell bocsátanunk. Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy bármiféle boszorkányüldözés kezdődött, de azt nem engedhetjük meg - ezért kellene őszinte bűnbánat -, hogy az egyházban múltja miatt bármelyik vezető is zsarolható legyen. Gu­lch Csaba Korábbi cikkeink a témáról (Az egyház alulnézetből — 2000. június 7.; Csak tiszta pappal - 2000. november 23.; A plébánost átvilágították — 2001. december 5.; A besúgás dokumentumai — 2002. november 8.; Tíz kötet a besúgás koráról - 2003. december 17.) ÍRJA MEG VELEMÉNYÉT! 0 PI­X Gy°r szerkesztoseg@teafdld.hu Egynapi fa: Van, akinek csak húsz kiló akácra futja Nem volt elég a hideg Az enyhe télkezdet és a minap beköszöntött farkasordító hideg egyaránt keresztülhúzta mind a tüzelővel fűtő lakosság, mind a Tüzép-vezetők számítását. A nagyobb telepek átlagosan tízmillió forinttal kisebb havi forgalmat könyvelhetnek el, mint tavaly decemberben vagy januárban. A tüzelővásárlásnak rendesen két hulláma van egy évben: az első a felkészülés ideje augusztusban és szeptemberben, a másik pedig a téli újravásárlásé decemberben és januárban. Az utóbbi ebben a sze­zonban egyszerűen kimaradt, s ez körülbelül tízmillió forinttal ki­sebb havi forgalmat jelent egy na­gyobb telep számára. Krajcsik Gá­bor, az egyik győri cég vezetője ma­gánemberként várja ugyan a ta­vaszt, de gazdasági szempontból többet remélt a hideg évszaktól. Sovány vigasz számára, hogy feb­ruárban beköszöntöttek a kemény mínuszok, az emberek már csak hetekre, de inkább napokra tarta­lékolnak. Utánfutós kis kocsik ér­keznek óránként, de akad, aki a Trabantja csomagtartóját tölti meg tűzifával. Négy-öt napra elegendő a rakomány, és ha hihetünk a me­teorológiának, a jövő héten újra begurul a kétütemű „kistehergép­­kocsi”.­­ A legtöbben hetente jönnek. Az időjárás függvényében egyik napról a másikra harmadával nö­vekszik vagy csökken a forgalom. Meg persze számít a fizetés- és a nyugdíjnap is - magyarázza a Tü­­zép-vezető. - Nagyon sok a sze­gény. Higgyék el, én régen vagyok a szakmában: hajdani középosz­tálybeliek jönnek most egy-egy szatyor fáén. Van egy biciklis vá­sárlónk is, egyszer-egyszer jön és hazavisz húsz kiló fát. Egy estére elegendő, de ő beosztja kettőre. Harmadnap már fagyoskodik - érzékelteti a társadalmi különbsé­geket Krajcsik Gábor. Szerencsére nem csak szegé­nyekből és a legszegényebbekből áll a vásárlókör: egy átlagos család harminc mázsa tüzelőt vesz egy­szerre, így a fogyasztása normálisan évi százezer forint körül mozog. A legtöbben nem egy fűtési módot használnak - főleg az elmúlt évek gázprogramjának köszönhetően, s a modern fűtés mellett üzemeltetik a kandallót, a cserépkályhát, a sze­neskályhát is. A legkeresettebb fa az akác, ennek fűrészelt és kugli­zott mázsája 1550 forint, míg a cseré 1250. A diószén 1780, vagyis csaknem száz forinttal olcsóbb, mint tavaly. Krajcsik Gábor óva inti a vásár­lókat a csalóktól, szerinte számítani kell arra, hogy a mai, időjárás hoz­ta szükséghelyzettel visszaélnek a „tűzifakalózok”. Azokat hívják így, akik a Tüzépen vett fát olcsón ér­tékesítik és tíz, sokszor húsz mázsá­val is becsapják a vevőt. Krajcsik Gábor azt tanácsolja a többi telep vezetőjének, hogy kövessék az ő példáját és azokat, akikről nyilván­való, hogy nem fuvarozók, mégis nagy mennyiségű tüzelőt vesznek, egyszerűen ne szolgálják ki. Utólag ugyanis már senki nem tud igazsá­got tenni, ha az egész télre vett tü­zelő elfogy január elején. L. B. „Nagyon sok a szegény. Higgyék el, én régen vagyok a szakmában, haj­dani középosztálybeliek jönnek most egy-egy szatyor­fáért.” KRAFCSIK GÁBOR TELEPVEZETŐ Ma a diószén mázsájának ára 1780 forint, vagyis csaknem száz forinttal olcsóbb, mint tavaly. FOTÓ: H. B. E. Röviden Félpályás lezárások Tegnap döntöttek a megyénk­­beli gazdák: március 3-án, csü­törtökön délelőtt 9 órától dél­után 4 óráig félpályás útlezárást szerveznek több határátkelőhely­nél, így Hegyeshalomnál, Rajká­nál, Vámosszabadinál, Fertődnél és Kópházánál — közölte Oláh Fe­renc, a Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Szövetségének megyei alelnöke. járható utak Tegnap reggel még hat járha­tatlan út, útszakasz volt a régió­ban. Kora délutánra azonban a megyei közútkezelő kht. gépei valamennyi szél emelte hótorlaszt eltávolították. A megye mellék­útjainak még számottevő részén volt tegnap jeges szakasz. Dél­után átlagosan 30 kilométeres szél fújt a Kisalföldön, ám előfor­dultak erősebb széllökések is. Ezek már nem emeltek újabb akadályokat az utakon. Legjobb rövidfilm Andrea Arnold angol filmren­dező (képünkön) Wasp (Da­rázs) című kisjátékfilmje tegnap hajnalban elnyerte a legjobb rö­vidfilmnek járó Oscar-díjat. A film a 2004-es Mediawave Fesz­tiválon is hasonló díjazásban ré­szesült (Legjobb rövidfilm). A film része a „15 év legjobb Me­­diawave-filmjei” válogatásnak, ezért ismét megtekinthető lesz az április végi fesztiválon — tud­ta meg a Kisalföld Hartyándi Je­nő fesztiváligazgatótól.

Next