Kisalföld, 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-216. szám)

2007-09-01 / 204. szám

Kisalföld 2007. szeptember 1., szombat Kis híján tragédiával végződött a tizenéves fiatalok hazaútja a szórakozásból Öt utassal fordult vízbe az autó GYŐR-GYIRMÓT FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A fiatalok a horgászfalu egyik házá­ban buliztak éjjel, onnan indultak hazafelé egyikük szüleinek az autó­jával, de az útról a fák között a vízbe csúsztak., A kocsi rögtön az oldalá­ra fordult. Szörnyű érzés volt, a lá­bunk beszorult, süllyedtünk, a víz hirtelen a nyakunkig ért" - idézték fel a történteket. Akik fölül voltak, ki tudtak mászni, bár az ajtó nehezen nyitt. Egyikük elfutott segítséget hívni, külföldieket látott meg először, őket kérte, hogy telefonáljanak. Amikor visszaért, ötödik társukat segített kiemelni az autóból, el­mondásuk szerint mintegy öt percig lehetett víz alatt. „Szeren­cse, hogy ki tudtuk húzni, ez fon­tosabb volt, mint az autó” - szö­gezte le a három fiatal, akik csak könnyebb sérüléseket szenved­tek, ahogy az autót vezető társuk is. Azt a fiút azonban, aki a leg­hosszabb ideig volt a vízben, a helyszínen újra kellett éleszteni. Még lapzártánkkor is súlyos, élet­­veszélyes sérülésekkel ápolták az intenzív részlegen. A tűzoltóságnak is adott felada­tot a baleset. Hullámos László ez­redes lapunknak elmondta: azzal riasztották őket, hogy a vízbe ke­rült Toyota Avensis Combiban bent rekedt valaki, ezért gumicsó­nakkal, feszítő-vágó eszközökkel indultak útnak. Amikor a szakem­berek a helyszínre értek, az autó már mélyen az iszapba süllyedt, akkor már nehéz lett volna belőle bárkit kiszabadítani még felszere­léssel is. A darura azért volt szük­ség, hogy az autót felhozzák. A széles és magas tűzoltó jármű a szűk úton csak tolatva, lépésben haladhatott a helyszínig, a csak­nem egy kilométeres szakaszon több faágat is motoros fűrésszel kellett levágniuk a tűzoltóknak, hogy előbbre jussanak. A sze­mélyautót végül először a kerekei­re fordították, majd csörlővel von­tatták ki a partra több mint egy­órás munkával. Képek a témáról: ww www.kisalfold.hu A rendőrség vizsgálja az esetet. A tizennyolc éves sofőr­nél felmerült az ittasság gyanúja, vért vettek tőle az alkoholos befolyásoltság megállapítására. Amikor a tűzoltók a helyszínre értek, az autó már mélyen az iszapba süllyedt. Fotó: H. B. E. Az orosz medve kegyeiben a Rába MOSZKVA__________ KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI Szerdán nyitotta meg kapuit és holnap zár az idei moszkvai Mo­tor Show. A világ járműipari cé­geinek legnagyobb orosz sereg­szemléjén a győri Rába Futómű Kft. is a kiállítók között van. Ha Moszkvában nem lenne pejora­tív felhangja a robbantás szónak, nyugodtan kijelenthetnénk, a Rába futóműveivel az elmúlt négy évben robbantott Oroszországban és a környező térségben, Belorussziá­ban és Ukrajnában. Ezen mondjuk inkább azt, ismét az orosz medve kegyeibe férkőzött a győri nagyvál­lalat. Míg 2003-ban 5 millió euró értékben kerültek győri futóművek a FÁK-országokba, idén már 24 milliós lesz a megrendelés. Az öt­szörös növekedés láttán a legfin­­­nyásabb gazdasági elemzők is cset­­tinthetnek. Mindez ugyan jóval elmarad az 1990-es csúcstól, amikor a Rába 25-27 ezer darab futóművet érté­kesített a térségben, az elmúlt négy év teljesítménye azonban így is fi­gyelemre méltó - emlékeztet a múlt és a jelen összefüggéseire Ge­rendai László, a Rába moszkvai képviseletének vezetője. A győri gyár nem számít kezdő­nek az orosz piacon, s ez helyzeti előnyt jelent a versenytársakkal szemben. Képviseleti irodát 1969 óta tart fenn, s akkor sem zárta be, amikor a rendszerváltás után nem volt divat az oroszokkal jó kapcso­latot ápolni. - Optimistán szemléljük az orosz piacot, s enől a Motor Show-n folytatott tárgyalások is meggyőztek bennünket - nyilat­kozta a Kisalföldnek Moszkvában Szőcs Károly, a Rába Futómű Kft. üzletfejlesztési igazgatója, aki sze­rint ma már nincs különbség orosz és amerikai vevő között. Mindkettő nagyon jó minőséget akar kedvező áron. Szőcs Károly úgy véli, a nagy nyugati gyárak és a kínaiak erőtel­jesen nyomulnak Oroszországba, a hazai ipar támogatása azonban van annyira erős, hogy a helyi gyár­tók tovább erősödnek. - Az orosz járműgyártás gőzerő­vel fejlődik, jobban, mint a kínai, a problémánk csupán az, hogy nem rendelkezünk jó minőségű alkatré­szekkel - jelentette ki a Kisalföld­nek a GAZ-csoport sajtófőnöke, Vlagyimir Torin. - Mivel tudjuk, hogy a jó minőségű járműhöz jó minőségű komponensek kellenek, nyitottak vagyunk arra, hogy a Rá­bától tanuljunk - mondta Torin, aki elárulta azt is, szereti a magya­rokat, gyermekkorában magyar bélyegeket gyűjtött, s jó napja volt, ha magyar rágógumit rághatott. Ma ő az 5 milliárd amerikai dollár­ra becsült GAZ-csoport PR- és kommunikációs igazgatója. Rába-futóműre szerelt belorusz autóbusz, a Rába moszkvai csapatával, Szőcs Károly üzletfejlesztési igazgatóval, Rákóczy Kálmán főkonstruktőrrel és Geren­dai László képviselet-vezetővel. A TUDÁS HATALOM ÉS ÉRTÉK! KÉPEZZE TOVÁBB ÖN IS MAGÁT! A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara 2007 szeptemberétől KÖZGAZDÁSZ szakirányt­ továbbképzéseket indít az alábbi szakokon: • GAZDASÁGI MENEDZSER SZAK Bármely főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezőknek, hogy a gazdasági kérdésekben jobban eligazodjanak. • E-LEARNING ALAPÚ (alapvetően internetre épülő) KÖZGAZDÁSZ SZAKMÉRNÖK SZAK Gyakorlatban dolgozó mérnökök számára, hogy műszaki, vezetői feladataikat közgazdasági módszerek alkalmazásával magasabb színvonalon oldhassák meg. • INNOVÁCIÓSFOLYAMAT-SZERVEZŐ SZAK Széles körű, az Európai Unióban hasznosítható ismeretek szerzése az innováció, vállalkozásfejlesztés területén. Az oktatást a Széchenyi István Egyetemen (9026 Győr, Egyetem tér 1.) tartják hétvégéken, péntek délután és szombaton. Tanulmányi idő levelező tagozaton: 4 félév, a költségtérítés mértéke: 145.000 Ft/szemeszter. Jelentkezési határidő: 2007. szeptember 10. Részletes tájékoztatás: hétköznap 9-15-ig a 96/503-400/3485-ös telefononszámon vagy a molnam®sze.hu e-mail címen (Molnár Róbertné). További információk a Széchenyi István Egyetem honlapján (http://gti.sze.hu/masod/). Pályázat Szeptember 15-ig jelentkezhetnek a vállalatok a Szívbarát munkahely pályázatra. A cél a stressz mint a szív- és érendszeri megbetegedé­sek egyik fő kockázati tényezőjé­nek csökkentése. További infor­mációk a pályázatról és a nyere­ményekről a www.szivbaratmun­­kahely.hu honlapon olvashatók. A Nyugat-Magyarországi Universitas Oktatási Központ Mosonmagyaróváron és Sopronban 2007. év szeptemberében az alábbi állami felsőfokú képzéseket indítja: • ADÓTANÁCSADÓ (csak diplomásoknak) • BANKI TANÁCSADÓ, PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ • JÖVEDÉKI ÜGYINTÉZŐ • MARKETING- vagy KERESKEDELMI vagy IDEGENFORGALMI MENEDZSER • MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ • NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI MENEDZSER • VÁLLALKOZÁSSZERVEZő­­ • MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI AUDITOR • GAZDASÁGI INFORMATIKus l­ll. s • ANGOL, NÉMET, OLASZ NYELVI KÉPZÉSEK Saját vizsgáztatási joggal rendelkezünk. Jelentkezés: • Mosonmagyaróvár: 96/213-211; Kovács Tamás: 06-30/226-8733 • Sopron: 99/518-362; Hipságh Gyöngyi: 06-30/300-3384. A Waberer's Csoport E kategóriás jogosítvánnyal, TIR igazolvánnyal, PÁV I/ll igazolással, és tapasztalattal rendelkező I keres nemzetközi fuvarfeladatokra,s mosonmagyaróvári telephelyére. | Keressen akár nettó 300 ezer Ft-ot!­­­­Jelentkezni lehet: 1239 Budapest, Nagykőrösi út 351.1 Tel.: (06-1)421-6580 www.wab­erers.com­ MEGYEI KÖRKÉP: www.kisalfold.hu Álláspont VIDA ISTVÁN szerkesztőség-vezető vida. istvan@kisalfold. hu „...hol és mikép” A szólás szerint csak az ökör következetes. Én meg megfogadtam, hogy egy sort sem írok le a Magyar Gárdáról, most meg mégis itt van ez a néhány bekezdés. Szóval előbb azért nem akartam írni egy szót sem, mert tragikomikus ostobaságnak találtam mindazt, ami történt. Hisz ki emlékszik ma már Szabó Albertre meg a karlendítgetős féleszű B. Diánára. Ám most mégis azért születnek e sorok, mert kezd sok lenni mindaz, ami folyik gárdaügyben. Kezdetben tényleg egyértelmű volt, hogy úgy kellett ez a kis népszín­mű a Szent György téren Gyurcsányéknak, mint egy falat kenyér. Szám szerint ötvenhat­­ hellyel-közzel­­ jó arcú, megkockáztatom, többségé­ben jó szándékú gyerek a vörös-ezüst lobogók árnyékában pitykés feke­te mellényben fehér virágot tűzetett a gomblyukába. (Bár szerintem a mellényhez csizma illenék, nem fekete surranó, de hát ízlések és pofonok, no meg biztos valakiknél csak ez volt éppen raktáron.) Aztán mondták az atyamestereik, hogy a fiúk mennek majd kulturálisan hagyományt őrizni, hadisírt gondozni, meg parlagfüvet tépkedni, s lesz ám még szebb jövő is. A szocik oldal erre rögvest elkezdett SA-fasisztázni. A Jobbik is igen örült, mert régen kaptak már ek­kora médiafelületet. Ám a hazai és külföldi média- és politikai visszhang odáig spi­­lázta az ügyet, hogy most már üvölteni tudnék a dühtől. Ugyan­is ebben a felfokozott hangulat­ban korábban még nem hallot­tam ilyen sűrűn ennyi tömény historizáló ostobaságot, sanda el- és odahatárolódást, összees­küvés-elméletet, bunkó nyílt színi zsidózást, aljas, politikaitőke-kovácsoló mondatot, mint a most mögöt­tünk hagyott héten. Kézzel-lábbal tiltakozom: Magyarország nem ilyen, mint ami a heti gárdahordalékból kitetszik. Persze, frusztráltak és meg­osztottak vagyunk. (Cui prodest? Hát persze, hogy a most tobzódó po­litikai pártoknak!) Mindannyian többet, mást vártunk a rendszerváltás­tól, sőt, többségünk a szívét-lelkét beleadta, hogy jól sikerüljön. Nem ilyen lovat akartunk, de hát ez lett belőle, így aztán türelmetlenek let­tünk, belesavanyodtunk a bajainkba, ám pontosan „...tudjuk miben vét­keztünk, mikor, hol és mikép”. Helyenként „hahanyadozunk”, olykor os­toba dühvel zsidózunk, cigányozunk is, de nem vagyunk sem fasiszták, sem fajgyűlölők. Küszködünk, ügyeskedünk, irigykedünk. Élünk, ahogy lehet. Hazánk fiainak zöme nem is érti, melyik ország az, amelyről az es­ti híradókban végignézi a tudósításokat. Számomra és a magyar társadalom zöme számára is nyilvánvaló, hogy nyíltan vagy kódoltan zsidózni, cigányozni, buzizni ocsmány, bű­nös és felelőtlen tett, különösen közembertől az. Kárt okoz mindannyi­unknak. Ám nyugodtabb lennék, ha arról folynék legalább ugyanilyen szenvedéllyel a vita, hogy jó-e az nekünk, ha az olyan sokat emlegetett „nyolcezermilliárdot” mind betonba öntjük, hogy negyvenötezer fiatal pályakezdőnk állástalanként indul, hogy Nyírmihálydiban még budi­ sincs a cigánytelepen. Abba is hagyom, mert nem akarok bicskanyito­­gatóan demagógnak tűnni. Ezek persze nem máról holnapra megold­ható bajaink, ezért azt javasolnám a közembereinknek, most és azonnal szíveskedjenek elhatárolódni az államélet minden szintjét megrohasztó korrupciótól és a PR-politizálástól. Erre kéne leginkább egy jó kis ötpár­ti nemzetközi sajtótájékoztató. M­i aztán türel­metlenek lettünk, belesavanyodtunk a bajainkba, ám pontosan „...tud­juk miben vétkez­tünk, mikor, hol és mikép”. Jegyzet FÁBIÁN GYÖRGY főszerkesztő-helyettes fabian.gyorgy@kisalfold.hu • Sajtótlanítás A Győri Nemzeti Színház igazgatója, Forgács Péter meghívta a sajtót egy társulati ülésre, majd annak közepén megkérte őket, hogy távoz­zanak. Az igazgató ezzel a gesztusával nehéz helyzetbe hozta a tájé­koztatást, az újságírókat és nyilván saját magát is. Általános nézet, jókora igazságtartalommal, ott valami nem stim­mel, ahonnan a nyilvánosság képviselőit kizárják. Eddig városházi zárt ülésekről tudtunk csak, bár azokat előre jelezték mindig, és szinte ki­zárólag személyi kérdésekről esett szó ezeken. A Győri Nemzeti Szín­házban ilyesmiről nem beszéltek a sajtó távozása után. (Ugye nem le­het olyan naiv az igazgató, hogy azt gondolja, nem tudjuk meg pilla­natokon belül, mi történt a nézőtéren, ahol több mint százan ültek?) Nézzük, miről is beszélhettek. A „sajtótlanítás” után a színház nehéz gazdasági helyzetéről? Talán még az is napirendre került, hogy azt a pótköltségvetést, amelybe végső soron az előző igazgató, Korcsmá­­ros György belebukott (bár a munkaügyi pere még nem fejeződött be), bizony el kell kérni a várostól, különben nagy bajban lesz a szín­ház. Esetleg azt emlegették fel a gazdasági vezetők, hogy nincs elég pénz a darabokra, hogy minden területen életbe lép a spórolás? Akadt netán olyan színész, aki rákérdezett, most lesz próba- és fellépti díja, vagy sem? A Győri Nemzeti Színháznál, mint sok más önkormányzati intéz­ménynél, voltak és lesznek gondok. Ez természetes. Ám ezeket nem azok elkendőzése, elrejtése oldja meg, hanem a céltudatos gazdálko­dás (erre utaló jelek vannak egyébként a győri nemzetiben), valamint a nyíltság és a nyilvánosság. Talán észre kellene venni végre, hogy a sajtó nem más, mint tükör, amelyben mindenki saját magát, saját cselekedeteit láthatja viszont.

Next