Kisalföld, 2007. szeptember (62. évfolyam, 217-228. szám)

2007-09-17 / 217. szám

Kisalföld 2007. szeptember 17., hétfő Nehéz jelentkezőket találni a nyelvtudást igénylő vagy nehéz fizikai feladatokra Ugródeszka lehet a diákmunka MEGYEI KÖRKÉP POMARANSKI LUCA_______________ Nyáron ugyan több a mun­kaajánlat, de aki akar, év közben is dolgozhat az egyetem vagy a főiskola mellett: a diákmunka-köz­vetítők szinte mindenkinek tudnak munkát adni. Sokan nemcsak a tandíjra vagy al­bérletre valót keresik meg, hanem ilyenkor dolgozzák be magukat későbbi mun­kahelyükre is. - Mindenkinek tudunk munkát ad­ni, aki akar dolgozni, négy-ötféle ajánlatunk biztosan lesz számára - összegzi röviden a helyzetet Szabó Veronika, a folyamatosan több mint háromszáz diákot foglalkoz­tató Meló-Diák győri kirendeltség­vezetője, amikor a lehetőségekről kérdezzük Igaz, ilyenkor közel har­minc százalékkal kevesebb a mun­kaajánlat, mint a szabadságolások miatt csúcsidőnek számító nyári hónapokban, de a cégek egyre nyi­­tottabbak a diákmunkára. „Idén duplája az érdeklődés részükről a tavalyinak. A cégek megtanultak spórolni, hiszen körülbelül a har­madával olcsóbb diákot foglalkoz­tatni, mint hagyományos munka­erőt Számos munkakörben pedig nincs szükség különösebb szak­­képzettségre” - mondja az irodave­zető, sorolva a megye kisebb-na­­gyobb vállalatait, akik élnek a lehe­tőséggel. Azaz szinte az összes győri nagyvállalatot, s persze számos ki­sebb céget, akiknek csak egy-két emberre van szükségük, akár idő­szakosan, például adminisztrációs tennivalókra. Jelentkező pedig van bőven, ki a tandíjra, ki az albérletre valót - vagy mindkettőt - keresi meg az órák után. Adminisztrátori feladatok, minőség-ellenőrzés, könnyebb ki­segítőmunkák, mint az árufeltöltés, autófóliázás, vagy alkatrész-váloga­tás - ezek a legnépszerűbb mun­kák, amelyekre mindig bőven akad jelentkező. A nehéz fizikai munka, például a költöztetés már messze nem ennyire vonzó, mint ahogy a szórólapterjesztésre sem tolonga­nak a jelentkezők, ahogy például tíz évvel ezelőtt. Mégis, az utóbbi munkának is megvan a „célközön­sége”, ők ragaszkodnak a postalá­­da-töltögetéshez, elsősorban a sza­bad időbeosztás miatt. A szabadság egyébként is fontos szempont, hi­szen az első a tanulás, így aztán mindenki annyit dolgozik, ameny­­nyit akar és tud: vállalhat napi négy, hat vagy nyolc órát, akár csak egy-két napot hetente, vagy éppen hétvégi munkákat. Egy biztos: a hét minden napján, három műszak­ban van kínálat. Érdekes - leg­alábbis annak fényében, hogy a munkavállalók nagy része egyete­mista vagy főiskolás hogy a nyelvtudást igénylő munkákra, el­sősorban tolmácsolásra a legnehe­zebb embert találni. „A cégeket nem a papír, a nyelvvizsga érdekli, hanem a gyakorlati, elsősorban an­­golnyelv-tudás, és ez a kettő gyak­ran igencsak messze van egymás­tól..." - mondja Szabó Vera. Pedig érdemes ilyen diákmunkát (is) vállalni, s főleg jól teljesíteni, már csak a kapcsolatépítés miatt is. Az alkalmi munka ugyanis jó ugró­deszka lehet, sokan így találnak rá későbbi munkahelyükre. „Idén 60-70 diákunknak ajánlottak mun­kát ott, ahova kiközvetítettük őket - ha nem is feltétlenül a végzettsé­güknek megfelelőt miután felfi­gyeltek arra, hogy jól és megbízha­tóan dolgoznak. Az utóbbi tulaj­donság sokszor többet nyom a lat­ban, mint a színötös diploma” - mondja Szabó Veronika. Külkereskedelmi tanulmányai mellett heti 3-4 napot dolgozik a győri Szépe Szilvia, aki adminisztrációs és szervezési feladatokkal keresi meg a zsebpénzt egy munkaerő-közvetítő és -kölcsönző irodában. Fotó: Krizsán Csaba Pályafutás: Paál Sándorné 1970-től bíró, tíz év múlva lett a megyei munkaügyi bíróság elnöke Ha sok a per, sok a munkahely is IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LACZÓ BALÁZS______________ A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki dr. Paál Sándornét, a megyei mun­kaügyi bíróság elnökét. A hu­szonhét éve elnöklő bíró szerint az a legfőbb szakmai kihívás, hogy az ítélkezést érintő jogsza­bályok igen gyakran változnak. A társadalmi rend változása min­den bírósági ügyszakot érintett, de talán egyet sem olyan mértékben, mint a munkaügyet. Még csak arra gondolnunk, hogy rövid időn belül kialakult a vállalkozói szféra, így alapvetően változott meg az ítélke­zők feladata is. Jelenleg a munka­ügyi bíróságon döntenek többek között a munkaszerződések meg­kötéséről, módosításáról, a mun­káltatói kárfelelősségről és a fegyel­mi felelősségre vonásokról. A leg­többet a hatáskörök változtak, s ma már a munkaügyi bíróság vizsgálja felül például a rokkantosítással és a rendszeres szociális járadékkal kapcsolatos határozatokat A több évtizedes munkájáért köztársasági tisztikereszttel kitün­tetett Paál Sándorné szerint a leg­nagyobb kihívást az jelenti, hogy a jogszabályok igen gyakran vál­toznak, s a bíráknak természete­sen egyaránt naprakésznek kell lenniük többek között A munka törvénykönyvéből, a közalkalma­zotti, a köztisztviselői, az egész­ségügyi és a szolgálati törvényből. Ami a bíróság leterheltségét illeti, az elnök úgy véli: pozitív hírnek számít, ha valahol sok a munka­ügyi per, mivel ez egyenesen ará­nyos a munkahelyek számával. „Örülhetünk” tehát, mivel 1007 ügy van ma folyamatban, ebből csak augusztusban 119 érkezett. A bírákra nézve persze ez már nem számít örömhírnek, mivel az el­nökkel és a jelenleg szülési sza­badságon lévő munkatárssal együtt hatan ítélkeznek, vagyis egy bíró kétszáz ügyet tart most a kezében. Paál Sándorné szerint 1980-ban két bíró foglalkozott egyszerre összesen 120 üggyel. Az emelkedés főként - mint már utaltunk rá - a hatásköri változá­sokból és nem a pereskedési kedvből ered, az ugyanis éppen hogy csökkent a rendszerváltás után: sokan talán féltek az új munkaadótól. Az utóbbi években azonban pozitív tendenciát ta­pasztalnak a bírák: egyre erősebb lett a munkavállalói önvédelem, például sokan tesznek panaszt munkabiztonsági, munka-egész­ségügyi körülményeik miatt, vagy azért, mert munkaadójuk nem kötött velük írásbeli szerződést. Paál Sándorné C­SERÉP AKCIÓ! tetocaom­ini Szept. 1-28. között minden alapcserepet gyári ár alatt vásárolhat meg nálunk! Készletről kínálunk még: tetőfóliákat, tetőtartozékokat és ereszcsatornát. www.tetocentrum.hu GYŐR, Külső Veszprémi út 17. tel: 96/314-314 és 525-075 A DIÁKMUNKA ÁRA Legalább a minimálbér, azaz - arányosan leosztva - 377 forint marad óránként a diákoknál, de vannak teljesítményarányos mun­kák, mint a minőség-ellenőrzés vagy a szórólapterjesztés, ahol ez akár 600 forint is lehet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki hetente négy napon dolgozik négy-négy órát, „középáron” is megkeresi egy garzonlakás bérleti díját, 30 ezer forintot, napi hat óra munkával pedig akár 70 ezer forint is megkereshető egy hónapban. Építő­ipari segédmunkát 470, irodatakarítást 500, gumitömítés-váloga­­tást 470 forintos órabérért vállalhatunk, de óránként 380 forint plusz útiköltségért akár szexipari termékeket is csomagolhatunk egy börcsi üzemben. Diákmunka-lehetőségek a megyében: www.melodiak.hu, www.pannonwork.hu,www.minddiak.hu TETŐ HELYETT MONDD: HSTITTICTfllaSürget a határidő A belterületi szőlő- és gyümölcsül­tetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt keletkezett veszte­ségek csekély összegű támogatásá­ról szóló 96/2007. (IX. 7.) FVM-ren­­delet hatályba lépett - adja hírül a mezőgazdasági szakigazgatási hi­vatal, és utal rá, hogy csak rövid idő áll rendelkezésre a kérelmek be­nyújtásához. Egyidejűleg felhívják a figyelmet, hogy a rendelet 3. számú mellékletének 4. pontjában az igé­nyelt támogatás összegének kiszá­mításánál szorzóként tévesen tün­tették fel a „B” oszlopot, értelem­szerűen a „C” oszlop négyzetmé­teradatait kell szorozni a négyzet­méterenkénti 4 forinttal. MEGYEI KÖRKÉP www.kisalfold.hu 3 A lassú halálról Egyetértek Kondorosi államtitkárral: a fideszes Répássy Róbert de­magóg volt, amikor valami olyasmit mondott, hogy a kormánynak ezekben az időkben nincs fontosabb dolga, mint gyerek- és sorozat­­gyilkosokat szabadítani a magyar társadalomra. Demagóg volt, pont olyan, amilyen lenni szokott, mégis maximálisan egyetértek vele. Én legfeljebb úgy gondolom ezt, hogy amikor ilyen puskaporos a szep­tember és a világon mindennek politikai üzenete van, amikor minden jelképessé válik ebben a magyar misztériumjátékban, ahol az ősgo­nosz adva van, akkor a legkevésbé sem időszerű bejelenteni a tény­leges életfogytiglan esetleges megszüntetését, politikai kérdéssé butítva ezt is. A másik dolog: teljesen egyetértek a demagóg Ré­­pássyval amiatt is, mert vannak emberek, akiknek börtönben a he­lyük, akár a balástyai - vagy hogy dunántúli példával éljek -, a szent­királyszabadjai rém. Igenis, amíg a halálbüntetéssel kapcsolatban mindig is liberális voltam, addig a tényleges életfogytiglant tekintve fütyülök az Európai Unió gya­korlatára, arra, hogy másutt ez a büntetés elképzelhetetlen ke­gyetlenségnek számít. Úgy gondolom ugyanis, hogy a ba­lástyai rémhez hasonlókat sem német, sem francia, de olasz földön sem kellene kiengedni, de természetesen meghagyom nyugati társainknak, hogy csi­náljanak azt, amit akarnak. Az biztos, hogy Szentkirálysza­badja lakói, családjaikkal együtt sokkal nyugodtabbak, ha rács mö­gött marad a bíróra vigyorgó és semmit sem bánó rém, aki időseket fosztott ki és úgy kötözött meg, hogy saját kapálózásuktól leljék ha­lálukat. A kormány szerint a tényleges életfogytiglan továbbra is tényleges maradna, csak a bíróság húsz év után felülvizsgálhatná, hogy az illető rab szabadon bocsátható-e. Vagyis ez nem volna azonos a feltételes szabadlábra bocsátással, aminek a kizárása jelenti ma a tényleges életfogytiglant - hangsúlyozta az államtitkár. De ha nem, akkor mégis mi a túróval volna azonos? - kérdem én. Vajon mit vizsgálna húsz év múlva egy bíróság, ha nem azt, hogy az elítélt hogyan viselte magát a börtönben? Ha pedig ez a lényeg, akkor miben különbözik az enged­mény a feltételes szabadságtól, amire ma is lehetőséget ad a törvény? Igenis, minden humanizmusom csődöt mond a kérdés fölött, mert egyszerűen nem érdekel, hogy a balástyai rém megjavul-e vagy sem, mivel nem is akarok jóslásokba bocsátkozni, s őszintén szólva ezt a bí­róságnak sem javaslom. Másrészt úgy gondolom, hogy a társadalom­nak szüksége van egy abszolút főbüntetésre, olyanra, amit egy ítélő­tábla évek alatt is csak egyszer szab ki. Ez a halálbüntetés liberális megfelelője, amit csak a legádázabbak kapnak. Ja, egyébként a véleményem azért is független a politikától, mert ha húsz év múlva, amikor X. Y. esetleg kiszabadul, még mindig eze­ket a pártcsatákat vívjuk, akkor amúgy is disszidálok. 1s Vannak emberek, akiknek börtön­ben a helyük, akár a balástyai - vagy hogy dunán­túli példával éljek -, a szentkirály­szabadjai rém. Gyerekegyetem: Első előadás szeptember 27-én Izguló professzorok, kíváncsi gyerekek GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Szeptember 27-én délután 3 órá­tól Mosonmagyaróváron, a Lu­­csány utcai oktatóközpontban Czimber Gyula, a mosonmagyar­óvári egyetemi kar professor emeritusa, az MTA doktora áll először a kíváncsi gyerekek elébe. Nem tagadja, sokkal jobban izgul, mint bármelyik más előadása előtt. Sok-sok diával, ábrával, sze­mélyes élményeivel szeretné iga­zán vonzóvá tenni a mintegy két­száz felsős diák számára a Gye­rekegyetem első rendezvényét. - Még kisgyerekként, kántorta­nító édesapám példája nyomán kaptam kedvet az ismeretterjesz­téshez. Fiatal egyetemi oktatóként országosan is egyedülálló módon Óváron szerveztük meg a hallga­tók körében először az ismeretter­jesztés oktatását. Alapító tagja va­gyok a Magyar Természettudomá­nyi Társulatnak s elnökségi tagja a TIT Pannon Egyesületének. Az is­meretterjesztés úgyszólván a hob­bim, s ezért vállaltam szerepet a Gyerekegyetemen is. A professzor urat összeismer­tettük a „Hogyan éreznek, kom­munikálnak a növények?” kérdést megfogalmazó, ötödikes Beszpré­­mi Dórával. Dóra a Haller-iskola növendéke. Édesanyja hívta föl a figyelmét a Kisalföld kezdemé­nyezésére. Kedveli a környezetis­­meretet, van egy pufija, virágai és egy igazi barátnője. A növények élete mellett persze sok más is ér­dekli. Úszni s zeneiskolába jár, s mazsorett-táncos. - Az érdeklődés mindig belendít - mondta Czimber Gyula, aki a hal­­leros diák kérdését igen jónak mi­nősítette, s szinte azonnal bele is kezdett a válaszba. „Igen, a növé­nyek éreznek, reagálnak, a maguk módján válaszolnak is környeze­tüknek” - mondta. A részleteket majd szeptember 27-én fogja el­mesélni a professzor úr kétszáz di­ák előtt. Kérdések a 12. oldalon.

Next