Kisalföld, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

Kisalföld 2009. február 2., hétfő A KISALFÖLD A DOLGOZÓKÉRT­­ ELBOCSÁTÁS ESETÉN LEGALÁBB KAPJA MEG, AMI JÁR SEGÍTSÉG, LEÉPÍTENEK! A szerkesztőségünkhöz nagy számban érkező olvasói kérésre egy helyre gyűjtöttük azt, amiről már sokszor, többféle megköze­lítésben írtunk, a létszámleépítés munkavállalói szempontból fon­tos tudnivalóit. Az általános sza­bályozást ismertetjük közérthe­tően és a hasznos tanácsokra is ismételten felhívjuk a figyelmet. Sajnos napjainkban sok embert érinthet az elbocsátás, ami min­denképp nehéz helyzetbe sodor­hatja családjaikat; abban igyek­szünk segíteni, legalább kapják meg, ami ilyenkor jár. Először is azt érdemes tudni, csoportos létszámleépítésnek minősül-e az elbocsátás. Cso­portos létszámleépítésnek akkor minősül a leépítés, ha a 20-nál több, de 100-nál kevesebb mun­kavállalót alkalmazó cég leg­alább 10 embert elbocsát, ha a 100-nál több, de 300-nál keve­sebb embert alkalmazó cég a munkavállalók 10 százalékát el­bocsátja, ha a 300-nál több em­bert alkalmazó cég legalább 30 embert elküld és a cégek 30 na­pon belül a cég működésével összefüggő ok miatt küldik el a dolgozóikat. MIVEL JÁR A CSOPORTOS LEÉPÍTÉS? A csoportos létszámleépítés el­járásának rendjét A munka tör­vénykönyvének 94/A § és 94/G § közötti része részletesen sza­bályozza. Többek közt előírja, hogy a döntés meghozatala előtt 15 nappal az üzemi ta­náccsal, a szakszervezettel, vagy ha nincsenek, akkor a munka­­vállalók képviselőivel konzultá­ciót köteles kezdeni a cég és azt folytatnia kell a döntés megho­zataláig. A csoportos leépítést a munkaügyi központnak is jelen­teni kell és azt is, az pontosan mely dolgozókat érinti. Egyéb tájékoztatási kötelezettségei is vannak ilyenkor a cégnek. Ami a munkavállaló szempontjából ilyenkor az egyik legfontosabb, hogy a rendes felmondás - an­nak írásba foglalt formájának - kiadása előtt 30 nappal írásban tájékoztatni kell a dolgozót, hogy a csoportos létszámleépí­tés érinti. Ezután már hiába „menekül” táppénzre, védettsé­get ezalól nem élvez. MI LEGYEN A FELMONDÁSBAN? A felmondásban rögzíteni kell az elbocsátásra kerülő munka­­vállaló járandóságait, a felmen­tési idejét, a végkielégítését, esetleges szabadságmegváltását és egyéb járandóságait. A fel­mentési idő és a végkielégítés az adott munkáltatónál töltött munkaviszony időtartamának függvénye. Viszont egy-egy ága­zati vagy helyi kollektív szerző­dés a törvénynél kedvezőbb já­randóságokat is biztosíthat a dolgozóknak, érdemes meggyő­ződni arról, hogy vonatkozik-e ilyen a leépítésre kerülőre. Azt is jó tudni, hogy az írásos felmon­dásnak úgynevezett jogorvoslati kitanítást is tartalmaznia kell és a rendes felmondás kézhezvéte­létől számított 30 napon belül van lehetősége az elbocsátott­nak arra, hogy bírósághoz for­duljon, ha vitatja például a fel­mondás indokait, annak valódi­ságát, jogszerűségét. Jogorvosla­ti lehetősége van például akkor, ha leépítés keretében elküldik, de nevét nem jelentették a munkaügyi központnak. Jó, ha a felmondásban az is rögzítve van, hogy a cégnek a dolgozó nem tartozik, a cég nem követel tőle tartozást, például lakásépí­tési kölcsön, korábbi tovább­képzés okán. HA NEM CSOPORTOS A LEÉPÍTÉS... Létszámleépítés az is, ha mond­juk egy 10 embert alkalmazó cég 5 dolgozóját elküldi, ami persze nem minősül csoportos leépítésnek a törvény betűje szerint. Ilyenkor a cégre nem vonatkoznak az előbbiekben említett tájékoztatási, bejelenté­si kötelezettségek. Azt azonban érdemes tudniuk az érintett dolgozóknak, hogy a cég belső szabályzata szerint ki dönthet ilyen leépítésről és ilyenkor is olyan írásos felmondást kell kapnia a munkavállalónak, amely az előbbiekben említette­ket tartalmazza. Az abban sze­replő indoklásnak megalapo­zottnak kell lennie. A szóbeli felmondás nem fel­mondás, arról írást kell kapnia a dolgozónak, emellett többféle munkáltatói igazolást is ki kell adni neki: adóigazolást, társa­dalombiztosítási igazolást, ál­láskeresési támogatás igénylésé­hez szükséges adatalapot, ami a szabadság elszámolását is tar­talmazza. Ezek együtt egy 4 ol­dalas nyomtatványt jelentenek általában és van, amikor külön papíron rögzítik azt is, hogy az elbocsátott dolgozónak nincs tartozása a munkáltató felé pél­dául kölcsön, korábbi tovább­képzés okán. Ha nem csoportos a leépítés, akkor is az adott munkáltatónál töltött munkaviszony hossza az irányadó a felmentési idő és a végkielégítés tekintetében, ha­csak erről a kollektív szerződés nem fogalmaz meg mást, ahogy azt az előbbiekben említettük. MIT NE ÍRJON ALÁ? A felmondást mindenképp át kell vennie a munkavállalónak, de ha azt alá is akarják íratni ve­le, akkor nagyon figyeljen arra, hogy csak az „átvettem” szót írja alá, ne pedig az „elfogadom” ki­fejezést, ugyanis utóbbi azt je­lenti, hogy semmiféle kifogással nem él a felmondásban foglal­takkal szemben. Ha pedig úgy érzi a munkavállaló, hogy fel­mondásában valami „hibádzik” akár szabályszerűség, akár in­dok tekintetében, akkor azt mindenképp mutassa meg jogi szakértőnek. BELE SZABAD MENNI A KÖZÖS MEGEGYEZÉSBE? Ha a munkáltató kényszerül dolgozója leépítésére, akkor a munkáltatói rendes felmondás jelenti az alapesetet. Előfordul­hat azonban, hogy a munkaadó olyasmit javasol, hogy „a mun­kaviszony felbontásának közös megegyezéses változatát írja alá a dolgozó, de azonnal, külön­ben elesik valamiféle juttatástól, járandóságtól”. Az azonnal szó éreztette szorításnak semmi­képp sem szabad engedni, jogos járandóságától ilyen okkal nem eshet el a dolgozó és általános szabály, hogy mielőtt bármit aláír, azt mutassa meg jogi szak­értőnek. Épp akkor eshet el mindenfé­le járandóságától, ha belemegy a közös megegyezésbe. Ugyanis alapesetben a munkaviszony közös megegyezéssel való fel­bontásakor nem jár semmi a dolgozónak. Mégis azt lehet mondani: belemehet a munka­­vállaló - ha neki egyébként megfelel - a közös megegyezés­be, de akkor is mindenképpen csak azzal a feltétellel tanácsol­ható, ha belefoglalják abba, hogy így is jár neki minden, ami rendes felmondás esetén­­ járna, a végkielégítés, a felmon­dási idő, egyebek. Ugyanis a közös megegyezéses forma épp azt nyújtja, hogy az a felek egyeztetésére alapozva szület­het meg. SZAKÉRTŐNK SEGÍTETT A jogszabályok ismertetésében, a munkavállalóknak hasznos ta­nácsok összegyűjtésében dr. Freier József munkajoggal is foglal­kozó ügyvéd, az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) jogi szakértője volt segítségünkre. FOLYAMATOS KÉPZÉS A PRESZTÍZS-DÍJAS CÉGNÉL Központban az ember A győri székhelyű, kisalföldi Presztízs-díjas és Üzlet és Siker Minősített Vállalkozása 2008 díjjal kitüntetett Matusz-Vad Kft. - amely hazánk egyik vezető fagyasztottélelmiszer-keres­­kedelmi vállalata - negyvenkét dol­gozóját iskolázta be 2009 január­jában egy Dale Carnegie-mes­­terkurzusra. A tizenkét hetes tréning - mely március végéig nyújt fo­lyamatos tanulási lehetőséget negyvenkét dolgozó számára - fő témája a kommunikáció és a hatékony emberi kapcsolatok. Ennek jegyében az elsődleges cél a Matusz-Vad Kft. munkatársai szemé­lyes teljesítményének növelése azáltal, hogy a képzés fejleszti meggyőző kommunikátori, krea­tív problémamegoldó és kompetens vezetői ké­pességeiket. Ezeken túl hatásos prezentációs és motivációs technikák elsajátítására is lehetőség adódik. A Dale Carnegie Tréning az egész világra kiter­jedő felnőttképzési szervezet, melynek fó­kuszában az ember áll, s gyakorlatori­entált megoldásokat kínál. A tré­ningek tudást, készségeket és gyakorlatot adnak át a résztve­vőknek, melyek segítenek ab­ban, hogy egy szervezet mun­katársai többletértéket hozza­nak létre az üzleti területükön. A munkatársak több alka­lommal vettek részt speciális vezetői, értékesítői, illetve kom­munikációs stb. tréningeken. A dol­gozók szakmai tapasztalata a Ma­tusz-Vad Kft. know-how-jának az egyik alap­pillére, amelyre nagymértékben és hosszú távon épít a cég, a tudást és az elhivatottsággal végzett munkát erkölcsileg és anyagiag is elismeri. Az országos lefedettséggel működő Matusz-Vad Kft. rendszeresen bemutatkozik, sikerrel szerepel külföldi kiállításokon. Ilyen volt a legutóbb Pozsonyban, ahol kivívták a szervezők és látogatók elismerését is. A PÉNZ BESZÉL 11 www.kisalfold.hu A Kisalföld gazdasági melléklete A FELMONDÁSI IDŐ ÉS A VÉGKIELÉGÍTÉS KISZÁMÍTÁSA A munka törvénykönyve sze­rint a felmondási idő leg­alább 30 nap, ez emelkedik a munkaviszony időtartama függvényében: 3 év után 5 nappal (35 nap), 5 év után 15 nappal (45 nap), 8 év után 20 nappal (50 nap), 10 év után 25 nappal (55 nap), 15 év után 30 nappal (60 nap), 18 év után 40 nappal (70 nap), 20 év után 60 nappal (90 nap). Ettől pozitívan eltérhet a felek kollektív szerződés­ben vagy munkaszerződés­ben rögzített egyezsége, de a felmondási idő az 1 évet nem haladhatja meg. A végkielégítés A munka tör­vénykönyve szerint 3 év munkaviszony után 1 havi, 5 év munkaviszony után 2 havi, 10 év után 3 havi, 15 év után 4 havi, 20 év után 5 havi, 25 év után 6 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg. Online Marketing Akadémia Képzésre hívják a cégek és vállal­kozások vezetőit, mégpedig in­ternetes marketing témakörben. A program Győrben lesz és szá­mos színvonalas előadást zsú­foltak bele a fél napba, amelyet a Microsoft (fővédnök) előadásai is emelnek. A regisztráció már megkezdődött, amit a rendez­vény honlapján (www.om-aka­­demia.hu/regisztracio.html) le­het megtenni. A rövid, tíz-húsz perces elő­adások többek közt a látogatott­ságnövelés, hatékonyságmérés, valamint a kreatív vírus- és geril­lamarketing módszereit ismer­tetik. A résztvevők azt is meg­tudhatják, mitől lesz igazán jó egy honlap, illetve mennyit ér egy látogató. „Az előadásokat öt alkalom­mal, öt tevékenységi körhöz kap­csolva tartjuk meg, de minden alkalommal azonos előadások hangzanak el. Csupán a szemlél­tető példák térnek el egymástól, ezeket az adott piaci szegmens­hez igazítjuk. A programra csak vállalkozások regisztrálhatnak, minden cég esetében egy fő szá­mára biztosítunk részvételi lehe­tőséget. További érdeklődők e-maiben jelezhetik részvételi szándékukat - és ha marad hely, 5552 Online Marketing Akadémia ők is ott lehetnek a rendezvé­nyen” - ismerteti a részvételi fel­tételeket a szervező. Molnár Tamás szerint az in­ternetes marketing széles kör­ben alkalmazható: gyakorlatilag nincs olyan cég, amely ne tudná használni valamelyik módszert. „A bannermegjelenés például imázsépítésre, a keresőoptima­lizálás a közvellen értékesítés növelésére használható. Sőt, az online marketing segítségével akár előzetes piackutatást is vé­gezhetünk, így gyorsan kiderül, van-e kereslet egy bizonyos ter­mékre és érdemes-e belevágni az értékesítésbe” - példázza a módszer felhasználási lehetősé­geit a szakértő, hozzátéve, hogy az online marketing költségei a cég, illetve a piac méretével ará­nyosak. ■ ■ Az internet runet IDŐPONTOK 2009. február 5.: Egészség, gyógyászat, szépségipar 2009. február 12.: Építőipar 2009. február 19.: Pénzügyi, jogi, ingatlanügyletek 2009. február 26.: Kereskede­lem 2009. március 5.: Idegenfor­galom, turizmus AZ ONLINE MARKETING AKADÉMIA PROGRAMJA I. Bevezető 1/1. Köszöntő - „Merre tart az internet?" 1/2. A 4P értelmezése a digitális világban 1/3. Mitől jó egy honlap és mennyit ér egy látogató? II. Látogatottságnövelés 11/1. Reklámmegjelenések 11/2. Keresőmarketing -1. Keresőoptimalizálás 11/3. Keresőmarketing­­ 2. Adwords-kampányok III. Látogatottság és hatékonyság mérése, a kisalfold.hu mint me­gyei portál Google analytics Webaudit A portál és cégblog bemutatása IV. Progresszív és elképesztően sikeres marketingkampány bemu­tatása Létező gyakorlati példa prezentálása V. Kreatív vírus- és gerillamarketing Játék Vírusmarketing Bővebb információkat olvashat a rendezvény honlapján: www.om-akademia.hu és a kisalfold.hu oldalon.

Next