Kisalföld, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-09 / 7. szám
A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Szélbetegségtől és az új influenzáig za vírusáról. J 1J Egy új, világszerte emberi megbetegedéseket okozó influenzavírus, az A(H1N1)v ütötte fel a fejét 2009 márciusában. Súlyosságát mutatja, hogy ez az első eset 1968 óta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan világjárvánnyá - pandémiává - nyilvánítson egy megbetegedéssorozatot. EGÉSZSÉGÜGY TÓTH GYULA___________________ A XX. században többször is megjelent a földön olyan influenzavírus, amely világjárványt idézett elő. Ezek közül a már 1918-ban kialakult, (!) H1N1-vírus okozta spanyolnátha pusztító járványt okozott. A becslések szerint 40-50 millió ember halt bele. Az ezt követő járványoknak ugyancsak súlyos volt a következményük, de korántsem annyira. Az Orvosi Hetilap főszerkesztőjét, dr. Fehér János nemzetközileg elismert belgyógyászprofesszor kerestük meg, hogy a témáról beszélgessünk. A jelenlegi pandémiát okozó H1N1 influenza-altípus számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza-törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. A huszadik században számos kórokozó idézett elő világméretű járványokat vagy fenyegetett ezzel a veszéllyel. Bár kezelés nélkül a HIV-, az Ebolavagy a SARS-vírus mortalitása - halálozási aránya - jóval magasabb, az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének harminc százalékát képes megfertőzni - mondta elöljáróban dr. Fehér János. A professzor ennek egyik okaként említette, hogy az influenza cseppfertőzéssel emberről emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigénszerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség, így rendszeres helyi szezonális járványok vagy körülbelül húsz-negyven évente akár minden kontinensre kiterjedő pandémiák alakulhatnak ki. Az influenzavírus és az ahhoz hasonló megbetegedések ezért a vírus felfedezése óta a figyelem középpontjában vannak. SZÉLBETEGSÉG ÉS SPANYOLNÁTHA Bár a humán influenza A vírust először 1931-ben izolálták, számos, influenzavírusra jellemző járvány leírása ismert a történelemben. A vírus szerepe először a Kr. e. 430-427-ben zajló athéni járványban merül fel, az akkori tünetegyüttest az eseményeket hűen rögzítő történetíró után Thuküdidész-szindrómának nevezzük. Az első jól dokumentált pandémia, amely a későbbi nagy influenzajárványokkal megegyező képet mutatott, 1580-ban indult Kínából, és a kereskedelmi utakon keresztül Európába és Amerikába is eljutott. A kór terjedésének módjára és sebességére is utal, hogy az ázsiai népek szélbetegségnek hívták. Influenzavírus-pandémiák becslések szerint tíz-negyven évenként követték egymást. Ezek közül kiemelkedik a történelem legtöbb áldozatot követő járványa, a spanyolnátha, amely két hullámban söpört végig a viágban, a föld akkori népességének egyharmada fertőződött, s a halálozási arány rendkívül magas volt, mintegy két és fél százalék. INFLUENZA A-VÍRUSTÖRZSEK AZ ÁLLATVILÁGBAN Az A-vírustörzseknek számos gazdaszervezete van: elsődleges hordozók a vízi-vízparti madarak. További jelentős természetes hordozók az emberek és sertések, de számos állatban, így bálnában és házilégyben is kimutatták már a vírust. Az állati influenzavírusok járványügyi jelentősége kettős. Egyrészt a humán és állati törzsek együttes fertőzésekor antigénváltozást követően új humán kórokozó vírustörzs jöhet létre, amely pandémiához vezethet. Másrészt a vírus az állatvilágban állandóan fennmarad, így eliminálása humán vakcinációval nem lehetséges. A H1N1-VÍRUS-FERTŐZÉS TÜNETEI - A pandémiás vírustörzzsel fertőzött betegek többsége világszerte enyhe tüneteket panaszol, és egy hét alatt teljesen meggyógyul gyógyszeres terápia Dél-Orosznátha.A H3N2 vírustípusban, közismert elnevezéssel Orosznáthában 1889-től 1918-ig 250 ezer ember halt meg a világon. Spanyolnáthában - H1N1-vírus - 40-50 millió ember halt meg 1918 és 1957 között. Az ázsiai nátha, a H2N2 1957 és 1968 között 1 2 millió embert vitt el. A jelenleg is fel-felbukkanó H3N2, a hongkongi nátha 1968-tól 700 ezer ember halálát követelte a világon kül is. Amennyiben más krónikus betegség nem áll fenn, és súlyos lefolyásra, szövődményre utaló tünet nem jelentkezik, akkor az influenza tüneteivel a beteg maradjon otthon a láz elmúltát követően még huszonnégy óráig, és kerüljön minden közösséget - javasolta Fehér János. A professzor hangsúlyozta: influenzaszerű tünetek esetén orvoshoz kell fordulni azoknak, akiknek fokozott kockázatuk van szövődmény kialakulására: többek között gyermekek 5 éves kor alatt és különösen 2 éves kor alatt, 65 év felettiek, terhes nők, valamint számos krónikus betegségben szenvedők. Influenzaszerű tünetek esetén orvoshoz kell fordulniuk azoknak is, akik fokozott kockázattal nem rendelkeznek, de a betegség lefolyása során valamilyen súlyos lefolyásra utaló tünetük jelentkezik. Ilyen tünetek gyermekeknél többek között a szapora légvétel vagy légzési nehézség, cianotikus bőrszín, a folyadékbevitel elégtelensége, szokatlan izgatottság vagy aluszékonyság, gyógyuló náthás tünetek után ismét visszatérő láz és rosszabbodó köhögés, láz bőrkiütésekkel. H1N1-VÍRUS ÉS A VÉDŐOLTÁS Az influenzavírus elleni védőoltások első generációja az 1940-es években jelent meg, ezek élő, attenuált - gyengített - vírustörzseket tartalmaztak. Jóval hatékonyabbak és kevésbé reaktívak az 1960-as évek óta alkalmazott elölt, teljes vírust vagy csak vírusrészeket (antigéneket) tartalmazó oltóanyagok. Az influenza elleni védőoltás hatásossága egyrészt a fogadó szervezet immunválaszkészségén, másrészt azon múlik, mennyire egyezik meg az oltóanyag antigénkészlete az aktuálisan fertőző vírustörzsével. Az eddigi adatok alapján a pandémiás H1N1-vírus-fertőzés szövődmény- és halálozáskockázata hasonló a szezonális járványokhoz, ugyanakkor terjedése jóval nagyobb mértékű. Ezért a védőoltás utáni potenciális előnyök még jelentősebbek, mint a szezonális influenza esetében - hangsúlyozta dr. Fehér János. egészség A LEGTÖBB BETEG Az első új influenzás beteg 2009. szeptember 30-i megjelenése óta 353 pácienst ápoltak influenzaszerű tünetekkel a Szegedi Tudományegyetem klinikáin, közülük 177 ember bizonyult H1N1-pozitívnak. A spanyolnátha 1918-ban indult pusztító útjára Európán, Észak-Amerikán, Ázsián, Afrikán át Brazíliáig. A spanyolláz vagy spanyolnátha név arra az utólag téves elképzelésre utal, hogy a járvány bölcsője az Ibériai-félsziget lett volna. Az első hullám viszonylag enyhe, három-négy napos lázzal járó tünetekkel járt, a második jóval súlyosabbakkal. A magas halálozásért a vérzéses tüdőgyulladás és a légzési elégtelenség volt a felelős, amelyet a másodlagos bakteriális fertőzés vagy az influenzavírus okozott. TERHESSÉG IDEJÉN A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sokéves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza-védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében - várandós anyák a terhesség első három hónapjában, illetve a hat hónaposnál fiatalabb gyermekek - az influenzavakcina adása tapasztalatok hiánya miatt nem javasolt. De a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és halálozás rizikóinál. A vakcina alapja: embrionális tyúktojásba sertésinfluenza-vírust oltanak. Dr. Fehér János nemzetközileg elismert belgyógyászprofesszor Számokban. A kórházi influenzajelentő szolgálat adatai a 2009. 44-53. hétről: Influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt kórházba felvett betegek száma: 3368. Intenzív ellátásban részesített betegek száma: 359. Influenza, illetve súlyos légzési elégtelenség miatt gépi lélegeztetést igénylő betegek száma: 237. A jelentés január 5-én készült. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légyott, Lurkókuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld, Utazó Szieszta