Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

10 Szieszta SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA ALFRED NOBEL VÉGAKARATA Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló végakaratának megfelelően évente jutalmazzák Nobel-díjjal az orvostudomány, a fizika, a kémia és az irodalom legjobbjait, valamint kiosztják a Nobel-békedíjat. Utóbbi két szempontból is „kakukktojás” a végakaratban. Nemcsak személy, hanem szervezet is megkaphatja, aki/amely a legtöbbet tette a békéért, a nemzetek együttműködéséért, és ez az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem Stockholmban, hanem Norvégia fővárosában, Oslóban adnak át. Az emberi jogokért való erőszakmentes küzdelméért kapta meg a 2010-es Nobel-békedíjat Liu Hsziao-po kínai irodalomprofesszor, aki 11 éves börtönbüntetését tölti. Kína tiltakozik a döntés ellen, másként értelmezi az emberi jogokat. A szólásszabadságért is szót emelő Charta ’08 kiáltványhoz - megfogalmazásában Hsziao-po részt vett - több ezren adták a nevüket. A másfél milliárdos ország 80 százalékának azonban nem a szólásszabadság a fő gondja. ff GLOBAL TIMES Az, hogy a Google Kínából való kivonulásával fenyegetőzött és hogy a kínai bűnözőnek adományozták a Nobel-békedíjat, jelzi: a Kína-ellenes ideológiai háborúnak még messze nincs vége. LDCOJ -1— CD -1—1 :=3 \y NOBEL-BÉKEDÍJ FARKAS JUDIT ____________ Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra a 2010-es év Nobel-díjasainak nevét: a békedíjat idén Liu Hsziao-po kínai irodalomprofesszor kapta. A bizottság az emberi jogokért való évtizedes erőszakmentes harcáért ítélte a bebörtönzött ellenzékinek az elismerést. A tavalyi békedíjas, Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke megosztotta a közvéleményt. Az idei ellen Kína - és mellette Kuba - berzenkedik. ELÍTÉLI AZ ÖNKÉNYURALMAT Az 54 éves Liu Hsziao-po az 1989-es pekingi, Tienanmen téri diáklázadás egyik vezéralakja volt: a Columbia egyetemen volt vendégprofesszor, onnan tért haza, és „ellenforradalmi tevékenységéért” két év börtönre ítélték. 1995-ben újabb nyolc hónapot töltött börtönben, de folytatta az önkényuralmat elítélő esszék írását, ezért 1996-ban három évre átnevelő táborba küldték - kevés sikerrel. Az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 60. évfordulójára, 2008. december 10-re tervezték a Charta ’08 megjelentetését, amelynek megfogalmazásában ő is részt vett: a demokráciát, a szavazati jogot, a szólás- és gyülekezési szabadságot követelő kiáltvány megjelenése előtt két nappal őrizetbe vették, majd 11 év börtönre ítélték államellenes felforgatás címén. A kiáltványhoz azóta több ezren adták a nevüket. Felesége havonta egy órára láthatja a professzort, olvasható a kitekinto.hu weboldalon. „A norvég Nobel Bizottság régóta úgy véli, hogy az emberi jogok és a béke közt szoros összefüggés van. Ezek a jogok előfeltételei a nemzetek közti testvériségnek, amiről Alfred Nobel végakaratában írt” - érvel a bizottság, ám a kínai kormány Liu Hsziao-po tevékenységét ellentétesen értelmezi. Bűnözőnek tartják, aki megsértette a kínai törvényeket, cselekedetei pedig éppen hogy ellenkeznek a békedíj célkitűzéseivel. Peking úgy véli, a nyugati államok tartanak Kína egyre növekvő gazdagságától és hatalmától, és a kitüntetéssel egyszerűen az előítéletüket fejezték ki. KÍNA SZERINT PROVOKÁCIÓ A DÖNTÉS Míg a többi Nobel-díjas nevét nyilvánosságra hozták a kínai híradókban, a békedíjasról sem a televízióban, sem a népszerű hírportálokon nem esik szó. Az internetes keresőkben blokkolják a nevére irányuló kereséseket. Felesége állítólag találkozhatott vele börtönében, és hírül adhatta a rangos kitüntetést, azóta azonban az asszonyt is informális házi őrizetben tartják. Norvég diplomaták hiába próbálták meglátogatni - magyar diplomata is próbált kapcsolatba kerülni vele -, nem működik a mobiltelefonja, csak családtagokkal érintkezhet. Kétséges, hogy át tudja venni férje helyett Oslóban decemberben a díjat. - Kína provokációnak fogja fel a döntést, úgy értelmezi, hogy a Nyugat bele akar szólni az állam belügyeibe - tudtuk meg Salát Gergely Kínakutatótól, az ELTE Kínai Tanszékének oktatójától. A norvég kormánynak nincs befolyása a döntésre, Kína mégis azzal „fenyegetőzik”: a döntés hatással lehet a fejlődő norvég-kínai kapcsolatokra, így a tervezett norvég-kínai szabadkereskedelmi megállapodásra is. Alfred Nobel nem véletlenül döntött úgy, hogy Norvégiára bízza a békedíjat, nem a svédekre. Norvégia a periférián van Európában, viszonylag független tud maradni, nehezen zsarolható. A norvég export mindössze 2 százaléka irányul Kínába, nem tenné tönkre a gazdaságukat a kapcsolatok romlása, és annyi olajuk van, hogy Kína nem tudja őket megfogni - magyarázta a kutató. A nagykövet behívásán és a tiltakozó nyilatkozaton kívül semmit nem tehetnek. A burmai Ang Szan Szu Csi 1991-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, szintén a demokráciáért való erőszakmentes küzdelméért. 1990-ben helyezték házi őrizetbe, amit 1995-ben oldottak fel. Az első azonban, aki börtönben ül díjazása idején, Liu Hsziao-po: megkérdeztük, a kínai tiltakozás ismeretében mennyi esély van rá, hogy szabadlábra helyezik. A szakértő szerint erre a közeljövőben nem kerülhet sor, hiszen ez presztízsveszteség lenne Kínának. Arra viszont számíthatunk, hogy egy-két év múlva, például egy Egyesült Államokkal való kereskedelmi tárgyalás keretében kiengedik egészségügyi okokra hivatkozva. Gesztust tesznek, hogy engedményeket nyerjenek: már több ízben volt rá példa, hogy börtönben vagy házi őrizetben tartott ellenzékieket gazdasági vagy más jellegű tárgyalások keretében, „puhításként” szabadon engedtek - fejtette ki Salát Gergely. KÉSŐBB JÖHET A SZÓLÁSSZABADSÁG Hozzátette: a kínai álláspont különbözik a nyugatitól az emberi jogokkal kapcsolatban. Szerintük a nyugatiak túl szűken értelmezik az emberi jogokat. Ők azt mondják, ezek közé tartoznak a szociális jogok is, például a lakhatás vagy hogy legyen elég ennivaló. Ők még a fejlődés azon szakaszán vannak, hogy biztosítsák: legalább ételük legyen az embereknek, a szólásszabadság - ami mellesleg az alkotmány része - csak ezután jöhet. És ha így értelmezzük az emberi jogokat, valóban hatalmas eredményeket értek el, hiszen az utóbbi harminc évben a másfél milliárdos országban több százmillió ember került ki a szegénységből, utazhatnak és vállalkozhatnak. Úgy vélik, a Nyugat nem elég türelmes velük. Az általa fontosnak tartott értékeket kényszerítené Kínára, de ők egy folyamat közepén vannak az emberi jogok kiterjesztésében: kétségtelen, hogy kell még tenni lépéseket. A Kína-kutató elmondta: a nyugati közvélemény-kutató cégek által készített felmérésekből az derült ki, hogy a kínaiak 80 százaléka alapvetően meg van elégedve a kormányukkal, az ország fejlődési irányával. - Ha megkérdeznék a kínaiakat, mi a húsz legfontosabb dolog az országban, nem a szólásszabadságot vagy a többpártrendszert említenék. Hanem például a környezetszennyezést, azt, hogy vállalkozhassanak, hogy ne legyenek korruptak a bürokraták. Az emberi jogi harcosoknak nincs túl nagy támogatottságuk, ebben a kultúrában nincs is olyan hagyománya az emberi jogoknak, mint az individualistább nyugati kultúrákban. Börtönben ül az idei Nobel-békedíjas LIU HSZIAO-PO ELLEN FORRADALMÁR IRODALMÁR Ji MA CSAO-HSZÜ KÍNAI KÜLÜGYI SZÓVIVŐ Lehetséges, hogy Liu kitüntetése mögött valójában az húzódik meg, hogy vannak, akik rossz szemmel nézik a kínai sajátosságú szocializmus építésének útját és gyűlölik a kínai politikai rendszert? PEKING ÁLLÁSFOGLALÁSA Yu Hsziao-po kitüntetése ellentétes a Nobel-békedíj elveivel. A kitüntetésről a kínai hivatalos médiában egyetlen hír sem jelent meg. HÁZI ŐRIZETET KAPOTT A FELESÉG Az Egyesült Államok felszólította Kínát, hogy tegye lehetővé az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett, ellenzéki Liu Hsziao-po (Liu Xiaopo) feleségének szabad mozgását, akit a hatóságok őrizetbe vettek, a pekingi lakásában gyakorlatilag házi őrizetbe helyezték. Az asszony nem sokkal korábban Liaoning tartományban még találkozhatott férjével, és a hírek szerint tájékoztathatta őt arról, hogy a 2010-es Nobel-békedíjat neki ítélték. Értesülések szerint több nyugati ország magas rangú diplomatái próbálták felkeresni Liu Hsziát pekingi otthonában, a hatóságok azonban megakadályozták őket ebben. 99 Alfred Nobel nem véletlenül döntött úgy, hogy Norvégiára bízza a békedíjat, nem a svédekre. Norvégia a periférián van Európában, viszonylag független tud maradni, nehezen zsarolható. Salát Gergely 2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT Nyílt levél Több mint száz kínai emberjogi aktivista írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a Nobel-békedíjjal kitüntetett Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) szabadon engedését követelik. NOBEL-BÉKEDÍJASOK A XXI. SZÁZADBAN 2000: Kim Dedzsung dél-koreai államfő kapta a díjat a demokráciáért és emberi jogokért végzett munkájáért Dél-Koreában és Kelet-Ázsiában; 2001: Kofi Annan, az ENSZ főtitkára (Ghána) egy jobban szervezett és békésebb Föld érdekében végzett munkájáért; 2002: Jimmy Carter korábbi amerikai elnök erőfeszítéseiért a nemzetközi konfliktusok békés rendezése érdekében, a gazdasági és társadalmi fejlesztések előmozdításáért; 2003: Sírín Ebádi, az első iráni bírónő a gyermekek és nők jogai érdekében végzett küzdelméért; 2004: Wangari Maathai (Kenya) közreműködéséért a fenntartható fejlődés, a demokrácia és béke érdekében; 2005: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és Mohamed Elbaradei az erőfeszítésekért, hogy biztosítsák az atomenergia békés célú felhasználását; 2006: Mohamed Junusz és a Gramin Bank (Banglades) a szegények, a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, úttörő mikrohitelezési munkájukért; 2007: Al Gore és az IPCC (a klímaváltozással foglalkozó nemzet- és kormányközi tudományos intézmény) a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelméért; 2008: Martti Ahtisaari (Finnország) a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen; 2009: Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéséért. A bebörtönzött kínai ellenzéki politikus portréjával tüntettek október 11-én Hongkongban.