Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Csupati, az élő legenda A Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban három rendőrkutya áll kitömve: kiváló adottságú mindhárom. Az egyik Kántor - aki róla és vezetőjéről, Tóth Tiborról szóló könyv, majd az abból készült tévéfilm alapján lett közismert. Tuskó a filmben Kántor kölyke, aki „megszemélyesítette” az apját. A harmadik Lupo, napjaink kiváló kábítószer-kereső kutyája volt. Kántor 540 bevetésben vett részt, 277 bűnelkövetőt derített fel. Kán­tor nem szeretett labdázni, de finom falatokkal sem lehetett ösztönöz­ni, kizárólag dicsérő szavakkal, egyéb jutalomra nem volt szüksége. Na­gyon szeretett gazdájával együtt örülni a sikernek, ami feldobta. NYOMOZÓKISTYÁK TÓTH GYULA „Csupati” - szólt bele a telefon­ba Tóth Tibor nyugállományú főhadnagy, Kántor vezetője, amikor találkozót kértem tőle. Meglepetésemet észrevéve, hogy ragadványnevén mutatkozott be, annyit mondott: - A könyv szerzője, Szamos Rudolf nevezett el Csupatinak, mert a nevemben sok a­­ betű. Ráadásul akkoriban rendőrnek nem lehetett a saját nevét felhasználni könyvben vagy a filmen, így Tóth helyett „Tóthi” lettem. Kántort is ezért kellett „Tyutyukámnak” hív­nom. Először utáltam, hogy min­denki Csupatiként emlegetett, de megszoktam s elfogadtam. KÁNTOR NEM VOLT PIACI TOLVAJ KUTYA A Szombathelyen élő 82 éves legendával egy kiképzőbázison találkoztam, éppen „szagot fektetett” nyomkövető kutyák gyakoroltatásához. A kiképzés végén a szomszédos étterem­ben ültünk le beszélgetni egy pohár vörösbor kíséretében, hogy jól menjen az emlékezés. Csupati bácsi beszélgeté­sünkkor elmondta, nem csak őt formálták meg másként, az akkori politikai éra követelmé­nyeinek megfelelően a történe­tekbe mindig bele kellett tenni valami „csavart”. - Életem jelentős részét Vas megyében, azon belül is Szom­bathelyen töltöttem. Kovács­nak tanultam, de csak kevés időt töltöttem a szakmában, mert rendőrnek álltam. Ötven­háromban indult Budapesten a nyomozókutya-kiképzés, minden megyéből egy-egy em­ber vehetett részt rajta. A pa­rancsnokom engem jelölt ki s küldött el a tanfolyamra. - A Kántorral való találko­zásom is másként történt, mint a filmben. Ő soha nem volt piaci tolvaj kutya, alig volt több mint féléves, amikor a kutyák kiválasztásánál meg­történt a szerelem első látásra. Nézzük egymást, s ha én félre­billentettem a fejemet, ő is, ha a másik irányba billentettem, ugyanazt tette. Kiválóan rea­gált a hangomra is. Az már a kiképzés során derült ki, hogy született nyomozókutya, alig kellett tanítani, mindent ösz­tönből csinált. Kiváló munka­bírása volt, hosszú kilométe­reken át követte a nyomot, sokszor étlen-szomjan. BECSERKÉSZTE A KÉMET Kántor képes volt úgy felvenni a szagot, hogy a nyomozók nem hitték el, arra kell indul­ni, amerre a kutya megy. De neki volt igaza, mert akárhová bújt el a hétpróbás bűnöző, a kutya megtalálta. Előfordult, hogy másfél napig mentek gazdájával egy bűnöző után, mire elfogták.­­ Egy havas napon Kántor a közeli vasúti sínekig követte a bűnözőt, a nyomok akkor el­fogytak, azt hittük, az ember vonatra szállt. Az én kutyám azonban elindult a csupasz sí­nen, egy tanya közelébe veze­tett bennünket. A lókötő ott volt megbújva. Máskor az ak­t A könyvben szereplő Csupatit, de főként a tévéfilm főszereplőjét - a filmben Madaras József alakított engem - másként formálták meg. Én sosem voltam annyira szerencsétlen. Tóth Tibor kori Jugoszláviából átjött ké­met kellett elfogni a határőrök­kel közösen. A férfi bemene­kült egy temetőbe, ahová ket­ten követtük, Kántor meg én. Ekkor lőni kezdett ránk, a ha­tárőrök pedig viszonozták a tü­zet. Hasra kellett vágnom ma­gam, de az én kutyám becser­készte a kémet és elkapta a fegyvert tartó kezét. Több alka­lommal fordult elő hasonló eset. Az emlékezés egyre gördü­lékenyebb, szóba került a tévé­film forgatása, amelynek min­den napján szakértőként volt jelen Tóth Tibor. - Élveztem a nyüzsgést, sok barátot szereztem, s a Kántort alakító Tuskó is jól tette a dolgát. Arról nem be­szélve, hogy anyagilag is jól jártam. Minden rész után nyolcszáz forint tiszteletdíj ütötte a markomat. Az akkori­ban egy kezdő dolgozó több mint félhavi fizetése volt. AZ ÁGNES PELENKA SZAGA A filmben megjelenítették Tóth Tibor találmányát, a szagmintavételt. - A németek már próbál­koztak vele, de nem sikerült megoldaniuk. Nagyon sokat kísérleteztem, mire sikerült kidolgoznom, így az én talál­mányomként alkalmazzák minden országban. Azon ala­pul, hogy minden embernek saját szaga van, ami az ujjle­nyomathoz hasonlóan egyé­ni azonosító jel, s nincs belő­le két egyforma a világon. Sokáig kerestem azt a semle­ges anyagot, amiben hosszú ideig eltartható a bűnöző szagmintája. Végül az Ágnes pelenka vált be, azzal „vet­tem fel” a szagot, majd egy dunsztosüvegbe zártam, ami így évekig megmarad. Egész szagbankot lehet kialakítani, s szükség esetén rendőrku­tyákkal kiválasztatni a hozzá tartozó embert. Azt azonban már nem tudom, hogy le­het-e még Ágnes pelenkát kapni a boltokban - nevette el magát Csupati bácsi, aki­nek akkor csuklott el a hang­ja, amikor az utolsó bevetés került szóba. SZÁZ SZÁL RÓZSA - Kántort nem bűnöző lőtte le. Akkoriban nem lehetett arról beszélni, hogy a Fertő tónál műszaki zár volt. Hatvannégy tavaszán egy bűnözőt üldöz­tünk, aki bemenekült a lápba, Kántor utánament s egy vízi aknára úszott, ami felrobbant. Levitte a kutyám lábát boka környékén. Sajnos olyan sú­lyos volt a sérülés, hogy a vér­zés nem akart elállni, Kántor nagyon szenvedett, s el kellett altatni. Az állatorvossal megit­tunk egy konyakot, majd vet­tem száz szál rózsát, s Kántorra terítettem. Hát így búcsúztam el tőle. Kántort halála után kitöm­ték, és a Bűnügyi és Rendőr­ség-történeti Múzeumban he­lyezték el. - Sokszor meglátogattam, volt, hogy Madaras József is jött velem. Mindig vittem egy szál rózsát a kutyámnak, ba­rátomnak. Amikor ő elment, még úgy tíz évig dolgoztam kutyás rendőrként, akkor Kántor lánya, Elli volt a tár­sam. Meg persze a feleségem, akivel hatvan éve vagyunk házasok. Sokat volt egyedül, amikor napokig bevetésen voltam. De egy biztos, mindig a hazámat szolgáltam becsü­lettel - emelte fel az ujját fi­gyelmeztetőül Csupati bácsi, majd megemelte a poharat, mert nagyon kiszá­radt a szája a sok beszéd alatt. A KÁNTOR NYOMOZ CÍMŰ KÖNYV közel ötven éve jelent meg, az ab­ból készült film 1975 és 76 között készült. LUPO A BENZINBE REJTETT KÁBÍTÓSZERT IS FELFEDEZTE Ilauszki Tibor őrnagy, egykori határőr, majd az integráció után rendőr jelenleg az ORFK Ku­tyavezető-képző Iskoláján, Dunakeszin dolgo­zik. Nagyapja együtt dolgozott Csupatival Szombathelyen. A Kántorról szóló történetek indították arra, hogy kutyás rendőr legyen. Büszke arra, hogy kedvenc kutyája, a nemrég kimúlt Lupo a kollégája, barátja volt.­­ A rendőrségen kívül a büntetés-végrehaj­tók és a vámosok is kérték a segítségünket. Lu­po félelmetesen kifinomult szaglásával még az üzemanyagtankban a benzinbe rejtett kábító­szert is felfedezte. Előfordult, hogy maga a bű­nöző gratulált lebukása után. Legnagyobb fo­gásunknak egy több tízmilliós készlet megta­lálása számított. Lupénak mindegy volt, hogy keresi a dro­got, egy háromszintes mélygarázsban 68 ezer ecstasy tablettát, 5 kiló heroint és másfél kiló kokaint talált meg egy rejtekhelyen. 91 A Földön több milliárd ember él de igazán nagy tudós csak néhány ezer van közöttük. Kántor is ilyen nagy tudósnak számított a rendőrkutyák között, negatív tulajdonsága nem volt, csak jókat örökölt szüleitől Tóth Tibor legendák ! KÁNTORT a filmben Tuskó játszotta Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy­ír Szerda Légyott, Lurkókuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld, Utazó

Next