Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-16 / 242. szám
A KISALFÖLD MELLÉKLETE • NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Csupati, az élő legenda A Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban három rendőrkutya áll kitömve: kiváló adottságú mindhárom. Az egyik Kántor - aki róla és vezetőjéről, Tóth Tiborról szóló könyv, majd az abból készült tévéfilm alapján lett közismert. Tuskó a filmben Kántor kölyke, aki „megszemélyesítette” az apját. A harmadik Lupo, napjaink kiváló kábítószer-kereső kutyája volt. Kántor 540 bevetésben vett részt, 277 bűnelkövetőt derített fel. Kántor nem szeretett labdázni, de finom falatokkal sem lehetett ösztönözni, kizárólag dicsérő szavakkal, egyéb jutalomra nem volt szüksége. Nagyon szeretett gazdájával együtt örülni a sikernek, ami feldobta. NYOMOZÓKISTYÁK TÓTH GYULA „Csupati” - szólt bele a telefonba Tóth Tibor nyugállományú főhadnagy, Kántor vezetője, amikor találkozót kértem tőle. Meglepetésemet észrevéve, hogy ragadványnevén mutatkozott be, annyit mondott: - A könyv szerzője, Szamos Rudolf nevezett el Csupatinak, mert a nevemben sok a betű. Ráadásul akkoriban rendőrnek nem lehetett a saját nevét felhasználni könyvben vagy a filmen, így Tóth helyett „Tóthi” lettem. Kántort is ezért kellett „Tyutyukámnak” hívnom. Először utáltam, hogy mindenki Csupatiként emlegetett, de megszoktam s elfogadtam. KÁNTOR NEM VOLT PIACI TOLVAJ KUTYA A Szombathelyen élő 82 éves legendával egy kiképzőbázison találkoztam, éppen „szagot fektetett” nyomkövető kutyák gyakoroltatásához. A kiképzés végén a szomszédos étteremben ültünk le beszélgetni egy pohár vörösbor kíséretében, hogy jól menjen az emlékezés. Csupati bácsi beszélgetésünkkor elmondta, nem csak őt formálták meg másként, az akkori politikai éra követelményeinek megfelelően a történetekbe mindig bele kellett tenni valami „csavart”. - Életem jelentős részét Vas megyében, azon belül is Szombathelyen töltöttem. Kovácsnak tanultam, de csak kevés időt töltöttem a szakmában, mert rendőrnek álltam. Ötvenháromban indult Budapesten a nyomozókutya-kiképzés, minden megyéből egy-egy ember vehetett részt rajta. A parancsnokom engem jelölt ki s küldött el a tanfolyamra. - A Kántorral való találkozásom is másként történt, mint a filmben. Ő soha nem volt piaci tolvaj kutya, alig volt több mint féléves, amikor a kutyák kiválasztásánál megtörtént a szerelem első látásra. Nézzük egymást, s ha én félrebillentettem a fejemet, ő is, ha a másik irányba billentettem, ugyanazt tette. Kiválóan reagált a hangomra is. Az már a kiképzés során derült ki, hogy született nyomozókutya, alig kellett tanítani, mindent ösztönből csinált. Kiváló munkabírása volt, hosszú kilométereken át követte a nyomot, sokszor étlen-szomjan. BECSERKÉSZTE A KÉMET Kántor képes volt úgy felvenni a szagot, hogy a nyomozók nem hitték el, arra kell indulni, amerre a kutya megy. De neki volt igaza, mert akárhová bújt el a hétpróbás bűnöző, a kutya megtalálta. Előfordult, hogy másfél napig mentek gazdájával egy bűnöző után, mire elfogták. Egy havas napon Kántor a közeli vasúti sínekig követte a bűnözőt, a nyomok akkor elfogytak, azt hittük, az ember vonatra szállt. Az én kutyám azonban elindult a csupasz sínen, egy tanya közelébe vezetett bennünket. A lókötő ott volt megbújva. Máskor az akt A könyvben szereplő Csupatit, de főként a tévéfilm főszereplőjét - a filmben Madaras József alakított engem - másként formálták meg. Én sosem voltam annyira szerencsétlen. Tóth Tibor kori Jugoszláviából átjött kémet kellett elfogni a határőrökkel közösen. A férfi bemenekült egy temetőbe, ahová ketten követtük, Kántor meg én. Ekkor lőni kezdett ránk, a határőrök pedig viszonozták a tüzet. Hasra kellett vágnom magam, de az én kutyám becserkészte a kémet és elkapta a fegyvert tartó kezét. Több alkalommal fordult elő hasonló eset. Az emlékezés egyre gördülékenyebb, szóba került a tévéfilm forgatása, amelynek minden napján szakértőként volt jelen Tóth Tibor. - Élveztem a nyüzsgést, sok barátot szereztem, s a Kántort alakító Tuskó is jól tette a dolgát. Arról nem beszélve, hogy anyagilag is jól jártam. Minden rész után nyolcszáz forint tiszteletdíj ütötte a markomat. Az akkoriban egy kezdő dolgozó több mint félhavi fizetése volt. AZ ÁGNES PELENKA SZAGA A filmben megjelenítették Tóth Tibor találmányát, a szagmintavételt. - A németek már próbálkoztak vele, de nem sikerült megoldaniuk. Nagyon sokat kísérleteztem, mire sikerült kidolgoznom, így az én találmányomként alkalmazzák minden országban. Azon alapul, hogy minden embernek saját szaga van, ami az ujjlenyomathoz hasonlóan egyéni azonosító jel, s nincs belőle két egyforma a világon. Sokáig kerestem azt a semleges anyagot, amiben hosszú ideig eltartható a bűnöző szagmintája. Végül az Ágnes pelenka vált be, azzal „vettem fel” a szagot, majd egy dunsztosüvegbe zártam, ami így évekig megmarad. Egész szagbankot lehet kialakítani, s szükség esetén rendőrkutyákkal kiválasztatni a hozzá tartozó embert. Azt azonban már nem tudom, hogy lehet-e még Ágnes pelenkát kapni a boltokban - nevette el magát Csupati bácsi, akinek akkor csuklott el a hangja, amikor az utolsó bevetés került szóba. SZÁZ SZÁL RÓZSA - Kántort nem bűnöző lőtte le. Akkoriban nem lehetett arról beszélni, hogy a Fertő tónál műszaki zár volt. Hatvannégy tavaszán egy bűnözőt üldöztünk, aki bemenekült a lápba, Kántor utánament s egy vízi aknára úszott, ami felrobbant. Levitte a kutyám lábát boka környékén. Sajnos olyan súlyos volt a sérülés, hogy a vérzés nem akart elállni, Kántor nagyon szenvedett, s el kellett altatni. Az állatorvossal megittunk egy konyakot, majd vettem száz szál rózsát, s Kántorra terítettem. Hát így búcsúztam el tőle. Kántort halála után kitömték, és a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban helyezték el. - Sokszor meglátogattam, volt, hogy Madaras József is jött velem. Mindig vittem egy szál rózsát a kutyámnak, barátomnak. Amikor ő elment, még úgy tíz évig dolgoztam kutyás rendőrként, akkor Kántor lánya, Elli volt a társam. Meg persze a feleségem, akivel hatvan éve vagyunk házasok. Sokat volt egyedül, amikor napokig bevetésen voltam. De egy biztos, mindig a hazámat szolgáltam becsülettel - emelte fel az ujját figyelmeztetőül Csupati bácsi, majd megemelte a poharat, mert nagyon kiszáradt a szája a sok beszéd alatt. A KÁNTOR NYOMOZ CÍMŰ KÖNYV közel ötven éve jelent meg, az abból készült film 1975 és 76 között készült. LUPO A BENZINBE REJTETT KÁBÍTÓSZERT IS FELFEDEZTE Ilauszki Tibor őrnagy, egykori határőr, majd az integráció után rendőr jelenleg az ORFK Kutyavezető-képző Iskoláján, Dunakeszin dolgozik. Nagyapja együtt dolgozott Csupatival Szombathelyen. A Kántorról szóló történetek indították arra, hogy kutyás rendőr legyen. Büszke arra, hogy kedvenc kutyája, a nemrég kimúlt Lupo a kollégája, barátja volt. A rendőrségen kívül a büntetés-végrehajtók és a vámosok is kérték a segítségünket. Lupo félelmetesen kifinomult szaglásával még az üzemanyagtankban a benzinbe rejtett kábítószert is felfedezte. Előfordult, hogy maga a bűnöző gratulált lebukása után. Legnagyobb fogásunknak egy több tízmilliós készlet megtalálása számított. Lupénak mindegy volt, hogy keresi a drogot, egy háromszintes mélygarázsban 68 ezer ecstasy tablettát, 5 kiló heroint és másfél kiló kokaint talált meg egy rejtekhelyen. 91 A Földön több milliárd ember él de igazán nagy tudós csak néhány ezer van közöttük. Kántor is ilyen nagy tudósnak számított a rendőrkutyák között, negatív tulajdonsága nem volt, csak jókat örökölt szüleitől Tóth Tibor legendák ! KÁNTORT a filmben Tuskó játszotta Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógyír Szerda Légyott, Lurkókuckó Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld, Utazó