Kisalföld, 2012. június (67. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-28 / 150. szám
□ KORKÉP JÓTÉKONYSÁGI MÉRKŐZÉST SZERVEZTEK A BALATONBAN TAVALY MEGSÉRÜLT FIATALEMBERNEK András otthon küzd a gyógyulásért A héten befejeződik tizenegy hónapos rehabilitációs kezelése a dunaszigeti Marton Andrásnak, aki egy éve a Balatonban szenvedett súlyos sérülést. Most a hétköznapokra is hazakerül, állapota kicsit javult. A napokban jótékonysági mérkőzést szerveztek a helyiek, s a bevételt neki ajánlották. DUNASZIGET CSÉFALVAY ATTILA Marton András még tavaly nyáron egy szerencsétlen balatoni fejesugrás után szenvedett gerincsérülést, s került tolószékbe. Azóta hétközben az Országos Rehabilitációs Intézetben segítették gyógyulását, hétvégente járt haza. A dunaszigeti focicsapat - amely által szervezett nyaraláson történt az eset - azóta is próbál segíteni egykori futballistájának. Elsőként Nagy István elnök számukra kért és kapott segítséget a Lapcom Média Alapítványtól (Kisalföld, 2012. január 23.). Elkél a támogatás, ugyanis András három testvére még tanul. A dunaszigeti sportkör - Besszer Róbert és Rigó Ádám kezdeményezését felkarolva - a napokban jótékonysági mérkőzést szervezett, a belépődíjakból befolyt összeget Andrásnak ajánlották fel. Dunasziget 2003-as megyei harmadosztályú bajnokcsapata a „Feltörekvő Fiatalok Baráti Társaságával” mérkőzött. Nagy István egyesületi elnök elmondta: aki tehette, eljött a mérkőzésre, a szomszédos településekről is. Összesen 81 ezer forintot gyűjtöttek, s adtak át a családnak. „András mellett vagyunk. Úgy tervezzük, szervezünk még hasonló jótékonysági meccseket” - mondta. András édesanyja szerint fia lelkének jót tett, hogy barátai, csapattársai is gondoltak rá. „Rengeteg jóérzésű emberrel találkoztam, mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget” - mondta Mártonné Cseh Gyöngyi. Andrásnak egyébként hétvégén véget ér a 11 hónapos budapesti rehabilitációs kezelés, s a hétköznapokra is hazaköltözik. Állapota „egy picit javult, a keze valamivel jobban mozog”. Ha hazakerül, a családja segíti majd a fiatalembert többek közt a tornáztatásban is. Szeretnének majd újabb rehabilitációkat elkezdeni: „amit lehet, megpróbálunk” - mondta az édesanyja. A műtét egyelőre kérdéses, a gerincvelőszilánkot ugyanis jó néhány orvos kockázatosnak ítélte, más szakemberek viszont az operáció mellett foglaltak állást. A Feltörekvő Fiatalok Baráti Társasága volt az egyik résztvevője a jótékonysági mérkőzésnek. Marton András budapesti rehabilitációja véget ér. Otthon családja viseli majd gondját, köztük nővére, Dia. fotó: H. baranyai edina Zöldprogram az éghajlat védelmében Négy megyei település részvételével új éghajlatvédelmi program kezdődött június elején. A fejlesztések részeként őshonos, hagyományos gyümölcsfákat ültetnek, a közintézményeknél bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, a komposztálást, valamint esővízgyűjtő és -hasznosító rendszereket alakítanak ki. GYŐR-MOSON-SOPRON GÖLCH CSABA A Nyugat-dunántúli Operatív Program lehetőséget biztosított a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetségben a Reflex Egyesülettel együttműködő négy megyei településnek - Kajárpécnek, Tényőnek, Kunszigetnek és Répceszemerének -, hogy a helyi klímavédelem, fenntarthatóság érdekében közösen kisebb fejlesztéseket valósítsanak meg. Lajtmann Csaba, az egyesület projektvezető munkatársa elmondta: az érintett községek közintézményeinél - iskola, óvoda, idősek otthona - a fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében esővízgyűjtő és -hasznosító - például öntöző -, szelektív gyűjtő és komposztálórendszereket alakítanak ki. A műszaki részletek mellett a projektekben nagy hangsúlyt fektetnek a szemléletformálásra, így például az öszszegyűjtött esővizet és komposztot az intézmények kiskertjeiben szeretnék hasznosítani, ezzel is ösztönözve a gyerekeket és rajtuk keresztül szüleiket a háztáji gazdálkodásra. A helyi klíma javítása és a por megkötése mellett hasonló célt szolgál az az elültetett több mint négyszáz őshonos fa - például hárs, kőris - és hagyományos gyümölcs, például alma-, meggy-, szilva-, körtecsemete is, amelyeknek a helybeliek gondos gazdái lesznek. A szervezők a helyi civil szervezetek közreműködésére nemcsak a szemléletformáló rendezvényeken számítanak, hanem abban a folyamatban is, hogy valamennyi településen természeti oltalom alá kerülhessenek a jelentősebb értékek, mint például Tényőn a temető „cipódombja” és hársfasora, vagy a kajárpéci Hatostölgy. A projekt megvalósítását a Nyugat-dunántúli Operatív Program több mint 50 millió forinttal támogatta. NAGYOBB, JOBB, TITMBEI ■ Ki kell adni a szerződést MAGYARORSZÁG Ki kell adnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak két másik - egyelőre fel nem épült - magyarországi kaszinó koncessziós szerződését a Sukoróra tervezett King's City kaszinóváros koncessziós jogát annak idején megkapó KC Bidding Kft.-nek egy kedden született jogerős bírósági döntés miatt. A Dream Island néven 400 milliárd forintból a budapesti Hajógyári-szigetre, valamint a hasonló nagyságrendű öszszegből Euro Vegas néven Hegyeshalom határába, Bezenyére tervezett beruházásokkal kapcsolatos megállapodások nyilvános, közérdekű részeit kérte a cég. Egyes visszhangok szerint a kft. ezzel kívánja alátámasztani az állammal szembeni, augusztusban folytatódó perében azt az álláspontját, hogy túlzó a mintegy 2,1 milliárd forintos kötbérkövetelés vele szemben. A KC Bidding jogi képviselői abban az eljárásban azzal érvelnek: más, hasonló kaszinókoncessziós szerződéseknél semmilyen, vagy arányaiban kisebb összegű kötbér szerepel, mint az övékben, amelyet felmondott az állam. Ennek jogszerűségét ugyancsak vitatja a cég. A felsőoktatási intézmények több kategóriába eshetnének MAGYARORSZÁG. Nemzetstratégiai célok alapján több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint. Egyes intézmények „kiemelt felsőoktatási intézmények” lehetnek, a komplex K+F tevékenységet végző egyetem „kutató” minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységet végző főiskola pedig „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat a jövőben a tervezet szerint. A javaslatot július 4-ig lehet véleményezni. A kormany.hu oldalon közzétett, a kabinet által még nem tárgyalt dokumentum rögzíti: a felsőoktatási minőség kiemelt kezeléséért lehetőség nyílik az intézményeknek a minőség alapján történő differenciálására. 2012. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD „Saját területünkön kötelező a kárenyhítés” GYŐR FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. „Az itthoni politikai szempontok Keresztes K. Sándor miniszterségébe kerültek. A Duna Kör sem a szakmai érveket, sem a jogszabályokat nem tisztelte a Duna-ügyben, ám a politika mindezt korrektúra nélkül átvette, ez nagy kárt okozott. A hágai bírósághoz fordulni tehetetlenséget jelzett. Ott elsősorban azt vizsgálták, hogy megváltoztak-e olyan mértékben a körülmények, hogy elállhattunk a '77-es szerződés betartásától. Az eredmény ismert...” - emlékezett dr. Horváth József. Hozzáfűzte: „Hiányzott az érdekérvényesítés, a politika elfogadta a Duna Kör álláspontjait, s a döntéshozók erre alapoztak. Az eseménykövető politikának nem sok jót jósolok, s félő, hogy az unió a hajózás biztosítása érdekében kényszerítő döntéseket hoz számunkra. Örülök a Kisalföld kezdeményezésének, hisz a helyben élők mondhatnak véleményt erről a kérdésről. Kompromiszszum nélkül, a mostani adott helyzetben is van megoldása a vízgazdálkodási kérdéseknek. Törekedni kell a megegyezésre, addig is saját területünkön kötelesek vagyunk mindent megtenni a kárenyhítés érdekében.” Aláírás: fontos tudnivalók Hol szerezhetik be olvasóink az aláírásgyűjtő ívet? - Ügyfélszolgálati irodáinkban: szerkesztőség, Győr, Újlak utca 4/A; Kisalföld-pavilon, Győr, Baross út; Sopron, Frankenburg u. 2/A; Mosonmagyaróvár, Régi vámház tér 14.; Csorna, Szent István tér 18. - Letölthető az internetről: www.kisalfold.hu/duna. Mire kell ügyelni a kitöltéskor? - Az ívet választásra jogosult magyar állampolgár írhatja alá. - Olvasható legyen a név, a cím és az adatok. - írja be a teljes személyi azonosítót, azaz a személyi számot is. Az megtalálható az új személyi igazolványhoz tartozó lakcímkártyán, illetve a régi személyi igazolványban. - Mindenki csak egyszer töltsön ki gyűjtőívet! Hol adhatók le a támogatói aláírásokat tartalmazó gyűjtőívek? - Ügyfélszolgálati irodáinkban (címeket lásd fent!). - A Kisalföld újságkihordóinál. - Beküldhető postán: 9002 Győr, Pf. 28. Mi a beküldés határideje? - A kampány július 13-ig tart, de a kitöltött íveket legkésőbb július 10-ig juttassa el hozzánk! NE FELEDJÉK, A VÍZ ÉLET. VIZET A DUNÁBA KISALFÖLD ALÁÍRÁSGYŰJTÉS EZT ÍRTA A KISALFÖLD - A SZIGETKÖZ NEGYEDSZÁZADA „A Duna ma elválaszt, mikor köt össze?” A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára. (37. rész) SZIGETKÖZ CSÉFALVAY ATTILA „Minden érintett térségfejlesztési társulás elnöke egyetért abban, hogy nemzeti parkot kell kialakítani a Szigetközben.” (Kisalföld, 2005. július 7.) „Velencei hajóval indultak a fővárosba a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület evezősei, hogy a Szigetköz Nemzeti Park megvalósíthatóságát bemutató konferenciára invitálják Persányi Miklós minisztert. A környezetvédelmi tárca egyelőre »csak« natúrparkot szorgalmaz a térségben.” (Kisalföld, 2005. augusztus 2.) „Konferencián mutatták be a Szigetközi-csallóközi Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányát Dunakilitin. A szigetközi polgármesterek figyelemfelhívásként »nemzeti parkos« pólót vettek fel, melynek a hátoldalán elégedetlenségüknek adtak hangot. Varga Kálmán rajkai polgármesteren a »Most követ dobjunk a Dunába vagy szakértőket?«, Széles Sándoron »A Duna ma elválaszt, mikor köt össze?« felirat virított.” (Kisalföld, 2005. augusztus 27.) „Gombos András környezetvédelmi államtitkár szerint a hullámterek esetében nincsenek olyan egyértelmű vizsgálati eredmények, melyek alapján a szigetközi hullámtér benőttségének jelentős - az árvízlevezető képességet kedvezőtlenül befolyásoló - változásáról beszélhetnénk. A vízügyi igazgatóság elvégezte e vizsgálatokat. Eszerint Alsó-Szigetközben és az üzemvízcsatorna visszatorkolása alatt a hullámtéri benőttség olyan mértékű, hogy az árvízlevezetés hidraulikai feltételeit jelentősen rontja.” (Kisalföld, 2005. szeptember 16.) .Flujber Zoltán, a Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület természetvédelmi szakmérnöke szerint a szakértők évek, évtizedek óta vizsgálják a Szigetközt, jó néhány milliárdot fizettek ki nekik, s mindig csak ugyanazt tudják megállapítani: romlik a természet állapota. Kérdés, hogy a kutatóknak csak egy céljuk van-e: kimutatni azt, amit amúgy is mindenki ismer. Éne hivatkozva próbálnak több vizet szerezni a szlovákoktól, évek óta sikertelenül, most már más stratégiával kellene próbálkozni.” (Kisalföld, 2005. október 4.) (Folytatjuk)