Kisalföld, 2013. április (68. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám

2013. ÁPRILIS 2., KEDD KISALFÖLD KISALFÖLD-FELMÉRÉS - A KÖZÉPISKOLÁSOK JÓRÉSZT SZÓRAKOZÁSRA KÖLTIK A PÉNZÜKET A diákok negyede dolgozik Középiskolások körében vég­zett statisztikai felmérésünk szerint a diákok több mint hu­szonöt százaléka dolgozik, per­sze nem egész évben, inkább alkalmanként vagy nyáron. A megkeresett pénzt jórészt di­vatholmikra, saját szórakozá­sukra költik el. GYŐR-MOSON-SOPRON RIMÁNYI ZITA______________ Több mint nyolcszáz 14 és 20 év közötti középiskolás vett részt felmérésünkben. Az ered­mény szerint, akik nem dol­goznak, azok 15 százaléka ke­res munkát, csak nem talál, de 85 százalékuk nem is akar dol­gozni. Akik dolgoznak, azok a „Mire költi leginkább a megke­resett pénzt?” kérdésre vála­szul legnagyobb arányban az öltözködést és elektronikai eszközöket jelölték meg. A kérdőívekre sokan ráírták: bu­lizásra, számítógépes játékok­ra fordítják keresetüket. Töb­ben benzinre motorjukba, ko­csijukba vagy hobbijukra, lo­vakra, katonai régiségek Nyugdíjasok (munka)kedve. Korábban nyugdíjasok közt is végeztünk felmérést, több mint hétszáz megyénkbeli idős töl­tötte ki kérdőívünket. Az ered­mény szerint 39 százalékuk szeretne munkát vállalni, de csak 11 százalékuk dolgozik. Az ösztönzi őket, hogy szeretnék úgy érezni, szükség van rájuk, ezért szívesen önkénteskednek­ gyűjtésére, de jó páran félrete­szik forintjaikat, befektetik. Dr. Rechnitzer János, a Szé­chenyi István Egyetem rektorhe­lyettese szerint a munkakultúra kialakítása, azaz saját későbbi boldogulási esélyeik miatt fon­tos a diákoknak már középisko­lásként dolgozniuk. Ennek tár­sadalmi jelentőségét is hangsú­lyozta, hisz így nagyobb lesz a munka becsülete a szemükben. „Jó lenne, ha többen is akarná­nak közülük munkát vállalni, így is hozzájárulnának fogyasz­tásaik költségeihez, mert ez ala­kítja szemléletüket” - fogalma­zott a kutató.­­ Az iskola sok időt elvesz, délután háromra, sokunk csak ötre ér haza, s akkor még ott van a lecke, a tanulás - ezt már egy szakközépiskolás mondta. Ba­­zsó Krisztián szerint „a nyári munka lenne az igazi”, de akkor meg nehéz találni, mert olyan­kor sokan keresnek. Barátainak többsége szeretne diákként dol­gozni, hogy gyakorlatot szerez­zen és ezt majd beleírhassa az életrajzába, mert sokat számít­hat munkakereséskor. „Persze a pénz is ösztönöz minket, de a szülők többsége még nem na­gyon akarja, hogy ebben a kor­ban munkát vállaljunk. Igye­keznek megte­remteni annak feltételeit, hogy csak a tanulás­sal foglalkoz­hassunk, szeretnék, hogy ez még a gondtalan diákélet időszaka legyen életünkben” - fogalmazott a Kisalföldnek a fi­atal. J J A munkakultúra kialakítása miatt fontos a diákoknak már kö­zépiskolásként dolgozniuk. Dr. Rechnitzer János 1. Ruházat 52% MIRE KÖLTIK LEGINKÁBB A MEG­KERESETT PÉNZT? JL^JP IDOLGOZNAK [igen 28% ] A KÖZÉP- g.——-------­iskolások? Nem 72% 2. Elektronikai eszközök 51%­­ 3. Szórakozás__________________ vendéglátóhelyeken 50% 4. Sport_________________30% 5. Élelmiszer 21 6. Kulturális programok 13% 7. Szülők segítése 12%­­ 8. Egyéb_____________ 11% 9. Tanfolyam 9%| Péntekig rendelhetők tankönyvek MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL ____ Április 5-ig meghosszabbította a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kellő) a tankönyvrendelés ha­táridejét - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton. Az egyik országos hírportál pénteken számolt be arról, hogy meg kellett hosszabbítani a rende­lési határidőt, mert - mint ír­ták - az elmúlt hetekben aka­dozva vagy egyáltalán nem működött a bellő informatikai rendszere. Az Emmi szombati közlemé­nyében hangsúlyozta: minden iskolába időben eljutnak a tan­könyvek, és az új kerettanter­­veknek megfelelő kiadványok is elkészülnek a tanévkezdésre. Mérleg MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Januárban a kivitel 4,3, a beho­zatal 5,2 százalékkal haladta meg az előző év januárit euró­ban. Az export volumene 0,9, az importé 3,3 százalékkal nőtt - jelentette a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) pénteken. A kivitel értéke ez év januárjában 6,5 milliárd euró (1890 milliárd forint), a behozatalé 6,1 milli­árd euró (1793 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg 13 milliárd forinttal kevesebbet tett ki, mint 2012 januárjában. Árvíz- és belvíz jött húsvétra A Cuhai-Bakony-ér három évvel azután, hogy házakat öntött el a településen, vasárnap ismét rá­ijesztett a mezőörsiekre. Pánik nem volt, ám a helyieknek véde­kezniük kellett: az ér ugyanis ve­szélyes vízszintet közelített meg, így 2010 után ismét megépítették a nyúlgátat. Munkagépek dol­goztak késő estig, a katasztrófa­­védelem 800 töltött zsákot vitt a helyszínre, s mintegy kétezerbe a helyszínen került homok. „Börcsről jöttem az apósom­hoz, de három éve is itt voltam és segédkeztem a védekezésben” - mondta egy megkérdezett ön­kéntes. Egy névtelenséget kérő másik egyutcányira lakik a nyúl­­gáttól. „Ez már nem állapot, va­lamit tenni kellene, hogy a Ba­­kony-ér ne veszélyeztesse ilyen gyakran Mezőőrsöt” - mondta. Sallai Péter megyei katasztró­favédelmi igazgató kiemelte a vízügyesek pontos tájékoztatá­sát, amely alapján megkezdhet­ték a védekezést. A gát 150-180 méter hosszú lett, s összesen több mint százan dolgoztak a fa­lu határában: a Bakony-ér 2010-ben 315 centiméteren l tetőzött, vasárnap éjjel megköze­­­lítette a 270-et. Németh József vízügyi igazgató elmondta: a­­ védművet néhány ponton elérte, de nagyobb vizet nem kellett tar­tania. Hétfő hajnalban már in­­­­tenzíven apadni kezdett az ér,­­ mely házakat végül nem veszé­lyeztetett (Bőnyben hétfő dél­után tetőzött). Az igazgató szer­­­­int a mára várható eső akár­­ újabb árhullámot is elindíthat. Az árvizek alacsonyabb szintű­­ levezetésében megoldás lehetne,­­ ha a vízügyes tervezett projektek között is szereplő rédei tározó­­ megépülhetne.­­ A megyében a belvíz is próbá­ra tette az emberek életét. Pusz­tacsalád és Iván, Fertőszentmik­­­lós és Csapod között teljes, Agya­r­gosszergénynél, Gyórónál, Und és Zsira között, Röjtökmuzsajnál félpályás útlezárás volt érvény­­­­ben. A kiadós mennyiségű eső pró­­­bára tette Győr csatornarendsze­­­rét is, mely összességében jól vizsgázott - tudtuk meg Zalka Csabától, a Pannon-Víz zrt. szennyvízágazat­ vezetőjétől. A városkörnyéki településeken, Vá­mosszabadiban, Nagybajcson, Győrzámolyon, Abdán és Lé­­bényben a szennyvízelvezető csa­tornák szinte mindenhol csapa­dékvízzel, belvízzel túlterheltek voltak. Ezek a vezetékek és szi­vattyúk nem ilyen hatalmas mennyiségű víz továbbítására ké­szültek, a rendszerek nehezen birkóztak meg a feladattal. Volt, ahol már csak a szippantás segí­tett. Mindenkit arra kérnek: ne szivattyúzzanak belvizet, csapa­dékvizet az elválasztó rendszerű csatornákba. Az elvezetés gondot okozott Kisbácsa, Ménfőcsanak, Győrszentiván mellett a győri Tö­rök Ignác utcában. „Már három­szor úszott el a garázsom, s megint vízben áll” - panaszolta egy olvasónk. Csorna, Kapuvár, Babót, Rá­­batamási mélyebb fekvésű terüle­tein a szennyvízátemelők egy ré­sze túlterhelt, szippantókocsik bevetésével sikerül fenntartani a csatornaüzemet. Pinceelöntésről Kapuvárról az Égés utcából és Veszkényből érkezett hír. Előfor­dul, hogy a lakók a csatornába szivattyúzzák a pincében feljött talajvizet. Sokan nem is sejtik, hogy ezzel épületük állékonysá­gát veszélyeztetik. GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. __ Befolyt: a Török Ignác utcai gará­zsokban is megjelent a víz. készültsége. A vízügyi igazga­tóság szerint az áradó Rábán Árpásnál másodfokú, a Marca­lon Gyirmótnál elsőfokú árvízvé­delmi készültség lehet ma. Me­gyénkben 16 ezer hektár a bel­vízzel elöntött terület, java ré­sze a Hanságban. Tegnap már nyolc szivattyútelep működött. KÖRKÉP . Rosszkedvünk tele ÁLLÁSPONT FÁBIÁN GYÖRGY SZERKESZTŐSÉGVEZETŐ Elég volt ebből a hosszú télből! Elég! A világ borongós lett, az időjárás kiszámíthatatlan, és a remények lassan elvesznek. Húsvét vasárnapján hó esett. Meg eső. Meg hideg volt. És ez a hideg a bőr alá hatolt, szívet dermesz­tett, mosolyt fagyasztott meg. Nem mondom, ki lehetne ezt is bírni, ha valahonnan máshonnan kapnánk egy kis lélekmelegítőt. Ám a pálin­kán kívül, amely ősi magyar szer a kedvetlenségre, alig­ha van más, amitől jól érezhetnénk magunkat. Pedig ünnep táján sokkal szebb a világ, pedig ilyen­kor kedvesebbek vagyunk az idegenekkel is, ilyenkor nem zárjuk olyan // Mert 3 hidegben erősen magunkra a la­­igazi melegséget csak kás ajtaját. Próbálko­a család adhat, mint ahogyan a nyári for­­szi aranyeső sárga virá­­zóságban is igazi eny- jaként a megbecsülés .­­ és a jó szándék, és a se­gítő ember melegséges gondolatai. Családi vacsorát, ebédet szervezünk, meghívjuk azo­kat, akikkel csak egyszer-kétszer találkozunk az évben, és kíváncsiak vagyunk rájuk, mi történt velük, amiről nem tudunk. Ha szerencsénk van, akkor nem szalmonel­­lás egyik tojás sem, egyik töltött hús sem, és a nagy csa­ládi összejövetel vége nem rosszullétek sorozata, hanem egymásnak halkan vagy hangosabban elsuttogott mon­datok: gyakrabban kellene találkozni. Mert a hidegben igazi melegséget csak a család adhat, mint ahogyan a nyári forróságban is igazi enyhét. Tudja ezt mindenki, érzi is, csak hát a világ rohanósabb, nem olyan egyszerű kilépni a mókuskerékből. Az emberi élethez a méltó hátteret adó szülői, gyer­meki, nagyszülői, unokái vagy testvéri, unokatestvéri vi­szony adhatja. Egymásra így számíthatunk, még akkor is, ha egyikünknek ez, másikunknak az a véleménye a politikáról. Milyen szép is lenne, ha a nagy ünnepeken az egész országban el tudnánk feledni, hogy hatalmi és pénzérde­kek mozgatnak minket. Ha legalább ilyenkor mondaná valaki a családfők közül, szeressük egymás gyerekek! Sajnos nem elég, hogy hideg volt, hogy hó esett, de egy ilyen emberi mondatot sem igazán hallottam azok szájából, akik az országos közélet meghatározói. Elindult a sürgősségi: sorra jöttek a betegek GYŐR FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Egy új rendszert jelent a sürgősségi osztály húsvét­hétfői beindulása a győri kór­házban, amely eddig nem működött sem a Petzben, sem a többi megyei intézményben. A Kisalföld sokszor cikkezett erről, leírva azt, hogyan is fog működni az új rendszer. A jövő idő azonban tegnaptól idejét múlta: beindult a munka az osztályon. Hogy mekkora változásról van szó, jól mutatja, hogy az első órákban a kórházvezetés is jelen volt, dr. Tamás László János főigazgató így a tapasz­talatára hivatkozva mondhat­ja, hogy minden úgy műkö­dött, ahogy azt eredetileg elter­vezték. Dr. Pellek Sándor, a teg­napi ügyeletvezető azt is hang­súlyozta, szinte minden beteg­ségtípussal találkoztak, stroke-os pácienst többet is el kellett látni. Számos beteg ér­kezett a szeme miatt, de kezel­ni kellett veseelégtelenséget is. Szokatlan leírni, de húsvét el­lenére kora estig egyetlenegy olyan pácienst sem hoztak a győri sürgősségire, akinél az alkohol miatt következett vol­na be valamilyen egyéb prob­léma. (Még korábban a főigaz­gató elmondta, hogy a detoxi­­kálás egyelőre a Zrínyi utcai pszichiátrián marad, tehát ré­szeg beteget akkor hoznak a sürgősségire, ha egyéb sérülést is tapasztalnak az illetőn.) Ahogy minden rendes ügye­letben, lapzártánkig nem vettek fel mindenkit az osztályra a már említett betegek közül, több sú­lyos eset azonban akadt. Mivel ma megkezdődik az osztályok költözése is a sürgősségi fölötti szintekre, így a témát helyszíni tudósítással (a sürgősségiről is) a holnapi lapszámunkban folytatjuk. Átlagos forgalom ország­szerte a detoxikálókban MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Nem okozott nagyobb forgal­mat a húsvéthétfő az országos betegszállításban, a hétfői rii­asztások száma megegyezik egy átlagos vasárnapi eset­számmal - tájékoztatott Valics Dezső, az Országos Mentőszol­gálat sajtóügyeletese. Nem történt több baleset, és a detoxikálóba sem szállítottak több embert - mondta az ügye­letes.

Next