Kisalföld, 2013. december (68. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ KISALFÖLD MINDEN IDŐK NEGATÍV REKORDJA DŐLHET MEG IDÉN AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLON IS Bizalom híján alig épül lakás Ötödannyi lakás épülhet hazánk­ban idén, mint egy évtizeddel ez­előtt. A visszaesés az Észak-Du­­nántúlon szintén drámainak ígér­kezik, még az elmúlt évek szerény számaival összehasonlítva is. ÉSZAK-DUNÁNTÚL HANCZ GÁBOR „Saját házban akartunk lakni, ami olyan, amilyennek mi szeret­jük” - az enesei Vécs-Németh Szil­via szerint ez volt a legfontosabb érv amellett, hogy építkezni kezdtek 2011 augusztusában. Nagy munka volt, de a 120 négy­zetméteres, három szoba plusz nappalis ház idén év elejére elké­szült. A család februárban költö­zött be, s a kis Lénárd testvére jövő tavasszal már ide érkezik. „Imádunk itt lakni” - összegezte az elmúlt szűk tíz hónap tapasz­talatait a kismama. Vécséken kí­vül nagyon kevesen élték meg az új otthon örömét mind az Észak-Dunántúlon, mind az or­szágban eddig ebben az évben. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az első kilenc hónapban Győr-Mo­­son-Sopron megyében 422, Ko­­márom-Esztergomban pedig csu­pán 66 lakás kapott használatba­vételi engedélyt. Már-már csoda kellene ahhoz, hogy ne dőljön meg minden idők negatív rekord­ja idén, ami mindkét megyében 2011-hez köthető, amikor mind­össze 800, illetve 231 lakás épült. Országosan a mélypontot tavaly jegyezték fel: a 10.560-as szám kevesebb, mint amit az első világ­háború után, a nagy gazdasági viágválság éveiben vagy a máso­dik világháború alatt feljegyez­tek. Ehhez képest idén szeptem­ber végéig alig több mint négy­ezer otthont adtak át. Déry Attila, az Otthon Cent­rum vezető elemzője úgy látja, hogy a drámai visszaesés magya­rázata egyetlen szóban megfogal­mazható: bizalomhiány. „Az in­gatlanfejlesztők visszafogták be­ruházásaikat, mert egyrészt a bankok nem bíznak a lakásérté­kesítés sikerében és nehezen ad­nak nekik hitelt, másrészt a po­tenciális vevők nem bíznak ben­nük és pénzüket féltve csak akkor akarnak befizetni egy lakásba, ha már teljesen vagy majdnem kész. Emellett egyre kevesebben fog­nak maguk építkezésbe, a válság 2008-as kitörése óta ugyanis nem bíznak a munkahelyük, a fizeté­sük stabilitásában, így nem mer­nek eladósodni” - fejtette ki a szakember, aki még két okot em­lített. Az egyik lényege, hogy kevés új otthon van a piacon, s ha va­laki ilyet is szeretne, könnyen előfordulhat, hogy nem talál az ízlésének, igényének megfelelőt, sőt, nagy valószínűséggel hóna­pok múltán is így jár. Emiatt so­kan végül használt ingatlanban kezdenek el gondolkodni. A má­sik ok, hogy viszonylag olcsón le­het öt-tíz éves, azaz már-már új­nak mondható használt otthon­hoz jutni, amelyekből részben a sok bedőlő hitel miatt megfelelő a kínálat. Déry Attila szerint amíg az em­berek, a bankok és az építtetők negatív várakozásai nem változ­nak meg, addig az állam által tett, egyébként helyes lépések - mint a megújult szocpoltámogatás és a támogatott lakáshitel - sem tud­nak érdemi hatást kifejteni. Hol épült a legtöbb lakás? Győr-Moson-Sopron megyében az idei első félévben a lakások több mint fele Győrött és Sopronban, mintegy kétötöde pedig a községekben épült. Komárom-Esztergom megyében Ta­tabányát megelőzve Esztergomban készült el a legtöbb új otthon. Az enesei Vécs Jácint és Vécs-Németh Szilvia idén februárban költözött be családi házába. Az új otthonba a kis Lénárd mellé hamarosan érkezik a kistestvér is. FOTÓ: H. BARANYAI EDINA A MENTŐKNEK A KISALFÖLD IDEI AKCIÓJA RÉVÉN MEGVÁSÁROLT MŰSZER JELZETT A HELYSZÍNEN Túlélték a szén-monoxid-mérgezést Szén-monoxid-mérgezésben kis híján életét vesztette egy ba­­konypéterdi házaspár szomba­ton. A gáz feltehetőleg a ké­ményből áramlott vissza. BAKONYPÉTERD HANCZ GÁBOR Szombat óta második születés­napunk van - mosolygott a ba­­konypéterdi Jenei Gábor, akivel fűtetlen családi házukban be­szélgettünk tegnap délelőtt. A hi­degnek súlyos oka volt: előző délután szén-monoxid-mérge­­zéssel vitték a győri kórházba őt és párját, így a gázkazánt egyelőre nem kapcsolhatják be. Néhány napig biztosan nem al­­hatnak otthon. Ha az olvasó most arra gondol, hogy a logopé­dusként dolgozó férj és a gyógy­pedagógus feleség történetéből az derül ki, vészes hanyagság ve­zetett majdnem tragédiához, ami mással nem fordulhatna elő, ki kell ábrándítanunk. A ház ugyanis szinte új, a gázkazán olyan rendszerrel felszerelt, amely kikapcsol, ha visszaáram­lik a szén-monoxid, ráadásul a berendezést a fűtési szezon előtt ellenőriztették. A kis híján tragédiába fordult délután történetét a férj, Jenei Gábor mesélte el. „A nappaliban égett a kandalló, és kicsit elszu­nyókáltunk. Arra ébredtünk, hogy kellene tenni a tűzre. A fe­leségem felkelt, majd nagy csat­­tanást hallottam, ahogy össze­esett. Legalább negyedóráig tar­tott, mire elvonszoltam onnan. Magához tért, de a vécében megint elájult, majd később még egyszer. Azt sem tudtam, hol a mobilom, de a vezetékes telefont szerencsére valahogy elértem és hívtam a mentőket. Pánikba es­tem, attól féltem, hogy a felesé­gem stroke-ot vagy agyvérzést kapott, de még ételmérgezésre is gyanakodtam. Az eszembe se ju­tott, hogy szén-monoxid miatt lett rosszul” - mondta a férj, aki szintén nem érezte jól magát, de legalább nem ájult el. Megmérte saját vérnyomását, ami a normá­lisnál sokkal alacsonyabb, 80/50-es volt, miközben a fülé­ben 180-nal lüktetett a pulzusa. A mentők viszont azonnal tudták, mi a baj, csipogni kez­dett ugyanis az a szén-mono­xid-érzékelő műszer, amely a Kisalföld akciójának és hét civil felajánlónak köszönhetően ke­rült a megyei esetkocsikba az év elején. A kiérkező szakemberek­nek egyébként azonnal fájni kezdett a fejük a házban, ami ugyancsak az alattomos - szín­telen, szagtalan, mégis súlyosan mérgező - gáz jelenlétére utalt. A házaspárt a győri Petz Ala­dár Megyei Oktató Kórház sürgősségi osztályára szállítot­ták, ahol a szakszerű kezelésnek köszönhetően gyorsan jobban lettek, így már vasárnap délelőtt hazaengedték őket. Közben volt idejük gondolkodni azon, mi történhetett. „A ház tizenkét éves, a ké­ménnyel - amit a kémény­seprőkkel rendszeresen átnéze­tünk - sincs semmi baj. A gáz­kazánt minden évben ellenőriz­tetjük, most is így tettünk a fűté­si szezon előtt. Egyedül arra tu­dunk gondolni, hogy a kandalló tüze visszaszívta a levegőt a gáz­kéményből. Ez még nem lett volna akkora baj, csakhogy a gázkazánban elromolhatott az a szerkezet, amely leállítja az égést, ha a szén-monoxid visz­­szaáramlik” - magyarázta Jenei Gábor. Egy biztos: nem akarják, hogy még egyszer ilyen kicsin múljon az életük, s a kórházból hazafelé első útjuk egy barkács­­áruházba vezetett, ahol szén­­monoxid-riasztót vettek. A megyei esetkocsikba a Kisalföld akciójának és hét civil felajánlónak kö­szönhetően került szén-monoxid-érzékelő az év elején. A műszert felvéte­lünkön Derzsi Ákos mentő­tiszt mutatja. FOTÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM Jó tanácsok szén-monoxid-érzékelőkhöz. 1. Ha a műszer elemes, fi­gyeljünk az elemek töltöttségére, szükség esetén cseréljük újra őket. 2. A készüléket helyezzük fejmagasság fölé, de a plafontól 30-40 centiméterrel lejjebb! A szén-monoxid a levegőnél könnyebb gáz, így először fent gyűlik össze. 3. Sose bíráljuk felül, mindig vegyük komolyan a műszer jelzését! 4. Vásárlásnál kerüljük a nagyon olcsó, egy-két ezer forintos készülékeket. 5. Lakáson belül oda tegyük a CD-jelzőt, ahova a vízmelegítő és a cirkó ke­rült. Az egyedi fűtésű, többkéményes konvektoros lakások összes helyisé­gét célszerű riasztóval ellátni. CO-mérő Kisalföld-hűség­­kártyával. A Wolf Orvosi Műszerboltokban (Győr, Kazinczy u. 17. és Szigethy A. út 78.) Kis­­alföld-hűségkártyával kedvezmé­nyes, 5990 forintos áron vásá­rolható szén-monoxid-érzékelő és riasztó - mondta el lapunk­nak Farkas Szilárd, a Presztízs­díjas cég vezetője. Hozzátette: a digitális, LCD-kijelzős készüléket kérés esetén postázzák is. Párhuzamos valóság KÉSZEI L. ANDRÁS SZERKESZTŐ A nemzetgazdasági miniszter optimista. A napokban arról beszélt, hogy ami most Magyarországon történik, egyér­telműen azt bizonyítja: erősödik a gazdaság. Azt mondja, több a munkahely, csökken az adósság, értékálló pénzzé kezd válni a forint, Magyarország jobban teljesít. A GfK Hungária adatsora nem ennyire rózsaszín. A szerve­zet legfrissebb, vásárlóerőt érintő kutatása szerint Magyaror­szág egyre jobban lemarad még a régiótól is. Az átlag európai majdnem háromszor annyi pénzből él, mint mi, az osztrákok négyszer annyit költhetnek, a csehek egyharmaddal többet, jobban élnek a horvátok is. A vizsgált 42 európai ország listá­ján hazánk a 31., Szlovákia a 23. Egy euró most 301 fo­rint, a svájci frank 245. A kormányszóvivő ugyancsak optimista. Leg­utóbb arról adott tájékozta­tást, hogy jövőre a nyugdí­jasok megélhetése is köny­­nyebb lesz, mert a kor­mány megvédte a nyugdí­jakat. Ezt segíti a ’70-es évek óta nem látott alacsony infláció, a rezsicsökkentés, ami minden családnak jó. Úgy látja, ma Európa legtöbb országá­val szemben a fiatalok előtt biztosabb jövő áll Magyarorszá­gon, körükben csökken a munkanélküliség. A Tárki kutatásai szerint viszont a rendszerváltás óta ta­valy volt a legtöbb szegény Magyarországon: a lakosság 40 százaléka él a létminimum alatt. A leggazdagabbakat kivéve senki nem él jobban, mint korábban. A KSH adatai szerint 2010 óta jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek gazda­gok és szegények között. A rezsicsökkentés a GKI elemzése szerint érezhetően a társadalom felső tizedében mérsékelte a kiadásokat, az egykulcsos adó pedig a leggazdagabb húsz százalékhoz tartozók nettó jövedelmét gyarapította legin­kább. A 18 és 24 év közöttiek közel 30 százaléka munkanél­küli, két és fél millió nyugdíjas nagy átlagban 75 ezer forint körüli nyugdíjból él. Mintha a miniszter és a szóvivő, illetve a kutatók és a ne­kik válaszolók más országban, valamiféle párhuzamos való­ságban élnének, ami persze cseppet sem meglepő. Éppen ezért a statisztikákat és a tájékoztatókat böngészve kíváncsi lettem volna még arra, ha a hétköznapi megélhetés uniós át­lagban lassan semmivel sem drágább, mint idehaza, ha a magyar munkás egy főre vetített termelékenysége az európai átlag hetven százaléka körül mozog, miként kaphat mégis a magyar a munkájáért harmadannyi bért? Bárhogy is kerestem, nincs rá adat. Talán majd egyszer el­mondja ezt is egy kormányszóvivő. ff Mintha a minisz­ter és a szóvivő, illet­ve a kutatók és a ne­kik válaszolók más országban, valamiféle párhuzamos valóság­ban élnének. ÁLLÁSPONT RÖVIDEN Közmeghallgatás GYŐR. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közgyűlése december 20-án, pénteken 10 órakor tartja kö­vetkező ülését a megyei önkor­mányzati hivatal második eme­leti tanácstermében (Győr, Vá­rosház tér 3.). Az ülés első na­pirendi pontja a Győr-Mo­­son-Sopron Megyei Területfej­lesztési Koncepció közmeghall­gatás keretében történő meg­tárgyalása és döntéshozatal, amellyel kapcsolatban a válasz­tópolgár felszólalhat. KÖRKÉP . Áldozó István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár mb. igazgatója Adventi üzenet Az egyházi év egyik legszebb része számomra advent, amely a XX. század közepéig böjti időszak volt. Szent András napján még nagy mulatságot rendeztek, azt követően azonban véget ért a zenebe­na, kialudtak a fények, s csak a Hitet, a Reményt, az Örömet és a Szeretetet szimbolizáló gyertyák gyúltak meg sorban a sötét esté­ken. Ha erre gondolok, én is elmélázok, akkor azonban hirtelen fülembe cseng kedvenc adventi énekem: „Ébredj ember mély ál­modból, Megszabadulsz rabságodból, Közelít már üdvösséged, El­törlik már minden vétked.” Ma már inkább a pompáról és a vásári forgatagról szól ez az időszak. Persze ez még mindig elviselhetőbb, mint az a korszak, amikor az Úrra való várako­zásról még beszélni sem lehetett. Én azon­ban mindenkinek azt javaslom, hogy egy kicsit térjünk vissza őseink szokásához. Próbáljunk mértéktartók lenni, s ké­szítsünk számvetést magunkban. Itt az időszak a megbékélésre, nehogy a kö­rünkbe érkező Megváltóval haragos lé­lekkel találkozzunk.

Next