Kisalföld, 2015. október (70. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230. szám

KISALFÖLD 2015.10.01., csütörtök Kedvezmény kérhető majd a csatornadíjból Egy rendelettervezet szerint a jövőben a 2 ezer négyzetméternél nem nagyobb telek tulajdonosa kérheti majd, hogy a locsoláshoz külön mérő nélkül, 10 százalékos kedvezményt kapjon a csatornadíjból. PÁLYAVÁLASZTÁS­­ MINDEN HARMADIK NYOLCADIKOS ÁLLATOKKAL FOGLALKOZNA ›‚13 '25 Li­di 8? a § ‚Oi ›d›­­O 1CD IS 1 3 ■a 'O CDro › Szakmát! Ez a fő tanács ÉSZAK-DUNÁNTÚL FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Ezért nem mindegy, hogy a szülő a saját tapasztalataiból okulva próbál segíteni, vagy komolyan veszi a munkaerőpi­ac üzenetét és abból indul ki, hogy az a biztos, ha szakmát szerez a gyerek. EZ A FONTOS A SZÜLŐKNEK Országosan a legtöbb tanuló­nak (55%) azt a tanácsot ad­ták a szülei, hogy olyan szak­mát szerezzen, amit szívesen űzne. A diákok 40%-a hallot­ta azt, hogy olyan foglalko­zást válasszon, amivel jól tud majd keresni, és azt, hogy szakmára és érettségire is te­gyen szert. A diploma a szülők 28%-ának fontos, míg 43%-uk a gyerekre bízza a vá­lasztást. (Megyei adatok a táblázatban.) AZ APAI MINTA A felmérésből kiderül: a legfel­jebb 8 általánost végzett apák gyerekeinek több mint fele (51%) kapta azt a tanácsot, hogy tanul­jon szakmát. Ahogy nő az apa is­kolai végzettsége, úgy veszi át a vezető szerepet a diploma, így aztán a szellemi foglalkozásokat általában a képzettebbek gyer­mekei tartják vonzónak. Érdekes, hogy a tanulók ál­talában olyan foglalkozást sze­retnének űzni, amelyhez olyan szintű iskolai papír szükséges, amilyen apjuknak is van. ILYEN AZ ÁLOMMUNKA A biztos munkahely a legfőbb cél (a diákok 95%-a szerint fontos ez), illetve hogy ne szoruljon se­gélyre (88%). Majdnem ennyire számít a jó kereset, és hogy a munka érdekes legyen. A diákok azt is szeretnék, ha hasznos munkát végezhetnének, amely mellett sok a szabadidejük. A KÖZSÉGEK INKÁBB MARASZTALNAK A községi iskolába járók szü­leinek szeretné a legnagyobb része, ha gyermekük a szakmá­jával a közelben tudna elhe­lyezkedni, ha gyermekük szak­mát tanulna, illetve ha szakmát és érettségit is szerezne. Minél nagyobb a település, annál ke­vesebb az efféle tanács, kivéve egyet: a községi iskolába járó diákok közül csak 20%-nak ja­vasolják a diplomaszerzést, míg a városban tanulók negye­dének és a megyeszékhelyen tanulók harmadának. RÉGIÓS JELLEGZETESSÉGEK A Győr-Moson-Sopron és Ko­­márom-Esztergom megyei sa­játosságok a régiós adatokban köszönnek vissza. A nyu­gat-dunántúli diákok tervezik a legmagasabb arányban a szakközépiskolai érettségit. Itt érdeklődik a legtöbb gyerek az építészet és a belsőépítészet, a természettudományos cikkek, az egészséges életmód és a sporthírek iránt. A diákok min­den szakmacsoport iránt átla­gon felüli érdeklődést mutat­nak ebben a régióban, főleg a kreatív és a kreatív műszaki munkáknál kiemelkedő. A Közép-Dunántúlon orszá­gosan kiemelkedő a szakmun­kás-bizonyítványt és érettségit tervezők aránya. Itt a legnép­szerűbbek a művészetek, az autók, a motorok, a hirdetések. NYELVTANULÁSBAN AZ ÉLEN A Nyugat-Dunántúlon a diá­koknak körülbelül ugyanakko­ra része tanul németül és ango­lul, míg a többi régióban az an­gol a domináns nyelv. A két nyelven tanuló diákok aránya Nyugat-Dunántúlon a legma­gasabb (26%), Közép-Dunán­­túlon ez mindössze 7%. VÁRAKOZÁS - KÉTEZER KÁROSULT EGYRE TÜRELMETLENEBB, A BEVA SZERINT TART AZ ADATEGYEZTETÉS Idegek harca Quaestor-ügyben GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. „A Quaestor-kártalanítás egy­szerűen felháborító és érthe­tetlen. Azok közé tartozunk, akik még nem kaptak értesítő levelet sem a Beva általi kárta­lanításról. Ez azt jelenti, hogy egy fillér sem érkezett annak ellenére, hogy a papírjaink rendben vannak és a határidő augusztus 6-án letelt” - jelezte egy, az ügyben érintett Kisal­föld-olvasó, Kutasné Máté Er­zsébet. Ő írt már tértivevényes levelet dr. Hardy Ilona elnök­nek és dr. Fekete-Győr András ügyvezetőnek, de választ nem kapott. „Több alkalommal ír­tam a Beva címére is, erre kap­tam két egyforma választ, hogy a pénzügyi teljesítést el­lenőrzik. Pár hete az ügyfél­­szolgálaton azt mondták, hogy minden rendben a kérelmem­mel (tőlem még hiánypótlást sem kértek), de még nem dol­gozták fel, s várjak. Hogy med­dig, ezt nem tudták. Kértem, adják meg a nevét, aki érdemi választ tud adni, erre volt a fe­lelet, hogy a Bevának írjak, amit már ugye többször meg­tettem. Tehát itt a kör bezárul” - panaszolta olvasónk. Úgy gondolja, a többi káro­sulthoz hasonlóan nekik is meg kellene kapni a fik­tív-nem fiktív kötvények ará­nya szerinti, első köri kártala­nítást. „A papírok rendben vannak, Quaestor-értékpapíro­­sak a szerződések, akkor mi a probléma? Az érintetteknek ezt miért nem lehet tudni? Egy hi­vatalnak hogyan lehet játszani több ezer ember idegeivel? Mi az oka, hogy a többi károsult társunkkal szemben minket ilyen hátrányos helyzetbe hoz­tak?” - kérdezte Kutasné. A Befektetővédelmi Alap (Be­va) a Kisalfölddel közölte: szep­tember 21-ig több mint 30 ezer Quaestor-ügyfél hiányzó kötvé­nyek után járó kártalanítását utalta el a megbízásából eljáró OTP Banknak, amelyek együttes összege már mintegy 83 milliárd forint. Ezzel a Quaestor-köt­vényből eredő követeléssel ren­delkező 32 ezer ügyfél 94 száza­léka felveheti a pénzét a bank­fiókokban. A fennmaradó keve­sebb mint kétezer ügyfél eseté­ben tart az adatok egyeztetése a Quaestor felszámolójával, az esetleges hiánypótlások beérke­zése és azok elbírálása, valamint a hagyatéki ügyek áttekintése. ^ QUAESTOR Lehúzott rácsok: A győri Quaestor-pontban csak az üres asztalok és székek látszanak Aki még nem kapott kártalanítást, egyre idegesebb. FOTÓ H. B. E 83 MILLIÁRD FORINT Quaestor-kötvényből eredő követe­léssel rendelkező ügyfél 94 százaléka felveheti a pénzét a bankfiókokban. Megyei körkép. ÁLLÁSPONT RÉSZEI L. ANDRÁS SZERKESZTŐ Magyar vágta , a plakátország hirdetőtábláit nézem és szóvivőit hallgatom, mindig megnyugszik a lelkem. Mert jó tudni, hogy Magyarország a duális képzés éllova­sa, meg hogy élen lovaglunk a GDP-növekedés, a fenntartható fejlődés terén. Ráadásul mi vagyunk a munkanélküliség és az államadósság csökkentésének éllo­vasai is, egyszóval dübörgő pumák helyett most lovak patáitól hangos az ország. A magyar reformok működnek, és mivel ez nem fűnyíró, kedves füle­inknek. Egészen addig, amíg ki nem adja a Világ­­gazdasági Fórum legújabb éves jelentését, amiben ta­valyhoz képest három he­lyet csúsztunk vissza a ver­senyképességi rangsorban. A listán 141 ország szerepel, a mi sorszámunk a 63-as. De hagyjuk a világot, nézzünk egy kisebb kávéházat: régiós elsők egy kategóriában sem vagyunk, viszont négyben utol­sók. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a régiós országok közül rajtunk kívül mindenki javított korábbi helyezésén, mi most a 28 EU-tagország közül a 24. helyen állunk. A pontszámok alapján Magyarország régiós versenytársa Bulgária és Romá­nia. A bolgárok kilenc pozícióval állnak előbb, mint mi, a ro­mánok tízzel, a lengyelek huszonkettővel, a csehek harminc­­kettővel. Az elemzők a leszakadás okait főbb vonalakban a gazdaságpolitikai instabilitásban, a korrupció és a bürokrácia terjedésében, a közpénzek elosztásának átláthatatlanságá­ban, az oktatás gyenge színvonalában, a viágszinten is magas adóterhekben, a képzett munkaerő elvándorlásában látják. Azt persze nem tudni, mit hoz a jövő, de annyi azért biz­tosnak látszik: a nagy éllovaglásban nem ártana memori­zálni az ismert gyerekversikét. Egy szög miatt a patkó elve­szett,­­ a patkó miatt a ló elveszett, / a ló miatt a lovas el­veszett, / a lovas miatt a csata elveszett, / a csata miatt az ország elveszett - máskor verd be jól a patkószeget! Dübörgő pumák helyett most lovak patáitól hangos az ország. Fidesz: Szükség van a határvédelemre Kara Ákos és Simon Róbert Ba­lázs, a Fidesz országgyűlési képviselői közös sajtótájékozta­tót tartottak a győri vasútállo­más előtt a migránshelyzetről. GYŐR MUNKATÁRSUNKTÓL Simon Róbert Balázs köszöne­tet mondott az országhatáron szolgálatot teljesítő rendőrök­nek, katonáknak, valamint a humanitárius szervezetek munkatársainak.­­ A brüsszeli politika és a nagyhatalmak csak rontottak a helyzeten, amikor menekült­nek tekintik azt is, aki valójá­ban ilegális bevándorló. Így ju­tottunk el oda, hogy veszélybe kerültek határaink, veszélyben van a törvények tiszteletére épülő életformánk, veszélyben van Magyarország és egész Európa - kezdte a politikus. Kitért arra is, hogy nem a be­vándorlók a hibásak, hanem azok az európai politikusok, akik jobb élet reményével kecsegtetik és újra bátorítják őket. Hangsú­lyozta, hogy a magyar emberek a nemzeti konzultáció során úgy döntöttek: meg kell védeni a ha­tárainkat, amellyel Európának is védelmet biztosítunk. Elmondta, hogy a jövőben szükség lesz egységes európai cselekvési tervre. A problémát a forrásnál kell kezelni, ezért a me­nekülttáborokat az Európai Uni­ón kívül kell létrehozni. A kvóta­­rendszer is csak akkor megoldás, ha először sikerül elejét venni a népvándorlásnak. Folytatni kell azokat a jogszabály-módosításo­kat, amelyek lehetővé teszik a horvát-magyar határon a jogi határzár bevezetését, továbbá a viágpolitikát is be kell vonni a kialakult helyzet kezelésébe - közölte Simon Róbert Balázs. Fideszes országgyűlési kép­viselőtársa, Kara Ákos kitért arra, hogy a baloldal által han­goztatott érvek megdőltek, a határzár bizonyított. - Meg kell védenünk az orszá­got. A bevándorlók gyermekeink jólétét veszélyeztetik. A határzár­­ral példát mutattunk, bizonyítot­ta, hogy hatásos - zárta szavait az országgyűlési képviselő. Több busz közlekedik POZSONY­ Október elsejétől nő a Pozsony és Rajka között közle­kedő autóbusz járatsűrűsége, egyben rövidül a járat útvonala - közölte honlapján a Pozsonyi Közlekedési Vállalat. Az autó­buszok munkanapokon a reggeli és a délutáni csúcsforgalom ide­jén már nem egy-, hanem félórás rendszerességgel indulnak majd mindkét irányba. A buszok me­netrendje napközben, a hétvégé­ken és ünnepeken változatlan marad. Az új, részletes menet­rend a www.dpb.sk honlapon is elérhető.

Next