Kisalföld, 2016. február (71. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-22 / 44. szám
Szerkeszti: Werner Krisztina 10 BORBÉLY KÁROLY KIÁLLÍTÁSA Foltocskákba zárt világ Az Art Flexum Művészeti Társaság minden évben megrendezi Téli tárlatát, ahol a társaság tagjai titkosan szavaznak arról, hogy adott évben kit díjaznak. Borbély Károly 2014-ben harmadszor nyerte el kollégái elismerését. Ez alkalomból rendezhetett önálló kiállítást a Flesch-központ Szigetköz Agorájában. „Amikor találunk egy szabad parkolóhelyet a belvárosban, micsoda öröm, mekkora szerencse! Aztán kilépvén a kocsiból, a lábán mellett meglátunk egy rozsdaetti vaslemezdarabot - olyan szív formája van neki, hát fogjuk és hazavisszük. S mivel nagyon tetszik gyakran gondolunk rá. Dédelgetjük, forgatjuk, masszírozgatjuk amitől persze festékes lesz, s amikor már eléggé színes, belenyomtatjuk a legszebb papírlapjainkba. Azok pedig megmutatják hogy a VILÁG tud belesűrűsödn egy ilyen kis (már hulladék kategóriába sodródott) foltocskába, amit a véletlen(?) vetett a lábaink elé. Aztán még keresztül remegtetünk rajta vagy alatta egy kis finom vonalat ragyogó aranyfüstből, mert már azt is gondoljuk ám RÓLA, hogy mintha az életünk nagy folyama is ilyen lenne egy kicsit, így készül el végre a „Szívem csücske”. De van, amikor nem is ilyen a formája, hanem mintha egy emberalak gomolyodna elő a teremtő fényességből vagy épp eltűnne abban akár az emlékezet homályos szépségű képei. Vagy egy uszadék fa, egy sokat megért, szúette deszkadarab lenyomata, ahogy magába zárta az IDC(-t). Történnek velünk jó dolgok és fájdalmasak, keservesek is, ám ha már túléltük őket, később néha váratlanul visszakacsintanak ránk egy színfoltból, egy szép felületből, formából - ahol már megszépítette őket valami. Ismerősek, hát rájuk mosolygunk... és tudjuk, ilyet csak a művészet tehet. Felemeli, megnemesíti a történeteinket. Amikor rendezünk egy kiállítást, a képek egymás mellé kerülve gondolatsorokat alkotnak. Feltárnak lelki folyamatokat, s mi csak bámulunk... (mi jött ki ebből...). Szavakba foglalni nem lehet. A képek sokkal többet megmutatnak annál, mint amiket mi a szavakkal elmondhatnánk. Így minden további kísérlet azt erősíti bennünk, hogy inkább csak nézzünk és hallgassunk az érzéseinkre. A kiállítás egyszeri és a pillanat jelenvalóságához kötött - alkotás. Aki a JELENT tudja élvezni, annak ez nem jelent problémát. Az egész egy játék. Egy komoly játék. Akár az életünk.” Borbély Károly a legújabb kiállításának születéséről. TURULMADÁR ÉS EMESE NÁSZÁTÓL A MAGYAR VEZÉR FELÁLDOZÁSÁIG ÍVEL A BALETT Álmos legendája A Sopron Balett a napokban fogott új koreográfia betanulásába. A művészeti vezető, Demcsák Ottó „Álmos legendája” című, egész estét betöltő táncműve premierjét április 16-ra tűzték ki. SOPRON GOSZTONYI MIKLÓS A Sopron Balett fiatal együttese őstörténeti tárgyú táncmű bemutatására készül. - Úgy érzem, több olyan nemzedék is felnőtt, amely szinte semmit sem tud a magyar őstörténet epizódjairól - mondta új, egész estét betöltő balettművéről a koreográfus, Demcsák Ottó Harangozó-díjas művész. - Hogy ez a hiátus szándékos koncepcióból fakadt-e vagy sem, nem szándékom firtatni. Ugyanakkor szentül hiszem, egy mai fiatalnak igenis fontos, hogy tisztában legyen nemzete gyökereivel, kiváltképp napjaink egyre globalizálódó világában. Ezt szolgálja az Álmos legendája című táncjáték, amely a múlt ködéből kiemel egy emberi léptékkel is felfogható hőst, akinek „sztoriján” keresztül a nagyobb közösséghez való tartozás is átélhető. Álmos a hét honfoglaló vezér egyike, helyesebben mondva a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, benne tisztelhetjük Árpád fejedelem apját. A balett a magyar őstörténetből merít, a néplélek akkori rezdüléseit kívánja megjeleníteni, egyszersmind a legendák világába röpíti képzeletünket Álmos édesanyja, Emese - akit a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul termékenyít meg - megálmodja, hatalmas vezér lesz a fiából. A misztikus históriát, egyszersmind Álmos életét láthatják a nézők a színpadon, amelyből nem hiányozhatnak a lírai szerelmes és a látványos harci betétek sem. A kétszer negyvenperces balett a turulmadár és Emese nászától a magyar vezér önkéntes feláldozásáig ível. - Álmos legendája azért is kedves számomra, mert - mondjuk így - ő a mi Mózesünk. Ugyan nem bizonyított tény, de a legenda szerint szakrálisan Álmos is feláldozta magát népéért, mielőtt a Kárpát-medencébe visszatértek volna a magyarok. Nem kívánok szakmai vitákba bonyolódni, de vallom a szkíta-hun-magyar kontinuitást: a Kárpát-medencében mindig is voltak magyar törzsek - utalt történelmi állásfoglalására Demcsák Ottó. - Úgy vélem, a Sopron Balett az „Álmos legendája” esttel berobban a hazai táncművészet vérkeringésébe. Jelenlétét korábban már kellőképpen megalapozta eddigi teljesítményével. A szép Cerceruska, valamint a Végtelen Európa című táncjátékkal a Sopron Balett a Magyar Táncművészek Szövetsége tagjává vált. A Sopron Balett végvári kis társulata a három év alatt technikai tudásban, lelki beállítottságban, alázatban és emberi hozzáállásban egy nagyon jó szellemiségű együttessé vált. A koreográfiát illetően inspiráló erőt jelentett Szarka Gyula baletthez komponált muzsikája. A Ghymes együttes Kossuth-díjas zeneszerzője elképesztően hatásos világzenei stílusú művet alkotott, amelyben a klasszikus és elektronikus hangszereken túl kórus is szerepet kap - emelte ki a szerzőtárs érdemeit Demcsák Ottó. Álmos szerepét Bolla Dániel, Emeséét Sasvári Krisztina, a táltosét William Fomin táncolja, de a társulat valamennyi tagja megmutathatja tehetségét és tudását. A díszlet és a jelmez Németh Hajnal Aurora, a 3D-animáció Bordos László Zsolt munkája. A premiert április 16-ra tűzték ki a Soproni Petőfi Színházban. Kedd Gyógyír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld Szombat Szieszta 0 6 Elkezdődtek Demcsák Ottó új, őstörténeti ihletettségű koreográfiájának próbái. A felvételen Sasvári Krisztina, Bolla Bence és Demcsák Ottó. FOTÓK: MAGASI Hol és meddig látható? A kiállítás megtekinthető március 5-ig, hétfőtől péntekig délután két és este hét óra között, szombaton délután négy és hat óra között a mosonmagyaróvári Flesch-központban. 0 HD Zene: Szarka Gyula Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas zeneszerzője világzenei stílusú művet alkotott a baletthez, amelyben a klasszikus és elektronikus hangszereken túl kórus is szerepet kap. KISALFÖLD 2016.02.22., hétfő