Kisalföld, 2016. február (71. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-22 / 44. szám

Szerkeszti: Werner Krisztina 10 BORBÉLY KÁROLY KIÁLLÍTÁSA Foltocskákba zárt világ Az Art Flexum Művészeti Társaság minden évben megrendezi Téli tárlatát, ahol a társaság tagjai tit­kosan szavaznak arról, hogy adott évben kit díjaz­nak. Borbély Károly 2014-ben harmadszor nyerte el kollégái elismerését. Ez alkalomból rendezhe­tett önálló kiállítást a Flesch-központ Szigetköz Agorájában. „Amikor találunk egy szabad par­kolóhelyet a belvárosban, micso­da öröm, mekkora szerencse! Az­tán kilépvén a kocsiból, a lábán­ mellett meglátunk egy rozsdaetti vaslemezdarabot - olyan szív for­mája van neki, hát fogjuk és ha­zavisszük. S mivel nagyon tetszik gyakran gondolunk rá. Dédelget­jük, forgatjuk, masszírozgatjuk amitől persze festékes lesz, s ami­kor már eléggé színes, belenyom­tatjuk a legszebb papírlapjaink­ba. Azok pedig megmutatják hogy a VILÁG tud belesűrűsödn egy ilyen kis (már hulladék kate­góriába sodródott) foltocskába, amit a véletlen(?) vetett a lábaink elé. Aztán még keresztül remegte­­tünk rajta vagy alatta egy kis finom vonalat ragyo­gó aranyfü­stből, mert már azt is gondoljuk ám RÓ­LA, hogy mintha az életünk nagy folyama is ilyen lenne egy kicsit, így készül el végre a „Szívem csücske”. De van, amikor nem is ilyen a formája, hanem mintha egy emberalak gomolyodna elő a teremtő fényességből vagy épp eltűnne abban­­ akár az emlékezet homályos szépségű képei. Vagy egy uszadék fa, egy sokat megért, szúette deszka­darab lenyomata, ahogy magába zárta az IDC(-t). Történnek velünk jó dolgok és fájdalmasak, keser­vesek is, ám ha már túléltük őket, később néha vá­ratlanul visszakacsintanak ránk egy színfoltból, egy szép felületből, formából - ahol már megszé­pítette őket valami. Ismerősek, hát rájuk mosoly­­gunk... és tudjuk, ilyet csak a művészet tehet. Fel­emeli, megnemesíti a történeteinket. Amikor rendezünk egy kiállítást, a képek egy­más mellé kerülve gondolatsorokat alkotnak. Feltárnak lelki folyamatokat, s mi csak bámu­lunk... (mi jött ki ebből...). Szavakba foglalni nem lehet. A képek sokkal többet megmutatnak annál, mint amiket mi a szavakkal elmondhat­nánk. Így minden további kísérlet azt erősíti bennünk, hogy inkább csak nézzünk és hallgas­sunk­­ az érzéseinkre. A kiállítás­­ egyszeri és a pilla­nat jelenvalóságá­hoz kötött - alko­tás. Aki a JELENT tudja élvezni, an­nak ez nem jelent problémát. Az egész egy játék. Egy komoly játék. Akár az életünk.” Borbély Károly a legújabb kiál­lításának szüle­téséről. TURULMADÁR ÉS EMESE NÁSZÁTÓL A MAGYAR VEZÉR FELÁLDOZÁSÁIG ÍVEL A BALETT Álmos legendája A Sopron Balett a na­pokban fogott új ko­reográfia betanulásá­ba. A művészeti ve­zető, Demcsák Ottó „Álmos legendája” című, egész estét be­töltő táncműve pre­mierjét április 16-ra tűzték ki. SOPRON GOSZTONYI MIKLÓS A Sopron Balett fiatal együtte­se őstörténeti tárgyú táncmű bemutatására készül. - Úgy érzem, több olyan nemzedék is felnőtt, amely szinte semmit sem tud a ma­gyar őstörténet epizódjairól - mondta új, egész estét betöltő balettművéről a koreográfus, Demcsák Ottó Harangozó-díjas művész. - Hogy ez a hiátus szándékos koncepcióból fa­kadt-e vagy sem, nem szándé­kom firtatni. Ugyanakkor szen­tül hiszem, egy mai fiatalnak igenis fontos, hogy tisztában legyen nemzete gyökereivel, kiváltképp napjaink egyre glo­balizálódó világában. Ezt szol­gálja az Álmos legendája című táncjáték, amely a múlt kö­déből kiemel egy emberi lép­tékkel is felfogható hőst, aki­nek „sztoriján” keresztül a na­gyobb közösséghez való tarto­zás is átélhető. Álmos a hét honfoglaló vezér egyike, helye­sebben mondva a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, benne tisztelhetjük Árpád fejedelem apját. A balett a magyar őstörténetből merít, a néplélek akkori rez­düléseit kívánja megje­leníteni, egyszersmind a legendák világába röpíti képzeletünket Álmos édesanyja, Emese - akit a magyar eredetmondák mito­logikus madara, a turul termé­kenyít meg - megálmodja, ha­talmas vezér lesz a fiából. A misztikus históriát, egyszer­smind Álmos életét láthatják a nézők a színpadon, amelyből nem hiányozhatnak a lírai sze­relmes és a látványos harci be­tétek sem. A kétszer negyven­perces balett a turulmadár és Emese nászától a magyar vezér önkéntes feláldozásáig ível. - Álmos legendája azért is kedves számomra, mert - mondjuk így - ő a mi Móze­sünk. Ugyan nem bizonyított tény, de a legenda szerint szakrálisan Álmos is feláldoz­ta magát népéért, mielőtt a Kárpát-medencébe visszatér­tek volna a magyarok. Nem kí­vánok szakmai vitákba bonyo­lódni, de vallom a szkí­­ta-hun-magyar kontinuitást: a Kárpát-medencében mindig is voltak magyar törzsek - utalt történelmi állásfoglalá­sára Demcsák Ottó. - Úgy vé­lem, a Sopron Balett az „Ál­mos legendája” esttel berob­ban a hazai táncművészet vér­keringésébe. Jelenlétét koráb­ban már kellőképpen megala­pozta eddigi teljesítményével. A szép Cerceruska, valamint a Végtelen Európa című táncjá­tékkal a Sopron Balett a Ma­gyar Táncművészek Szövetsé­ge tagjává vált. A Sopron Ba­lett végvári kis társulata a há­rom év alatt technikai tudás­ban, lelki beállítottságban, alázatban és emberi hozzáál­lásban egy nagyon jó szellemi­ségű együttessé vált.­­ A koreográfiát illetően inspiráló erőt jelentett Szarka Gyula baletthez komponált muzsikája. A Ghymes együt­tes Kossuth-díjas zene­szerzője elképesztően hatásos világzenei stílusú művet alko­tott, amelyben a klasszikus és elektronikus hangszereken túl kórus is szerepet kap - emelte ki a szerzőtárs érde­meit Demcsák Ottó. Álmos szerepét Bolla Dániel, Emesé­ét Sasvári Krisztina, a táltosét William Fomin táncolja, de a társulat valamennyi tagja megmutathatja tehetségét és tudását. A díszlet és a jelmez Németh Hajnal Aurora, a 3D-animáció Bordos László Zsolt munkája. A premiert áp­rilis 16-ra tűzték ki a Soproni Petőfi Színházban. Kedd Gyógy­ír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Kisvadföld Szombat Szieszta 0 6 Elkezdődtek Demcsák Ottó új, őstörténeti ihletettségű koreográ­fiájának próbái. A felvételen Sasvári Krisztina, Bolla Bence és Dem­csák Ottó. FOTÓK: MAGASI Hol és meddig látható? A kiállítás megtekinthető március 5-ig, hétfőtől péntekig délután két és este hét óra között, szombaton délután négy és hat óra között a mosonmagyaróvári Flesch-központban.­ ­ 0 H­D Zene: Szarka Gyula Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas zeneszerzője világzenei stílusú művet alkotott a baletthez, amelyben a klasszikus és elektronikus hangszereken túl kórus is szerepet kap. KISALFÖLD 2016.02.22., hétfő

Next