Kisalföld, 2016. október (71. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-29 / 255. szám

14 Szieszta Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) amerikai író, költő Leginkább egyedi hangulatú horrornovelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. KISALFÖLD 2016.10.29., szombat ONNAN TÚLRÓL­­ EGY HITELES ALKOTÁS A LOVECRAFT-RAJONGÓKNAK Mozivászonra vitték álmaikat Négy soproni fiatalember úgy döntött, hogy megcsinálják azt, ami eddig senkinek sem sike­rült: hitelesen filmre visznek egy Lovecraft-novel­­lát. Négy évük, egy csomó pénzük ment rá, mire eljutottak odáig, hogy amerikai filmszemlékre is beválogatták a From Beyondot. Most már itthon is megmutatják... FILM NAGY MÁRTA „Erre a filmre akkora szüksé­günk volt, mint egy falat ke­nyérre vagy egy korty vízre, hogy felpezsdítse picit a Love­­craft-rajongók mindennapjait - írta a kritika a From Beyond, azaz Onnan túlról című filmről. A negyvennégy perces, műfaji­lag nehezen skatulyázható al­kotás készítői soproniak, a fel­­vételek egy része is a városban készült. De több ez a történet annál, hogy elkészült egy film: arról is szól, hogy lehet nagyot álmodni, s bár lemondásokkal és sok munkával jár a megvaló­sítás, a nehézségek csak meg­erősítik az igazán elkötelezette­ket. KÖZÖS ÉRDEKLŐDÉSBŐL ÖTLET - 2007 óta dolgozunk külön­böző produkciókban együtt. Ké­szítettünk reklámokat, promóci­­ós és dokumentumfilmeket. A közös érdeklődés hozta a film ötletét, amire végül tudatosan készültünk - kezdi történetüket az operatőr, Tamai László. A pro­fi technikai eszközökre is gyűjte­­niük kellett, helyszín, szereplő, hang is kellett az alkotáshoz. Négy évük ment rá és több millió forintjuk. Schneider Róbert felelt a zenéért és a hanghatásokért, Erdélyi Gábor Gábo­r rendező és a speciális trükkök felelőse. A színészek amatőrök, a főszerepet Nagy Balázs vállalta. A negyven­négy perces fantasztikus filmet szombaton mutatják be támoga­tóiknak, barátaiknak az Elit mo­ziban. Ez az első nyilvános vetí­tés itthon, de az USA-ban már a nyugati és a keleti parton is vetí­tették a mozik. HITELESSÉ TETT VILÁG Két fesztiválra is beválogatták ugyanis a From Beyondot, a Lovecraft-örökség legelismer­tebb kritikusa, S. I Joshi szerint a készítők álma teljes mértékben valóra vált. Hitelessé tették Love­craft kultikus világát. Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) egyébként a horror- és weird­­(különös) irodalom egyik legis­mertebb alakja, akinek hatása csak halála után bontakozott ki. TÖBBET LÁTNI A VILÁGBÓL­­ Nemcsak rajongói, hanem gyártói szemmel is át kellett gondolni a lehetőségeinket. A tudós szerint ugyanis csak azt látjuk, aminek a látására megvannak a szerveink. Próbáltuk kiválasztani azt a no­vellát, amelyik tartalmazza azt az esszenciát, amelyiket trük­kök nélkül, csak jó operatőri munkával, jó alakításokkal, ha­tásos zenével is életre lehetne kelteni, de azért benne van a le­hetőség, hogy a vizuális fantá­zia szintjén is megmutathassuk, hogy mit tudunk - mondja a filmről a stáb egyik motorja, Ga­bo. Bár a készítők a hivatalos bemutató és a tervezett DVD megjelenése előtt nagyon titok­zatosak, annyit elárulnak: a From Beyond középpontjában Crawford Tillinghast professzor áll, aki egy elektromos gépet épít, aminek segítségével műkö­désbe hozza az ember „primitív állapotban lévő érzékszerveit”. A tudós szerint ugyanis csak azt látjuk, aminek a látására meg­vannak a szerveink. Tesz róla, hogy többet értsünk meg a vi­lágból, de hogy ez jó-e az em­bernek...? Aki megnézi az Ixtlan Artworks műhelyének filmjét, el fog gondolkodni a válaszon. Emlék a forgatásról: megbeszélést tart Tarnai László operatőr, Erdélyi Gábor Gabo rendező és a de­tektívet alakító Kuli László, aki civilben Budajenő alpolgármestere. Jelenet a filmből. A készítők a vizuális fantázia szintjén is szeret­nék megmutatni, hogy mit tudnak. GYŐRI BALETT: DIÓTÖRŐVEL ÜNNEPELNEK AZ ARÉNÁKBAN Karácsonyi meseshow Ha valakinek akadnak is fenn­tartásai egy sportcsarnokban rendezett balettelőadással kap­csolatban, azok rögtön semmivé válnának, ha ifj. Harangozó Gyu­la rendező-koreográfustól halla­ná, mit tartogat a „Diótörő az arénákban” a nézők számára. BALETT POMARANSKI LUCA A „show” kifejezés nem puszta reklámfogás - ez rögtön kide­rül, amint a neves rendező me­sélni kezd a formálódóban lévő előadásról, melyet már ja­vában próbálnak a művészek. A december 10-én, a győri Au­­di-arénában debütáló nagysza­bású produkció a klasszikus Diótörő-balett látványos fel­dolgozása, benne egyszerre lépnek színpadra táncosok, balettnövendékek és artisták, életre keltve a világhírű kará­csonyi mesét. ARÉNÁKRA SZABVA Ifj. Harangozó Gyula nem először nyúl a Csajkovszkij-re­mekműhöz, a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszot­ták a rendezésében, most pedig „nagy léptékben”, kifejezetten arénákra szabva állítja színpad­ra. Nem is akárhogyan: pörgős, minden percében élvezhető és kivételesen látványos előadást láthat a közönség. A rendező külön odafigyelt arra, hogy a darab ritmusa illeszkedjen a gyereknézőkéhez. - Igyekeztem olyan elemek­kel színesíteni a darabot, ame­lyek élvezhetővé teszik a gyere­kek számá­ra is az esetleg vonta­­tottabb részeket is. A mai, infor­máció- és ingeráradatban élő gyerekeket ugyanis az eredeti, XIX. századi változat nem kötné le, kevéssé lenne élvezhető - mondja a rendező, aki ennek ér­dekében profi artistákat is meg­hívott a csapatba. BRAVÚROS TÁNCOK ÉS CIRKUSZI ELEMEK Felsorolni is nehéz lenne az ösz­­szes showrelemet, amely a klasszikus balettet kiegészítve igazi mai előadássá teszi a „Dió­törő az arénákban” darabot. A légies balett mellett bravúros táncokat, sőt, cirkuszi elemeket is láthatunk. Hol bűvész vará­zsolja elő a táncosokat egy do­bozból, hol asztalt röptet a já­tékkészítő Drosselmeyer, azon pedig még a rendező is elámult, amikor először látta a fejükön pörögni az orosz táncot előadó vendégművészeket... A spanyol tánc előadására Sevillában vég­zett flamencotáncost kért fel, a kínai számban pedig egy ősi zsonglőreszköz, a diaboló is előkerül, méghozzá világító vál­tozatban. „Az én Diótörőmben mindig történik valami!” - mondja a rendező. MODERN TECHNIKA ÉS MODERN KÖRNYEZET A modern környezetbe helye­zett, de a tradíciók előtt is tisz­telgő Diótörő-feldolgozás hatá­sához és színvonalához sokat hozzátesz a modern technika is. Többek között a kifejezet­ten az arénára tervezett látvá­nyos vetített díszlet, amely fé­nyekkel kelti életre a történet hátterét, vagy a fantáziadús jelmezek, köztük a rémisztő Egérkirállyal vagy a spanyol táncosnő tizenkét méteres uszályával. Nem kérdés, hogy a „Diótörő az arénákban” va­rázslatos decemberi program­nak ígérkezik kicsiknek, na­gyoknak egyaránt. „Éppen ez volt az egyik leg­nagyobb kihívás: olyan előadást alkotni, amelyben a gyerek és a felnőtt nézők is megtalálják a számításukat, amely mindenkit elvarázsol, így válva igazi csalá­di darabbá” - vallja ifj. Haran­gozó Gyula. Ifj. Harangozó Gyula nem először nyúl a Csajkovszkij-remekműhöz. Most „nagy léptékben”, kifejezetten arénákra szabva állítja szín­padra a Diótörőt. FOTÓK: MÉSZÁROS MÁTYÁS ELŐFIZETŐINKNEK OLCSÓBB! A Kisalföld hűséges olvasói 6%-kal olcsóbban válthatnak be­lépőjegyet az előadásra, többféle árkategóriában, a készlet erejéig. Jegyvásárlás: Kisalföld szer­kesztősége, recepció (Győr, Újlak utca 4/A).« A Talamba Ütőegyüttes - a Swing á la Django közreműködésével - pó­tolta Fertődön a nagy vihar miatt elmaradt augusztusi koncertjét a na­pokban. Műsorukkal világutazásra invitálták a közönséget. Tomboló si­kert arattak. Ha valaki rádión hallgatta volna a Talamba Ütőegyüttes fertődi Mario­nettszínházban rendezett műsorát, a parázs ütemek, a dobolás és a rit­mus jellege, hangszíne okán könnyen azt hihette, afrikai bennszülöttek és más népek autentikus hangfelvételét hallja.­­ Grünwald Lászlóval, Szitka Miklóssal, V. Nagy Tamással a Debreceni Zeneművészeti Főiskolán együtt tanultunk, a Talamba Ütőegyüttest 1999-ben alakítottuk - mondta a művészeti vezető, Zombor Levente. - Azóta együttesünk „nagyon ütős” lett, rengeteg, évente mintegy száz hazai és külföldi vendégszereplésen vagyunk túl. Fertődön augusztus elején adtunk volna szabadtéri koncertet, de a nagy vihar miatt ez meghiúsult. Jobb későn, mint soha, most pótoltuk a „mulasztást”, s brazil, afrikai, ibériai, tahiti, orosz ritmusok mellett Hacsaturján- és Liszt-átiratokat interpretálva, egyfajta világ körüli útra invitálhattuk a közönséget. A Talamba tagjai Gödöllőn élnek, gyakran lépünk fel az ot­tani Grassalkovich-kastélyban. Örülünk, hogy ezúttal az Esterházy-kas­­tély Marionettszínházában lehettünk „bennszülöttek”.

Next