Kisalföld, 2016. november (71. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-09 / 263. szám
12 Ezüstkor Várjuk nyugdíjasközösségek,klubok jelentkezését! Bemutatjuk az ezüst korosztályt. A történeteket, a fotókat e-mailben kérjük elküldeni az ezustkor@kisalfold.hu címre. Esetleg postán: 9002 Győr, Pf. 28, Kisalföld.KISALFÖLD 2016.11.09., szerda PLÉBÁNOSNAK KÖSZÖNHETŐ SIMONYI KÁROLY PÁRATLAN KARRIERJÉNEK INDULÁSA Kossuth-díjas fizikus Egyházasfaluról Az Egyházasfaluban száz éve született Simonyi Károly Kossuth-díjas fizikusról (1916-2001) szólt prof. dr. Divós Ferenc nagy sikerű előadása a Soproni Nyugdíjasegyetemen. A hallgatók megtudhatták, a tudós tanár 1948 és 1952 között dolgozott Sopronban, megépítve csoportjával az első magyar részecskegyorsítót az egyetemen. Simonyi Károly fényes karriert futott be a tudomány világában, s neve ma már a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni műszaki, faanyagtudományi és művészeti karát fémjelzi. Az előadó, dr Divós Ferenc elöljáróban azt is hozzátette: a nagy tudós fia, az Egyesült Államokban élő Charles Simonyi - a Microsoft vezető programozója - mint kétszeres űrturista is jól ismert a világban. FÖLDMŰVES CSALÁDBÓL A TUDOMÁNY VILÁGÁBA Simonyi Károly Egyházasfaluban látta meg a napvilágot, sokgyermekes földműves családban. Amikor ő megszületett, édesapja már nem volt az élők sorában. A jó eszű gyermek kiváló képességeire felfigyelt a falu plébánosa, Kapuy Elek atya, aki azon szorgoskodott, hogy jó iskoláztatásban legyen része. Simonyi Károly Budapestre, az Árpád Gimnáziumba került, társai közül kiemelkedett matematika-, fizika- és latintudásával. Egyik rokona, Simonyi-Semadam Sándor - aki 1920-ban Magyarország miniszterelnöke volt - és családja támogatta a nagy reményű fiatalembert tanulmányai során. Egyszerre két egyetemet is elvégzett, 1940-ben a budapesti Műegyetemet, Pécsett a jogi karon szerzett diplomát. Ezután a Műegyetem újonnan létesített atomfizikai tanszékén dolgozott. Bay Zoltán csoportjának tagjaként aktívan közreműködött a később világhírűvé váló holdradarkísérletben. Feladata az volt, hogy válaszoljon a radarkutatás elméleti kérdéseire. FOGOLYTÁBOR UTÁN KOSSUTH-DÍJ - Simonyi Károly tudományos munkásságának kiteljesedését a világháború csak akadályozni tudta, megtörni nem. 1944-ben be kellett vonulnia katonának, 1946-ban amerikai, majd orosz hadifogságba került. Negyven kilóra fogyott le, ezért hazaengedték. Simonyi Károly, mintha mi sem történt volna, visszament Bay Zoltánhoz, s újból bekapcsolódott a holdradarkísérletekbe - folytatta dr. Divós Ferenc. A tudós 1948-ban egyetemi tanárként a soproni elektrotechnikai tanszék vezetője lett. Nagyszerű munkát végzett Sopronban, csoportjával hazánkban először hajtott végre mesterségesen gyorsított részecskékkel atommag-átalakítást 1951. december 22-én. Nagyra becsülte munkatársait, Karlovits Józsefet, Lux Andrást, Horváth bácsit, a mindent tudó technikust, Erő Jánost, Schmidt Györgyöt, Karlovitsné Linka Erzsébetet, Széchenyi Beátát és az ugyancsak nála dolgozó feleségét, Somossy Zsuzsát. A nagyszerű eredményért Kossuth-díjban részesítették, s az akkori honvédelmi miniszter, Farkas Mihály lelkesülten azt hitte, Simonyi Károly fogja elkészíteni a magyar atombombát. (Ami feladatot Simonyi Károly nagyon diplomatikusan és ügyesen elhárított...) A Sopronban elkészített részecskegyorsítót napjainkban az ELTE fizikai épületében őrzik, a Pázmány Péter sétányon. MUNKÁSSÁGA A NEMZETI ÖRÖKSÉG RÉSZE Simonyi Károly 1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a Központi Fizikai Kutatóintézet atomfizikai osztályának. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás. A szabadságharc bukása után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME elméleti villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást. Az ellene irányuló támadások elől kitérve visszahúzódó emberként valósította meg nagy álmát: a természettudományos és a humán kultúra szintéziseként megírta A fizika kultúrtörténete című könyvét, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott. Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte „Az év ismeretterjesztő tudósa” díjat, s még az évben munkásságát a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetésben részesült. A tudós nagyszerű kvalitásait fémjelzi, hogy tizenegyedik(!) idegen nyelvként még a kínait is megtanulta, hogy kínai-magyar elektrotechnikai szótárt adhasson kínai hallgatói kezébe - mutatott rá prof. dr. Divós Ferenc. rjfc NYUGDÍJAS-i*r '^15ISMEIM SOPRONI NYUGDÍJASEGYETEM MUNKATÁRSUNKTÓL Simonyi Károly feleségével, Zsuzsával és két fiukkal. Bal oldalon Charles, aki a Microsoft vezető programozója, s mint kétszeres űrturista is jól ismert a világban. Simonyi Károly sokgyermekes családban született Egyházasfaluban. Idén lenne százéves. KVÍZKÉRDÉSEK 1. Melyik rokona és családja támogatta Simonyi Károly iskoláztatását? 2. Mit és mikor sikerült létrehoznia Simonyi Károlynak a soproni egyetemen, amiért Kossuth-díjat kapott? 3. Az '56-os forradalomban milyen szerepet játszott a tudós? A válaszokat november 15-ig várjuk a soproninyugdijasegyetem@kisalfold.hu e-mail-címen vagy a Kisalföld soproni szerkesztősége, 9400 Sopron, Frankenburg u. 2/A postacímen. A szerencsés válaszadók Kisalföld-könyveket nyernek. BECSÜLIK A MÚLTJUKAT ÉS EGYÜTT DOLGOZNAK JÖVŐJÜKÉRT Hagyományápolás KunszigetenHárom napos jókedv A Szigetgyöngye Nyugdíjas Klub vendégségbe hívta az öttevényi, a téti és a mosonszentmiklósi nyugdíjasokat. Az egész napos program során a helyi értékeket mutatták meg a házigazdák. A falujárás a Szent Antal fogadalmi kápolnánál kezdődött, amely mai formájában a századfordulón épült a marhavész megfékezésére, de az ott álló korábbi épület az 1831-es kolerajárvány emlékét őrizte. A kápolna történetének ismertetése után Szent Antalról szóló énekeket hallgattunk. A régi szent énekek összegyűjtése már megtörtént, a kiadvány hamarosan megjelenik. A kápolnától elsétáltunk a közeli sportpályához, ahol minden megtalálható a szabadidő hasznos eltöltéséhez, sportpályák, játszóterek, grillezők. Utunk következő állomása a szépen felújított művelődési ház volt, ahol Lendvai Ivánné polgármester asszony ismertette a község történetét, egyaránt felidézte a régi korok falusi életét és a mai fejlesztéseket. Az önkormányzat értékmentő munkája során Szent István gondolatát tartja szem előtt „Őrizd meg mindazt, ami magyar és ne feledd, amely nemzetnek nincs múltja, jövője sem lehet”. Ezután a most elkészült „Húsvéti hagyományok Kunszigeten, Nyárádgálfalván és térségében” című filmet néztük meg. A felvételek 2016 márciusában készültek a két testvértelepülésen, és párhuzamosan mutatják be a húsvéti hagyományok magyar és erdélyi egyezőségét vagy különbségét. Az ünnepkör értékeinek kölcsönös feltárása, bemutatása nagyban hozzájárul a múlt emlékeinek őrzéséhez. A film megtekintése nagy élményt jelentett mindannyiunknak. A közösen elfogyasztott ebéd után újra sétálni indultunk, először bementünk a Szent Lőrinc vértanú nevét viselő templomba, majd a 2014-ben átadott korszerű Tündérvár Óvodát néztük meg. Úgy tapasztaltuk, hogy Kunsziget egy élhető, fejlődő község, összefogással, egymás tiszteletével mindig előbbre jutnak, megbecsülik a múltjukat és együtt dolgoznak településük jövőjéért. Fülöp Anna, Mosonszentmiklós A művelődési házban megismerhették a régi korok falusi életét. A játékosság és jókedv nem életkorhoz kötött, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a több száz nyugdíjas mosolya a Sopronban rendezett „Életet az éveknek” Kulturális Fesztiválon. SOPRON MUNKATÁRSUNKTÓL A három napig tartó programsorozat fénypontja maga a fesztivál volt, ahol együttesek, csoportok és szólisták léptek színpadra. Ezen a fesztiválon nem volt pontozás, szigorú bírálat, csak felhőtlen jókedv. Tizenegy megye és Budapest nyugdíjasai mutatták be egymásnak produkcióikat. Megyénkből Mórichida, Szerecseny, Kapuvár, Abda és Koroncó képviseltette magát. A népdalcsokrok mellett többek között egyiptomi fátylas, country- és orosz táncot láthattak a nézők, de magával ragadó pillanatokat okozott a koroncóiak spanyol dalokat felvonultató műsora is. Az immár hagyományosnak számító találkozót évi három alkalommal rendezik meg. „Áprilisban Balatonfüred, szeptemberben Sopron, októberben pedig Eger ad otthont a programnak” - kezdte Zsámbokiné Buday Anna, aki az „Életet az éveknek” klubszövetség megyei elnöke. „Minden fellépő emléklapot kap. Több mint ötszáz nyugdíjas érkezett a nagyszabású eseményre. Az országos szövetség elnöke, dr. Hegyesiné Orsós Éva nyitotta meg a rendezvényt, valamint Péli Nikoletta, a Sopron Megyei Város Népjóléti Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Harminckét jó hangulatú műsorszámot adtak elő a nyugdíjasok. Elérte azt a célját a rendezvény, amiért létrehoztuk. A csoportok nem csak a saját településükön mutathatják be produkcióikat, vágynak a széles plénumra, a nyilvánosságra. Minden alkalommal nagy az érdeklődés. A rendezvény meghirdetését követően pillanatok alatt, jóval a jelentkezési határidő előtt betelik a jelentkezők száma. Sőt, várólistások is vannak. A nyugdíjasok is vágynak a közösségi létre, arra, hogy hasznosan töltsék el az időt, és bemutathassák egymásnak, amit tudnak. Egyik-másik produkcióból és egymástól pedig jócskán lehet tanulni.” A második napon a nyugdíjasok egy része Sopron nevezetességeivel ismerkedett, másik része buszos kirándulás során látogatott el a fertőrákosi kőfejtőbe, a Mithras-szentélybe, a Fertő tavon áthajókáztak az ausztriai Mörbischbe, majd pedig idegenvezető kíséretében ismerkedtek Sopron nevezetességeivel. A több száz friss nyugdíjas és szépkorú nemcsak a jó hangulat emlékével, de megannyi élménnyel térhetett haza, s talán a következő, egri rendezvényen már kedves ismerősként köszöntik egymást. Jó hangulatú műsort adtak elő a koroncói nyugdíjasok.