Kisalföld, 2017. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

4 Körkép Mindenszentek és halottak napjára mindhárom mosonma­gyaróvári temető megtelt az emlékezés koszorúival, sokan gyújtottak mécsest szeretteik örök nyughelyénél. Tízezrek zarándokoltak el Sopron és környéke temetőibe is. A sírkertek meghosszabbított nyitvatartással fogadták a lá­togatókat, a temetők környékén rendőrök és polgárőrök se­gítették a közlekedőket. FOTÓ: MAGASI Mécsesek lángja vigyázza az éjszakát a győri nádorvárosi temetőben. Az időjárás kegyes volt az emlékezőkhöz. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS EGY NAP A KOSZORÚ KIVÁLASZTÁSÁRA, EGY NAP PEDIG A GYERTYAGYÚJTÁSRA Szeretteinkre emlékeztünk GYŐR KAMOCSAI RITA A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ün­nepét, minden vértanúról meg­emlékezve. A nyugati egyház li­turgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünnep­­lendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanú­nak, hitvallónak és a földkerek­ségen elhunyt minden tökéle­tes, igaz embernek” emléknap­jává tette mindenszentek ünne­pét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értel­mében került az ünnep. November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ün­nepélyesen megemlékezik min­den elhunytról, de különöskép­pen a „tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”. 998-ban kezdtek megemlékezni a halottak napjáról, majd a XI. században a clunyi bencés szer­zetesek hatására széles körben elterjedt. A napokban sokan válogat­tak a virágok és koszorúk között a győr-nádorvárosi temetőnél, mindenszentek és halottak nap­jára készültek. Az ünnepek előtt kérdeztük meg olvasóinkat a családi szokásaikról. Horváth Ottóné két temetőt jár végig ilyen­kor, a nádor­városit és a szabadhe­gyit. „A nagyma­mám és a nagybátyám fekszik itt. Ma megvesszük a virágokat és a ko­szorúkat, amikkel feldíszítjük a sírokat. Mindenszentekkor pe­dig kijövünk újra és gyertyát gyújtunk” - mesélte a nyugdíjas asszony, aki családjával teszi meg ezt az utat. Dobosné Farkas Mó­nika három gyermekével nézegette a koszorúkat, amikor meg­szólítottuk. „Most csak ide, a nádor­városi temetőbe jövünk. Itt négy sírunk van. Ma és holnap is kijövünk. A gyerekek is elkí­sérnek” - mondta az édesanya, aki szintén kedden szerezte be a díszeket, hogy azok az ün­nepnapra már ott legyenek a sí­rokon. Schlichter Krisztinát szólítottuk meg utoljá­ra. „Szomo­rúak ezek a napok. Elvi­szem a szü­leimet a győri és a téti temetőbe a nagyszüleim sírjá­hoz. Egy nap alatt megtesszük az utat” - mondta a fiatal hölgy. HIRDETÉS 2017. november 3-án a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara küldötteket választ. Megyénkben - az előző agrár­­kamarai választástól eltérően - már nem csak egy jelölti listára lehet szavazatot leadni. A vá­lasztásokon a Mezőgazdasági jelöltjei megválasztása esetén a jövőben megvalósulhat a kamarában az agrárágazat arányos képviselete, és meg­változhat az egyoldalúvá vált kamarai szervezet, illetve ve­zetés összetétele is, amely ma kizárólag MAGOSZ-vezetőkből áll. Alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy a kamara döntéshozatali folyamatai nyíl­tabbak legyenek, és azokban a tagság szélesebb körének véle­ménye is megjelenhessen. Mára az agrárkamara hatal­mas bürokratikus szervezetté vált. Példátlan mértékű adat­szolgáltatással terheli tagjait, sokszor az általa könnyedén beszerezhető adatok bekérésé­vel is. Éves költségvetése meg­haladja a 10 milliárd forintot. Működéséhez több mint 1.100 fős apparátust tart fenn, mely apparátus bérköltségét sem fedezi az évi 6 milliárd forintot meghaladó tagdíjbevétel, amit a kötelező tagság okán törvé­nyi erővel hajtanak be a tagja­ikon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara négyszer akkora gazdasági szférát fed le, mint az agrárágazat, feladatait mégis tagi bevételből látja el. A MOSZ véleménye szerint a kamarai tagságnak önkéntesnek kell lennie, a kamarának a műkö­désével és munkájával kell ki­érdemelnie, hogy a termelők a tagjai legyenek. Az agrárkamara a falugazdász-hálózat fenntartá­sára, annak működtetésére az államtól külön forrást kap. Min­dennek ellenére a falugazdá­szok nincsenek kellően megbe­csülve, holott felkészültségük, naprakész tudásuk kulcsfon­tosságú a termelők informáci­ókkal történő ellátásához, a tá­mogatásokhoz való hozzáférés biztosításában. A MOSZ a ka­mara működésének jövőjét csakis a megbecsült, szakmai alapokon megerősített falu­gazdász-hálózat fenntartása mellett tartja elképzelhetőnek. Ennek alapja a felelősségükkel is arányban álló, versenyképes jövedelem biztosítása a falugaz­dászok részére. Az elmúlt évek megmutat­ták, hogy az agrárkamara ho­gyan mosta össze köztestületi funkcióit a magának tulajdo­nított érdekképviseleti felada­tértük, aktív részvételével segít­se, hogy a kamarai választásokon eredményesen szerepelhessünk! Szavazzon a MOSZ-listára! KISALFÖLD 2017.11.02., csütörtök r AZ OLVASÓ BEKÜLDTE Csontok a nyúli temetőben NYÚL. „Csontok a nyúli te­metőben mindenszentek nap­ján. Hogy kerültek a síremlékek mellé kiásott emberi csontok, az ünnepen, amikor ezrek járnak a temetőbe halottaikhoz? A ma­radványok halomba szórva he­vertek a parcellában” - értesí­tett bennünket olvasónk teg­nap. A Kisalföld információi sze­rint a hétvégén temetés lesz a fa­luban, ezért a temető egy üres te­rületén egy új sírt ástak ki, ami­kor váratlanul ismeretlen ma­radványokra bukkantak. Hogy mi, vagy mi lett volna ilyenkor a teendő, az előírás, egy másik cikkben járunk utána. “ A KISALFÖLD UTÁNAJÁRT 300 milliós kár MAGYARORSZÁG. A vasárnapi vihar okozta kár becsült értéke meghaladja a 300 millió forin­tot, a biztosítók több mint 3200 kárbejelentést fogadtak hétfő délutánig - közölte a Ma­gyar Biztosítók Szövetsége. A szám nőhet a balatoni üdülők tulajdonosainak későbbi beje­lentéseivel. HIRDETÉS Működhet másként az agrárkamara! AGRÁRKAMARAI VÁLASZTÁS 2017 Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) önálló listát állított. Érdekképviseletként a MOSZ szeretné megváltoztatni az agrárkamara működésének eddigi gyakorlatát. Küldött­sokkal kisebb létszámmal és tokkal. Ennek a működésnek az lett az eredménye, hogy az agrárszereplők érdekérvénye­sítése kamarai keretek között nem tudott megvalósulni. Az érdekképviselet feladata kiáll­ni a tagjaiért, még akkor is, ha az érdekérvényesítés konfliktu­sokkal jár. Az agrárkamara a termelőket érintő fontos kér­désekben sem tett ténylege­sen érdeket érvényesítő lépé­seket, sőt, politikai nyomásra még a maga által megfogalma­zott bérkompenzációs nyilvá­nos javaslatát is visszavonta. Az agrárkamara nem állt ki tagjai mellett a támogatási kifizetések jelentős csúszásakor és a vidék­­fejlesztési pályázatok felhábo­rítóan kései elbírálásakor sem. Ahhoz, hogy az agrárkamara működése megváltozzon, az agrárágazati szereplők arányos képviselete megvalósuljon, új küldöttekre és új vezetőségre van szükség. A MOSZ válasz­tási részvételével, küldöttjelölt­jeivel ezt a lehetőséget kínálja minden kamarai tag számára. A MOSZ-lista támogatásával ér­vényesülhetnek a termelők, gazdálkodók érdekei, tekintet nélkül azok méretére és műkö­dési formájára. (x) VÁLTOZÁST AKAR? SZAVAZZON A avasta*­ MOSZ LISTÁRA! • HA ÖNKÉNTES KAMARÁT AKAR • HA POLITIKAMENTES KAMARÁT AKAR • HA OLCSÓBB KAMARÁT AKAR • HA ÉRDEMI SZOLGÁLTATÁSOKAT, MEGBECSÜLT FALUGAZDÁSZOKAT AKAR November 3-án szavazzon a MOSZ küldöttlistájára! TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: WWW.MOSZ.AGRAR.HU

Next