Kisalföld, 2018. december (73. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-03 / 280. szám

2 Haza és nagyvilág Zenószámok December 1.: 20,21,29,32,33,35,38,44,48,55,58,61,62,67,69,73,74,75,78,79. December 2.: 2,9,13,14,15,24,30,31,34,38,40,43,44,56,58,59,60,73,76,78. KISALFÖLD 2018.12.03., hétfő VÁLSÁGÉRTEKEZLET - ERŐSZAKOS ZAVARGÁSOKBA CSAPTAK ÁT A TÜNTETÉSEK Háborús helyzet Párizsban PÁRIZS MTI Emmanuel Macron francia elnök válságértekezletet hívott össze vasárnapra az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamel­­lényesek megmozdulásait kí­sérő, egyre erőszakosabb zavar­gások miatt. Szombat este több rendőrségi szakszervezet rendkí­vüli állapot kihirdetését kérte, ugyanis csatatérre emlékeztetett Párizs belvárosának legelegán­sabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A zavargásokban 133-an megsérül­tek, köztük 23 rendőr; 412 embert előállítottak és közülük 378-at őrizetbe is vettek. Szombaton or­szágszerte 136 ezren tüntettek a sárgamellényesek felhívására. A helyzet miatt Edouard Phi­lippe miniszterelnök nem utazik el az ENSZ klímaváltozással fog­lalkozó katowicei csúcsértekez­letére. A sárgamellényes mozgal­mat elindítók jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. A miniszterelnök pénteki kísérlete a párbeszédre a sárgamellénye­sek képviselőivel kudarcba ful­ladt. A France2 köztévé értesülése szerint a zavargást kirobbantók ultrajobboldali szélsőséges cso­portok tagjai, szerepelnek a tit­kosszolgálatok nyilvántartásá­ban. A Szenátus vasárnap beje­lentette, hogy az illetékes bizott­ság kedden meghallgatja a köz­­biztonságért felelős kormányta­gokat, hogy magyarázatot adja­nak arra, milyen biztonsági in­tézkedéseket léptettek életbe szombaton és hogyan alakulha­tott ki háborús helyzet a fővá­rosban. Emmanuel Macron francia elnök (a képen balra) tegnap felmérte a károkat a párizsi Diadalívnél. Párizs bel­városának legelegánsabb részében a tüntetők autókat gyújtottak fel, épületeket rongáltak meg, kirakatokat fosztottak ki és utcakövekből emeltek barikádokat, fotó: mti Uniós vizsgálat indul az osztrák családtámogatások ügyében BUDAPEST. Uniós vizsgálat in­dul az osztrák családtámogatá­sok ügyében a V4-ek közös fel­lépése nyomán - közölte No­­vák Katalin, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának csa­lád- és ifjúságügyért felelős ál­lamtitkára vasárnap. „Eredményes a visegrádi négyek közös fellépése azon osztrák döntés ellen, amely a gyermekek után járó családi ellátásokat alacsonyabb ösz­­szegben állapítja meg január 1-jétől az Ausztriában dolgozó uniós, így magyar állampol­gárok számára is” - mondta az államtitkár. Miután a V4-országok, vala­mint Litvánia, Szlovénia és Bulgária nyílt levélben szólí­totta fel az Európai Bizottságot (EB), hogy tegye meg a szüksé­ges lépéseket, Marianne Thyssen, az EB foglalkoztatá­sért, szociális ügyekért, mun­kavállalói készségekért és mo­bilitásért felelős biztosa jelez­te, hogy a testület vizsgálatot indít az osztrák döntés uniós joggal való összeegyeztet­hetőségéről. (mti) Újra a Brexitről? LONDON. Kormánypárti és el­lenzéki brit politikusok közö­sen kezdeményeztek vasárnap újabb népszavazást a brit EU-tagságról. A kormányzó Konzervatív Párt, valamint a két legnagyobb országos ellen­zéki erő, a Munkáspárt és a Li­berális Demokraták összesen 17 alsóházi képviselője közös felhívásban hangsúlyozta, hogy a 2016-ban tartott refe­rendum óta Nagy-Britannia a hét legnagyobb fejlett ipari ha­talom csoportjának (G7) leg­lassabban növekvő gazdaságai közé került, jóllehet korábban az országcsoport éllovasa volt növekedési szempontból. (mti) Remény A nyolc éve háborútól szenvedő Szíriáért emelte fel szavát Fe­renc pápa a római Szent Péter téren advent első vasárnapján mondott beszédében. Kijelen­tette: az adventi időszak minde­nekelőtt reményt kíván adni az embereknek. A pápa Isten bo­csánatát kérte azokra, akik há­borúznak és pusztító fegyvere­ket gyártanak, fotó: mti . A franciáknak elég PÁRIZS. A franciák többsége ne­gatívan ítéli meg a bevándorlás hatásait és nem akarja, hogy az ország befogadjon több külföl­dit. Ez derül ki egy friss közvé­lemény-kutatásból. A franciák 58 százaléka ítéli károsnak a be­vándorlást. A gazdasági növe­kedésre gyakorolt rossz hatását 54 százalékuk vallja, az ország jövőjére vonatkozóan 55, az or­szág identitására ható negatív következményeket pedig 58 szá­zalék. 61 százalékuk úgy gon­dolja, hogy a bevándorlás rossz hatással van a francia társada­lom világi berendezkedésére, 64 százalék szerint a társadalmi összetartásra, 66 százalék sze­rint a közbiztonságra. (mti) Parádé és rendzavarás BUKAREST. Az ország utóbbi időben beszerzett és a szövetsé­ges NATO-országok Romániá­ban állomásoztatott haditechni­káját is felvonultató nagyszabá­sú katonai parádéval ünnepel­ték szombaton Bukarestben a „nagy egyesülés” centenáriu­mát, az Erdély és a Román Ki­rályság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból láthatta először a bukaresti diadalívnél összesereglett több tízezres kö­zönség „élőben”, mire költi Ro­mánia a védelmi kiadásokra fordított évi mintegy hárommil­­liárd eurót. Az Erdély és Románia egyesü­lését egyoldalúan kimondó gyu­lafehérvári nyyatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kérte a román centenárium napján ki­adott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt. Kinyilvánítot­ták: a párt tiszteletben tartja a ro­mánság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyama­tos támadások érik, és a közpon­tosított bukaresti hatalom má­sodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat. Kisebb rendzavarás is történt, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mu­­resanu Színház vezetőinek ki kellett hívniuk a csendőrséget szombat este a centenáriumi előadásuk bemutatója ellen tilta­kozó román nacionalista csoport eltávolítására. (mti) Szombaton délután Gyulafehérváron felavatták a nagy egyesülés em­lékművét és újabb nagyszabású katonai parádét rendeztek. FOTÓ: MTI ■ ■■■■■■ Lezárult a G20 BUENOS AIRES. Élénkíteni kell a világkereskedelmet, és en­nek megfelelően kell megújí­tani a Kereskedelmi Világ­­szervezetet - ennek a gondo­latnak a jegyében született meg szombaton a G20 or­szágcsoport csúcsértekezleté­nek résztvevői által kompro­misszumos formában megfo­galmazott közös zárónyilat­kozat. Az államok fogadkoz­­tak, hogy folytatják a klíma­­változás elleni erőfeszítése­ket, miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést. Az Egyesült Államok egy külön bekezdésben leszögezte: el­utasítja a párizsi megállapo­dást. Vádemelési javaslat JERUZSÁLEM: Benjámin Netan­jahu izraeli miniszterelnök és felesége elleni újabb vád­emelést javasol az izraeli rendőrség az ügyészségnek csalás, korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával, ami már a negye­dik hasonló javaslata a rendőrségnek idén. Két Celsius-fok a cél KATOWICE. Élettel kell megtöl­teni a 2015-ös párizsi klíma­megállapodást annak érdeké­ben, hogy két Celsius-fok alatt tartsuk a globális felme­legedést - e szavakkal fordult vasárnap a nemzetközi közös­séghez Michal Kurtyka, az ENSZ Éghajlat-változási Keret­egyezménye 24. évi, katowicei ülésének vezetője. Az ENSZ klíma-csúcstalálkozója hiva­talosan vasárnap kezdődött meg, de a megnyitóját csak hétfőn tartják és mintegy 30 ezer, 197 országból érkezett ember részvételével zajlik. A tiltások mérlege KIJEV. Ukrajna száz orosz ál­lampolgárt fordított vissza vasárnapig a határról azt kö­vetően, hogy a hadiállapot bevezetésével összhangban megtiltotta a belépést terüle­tére minden orosz állampol­gárságú férfinak 16 és 60 éves kor között. Indok volt az utazás tisztázatlan célja, vagy az, ha orosz belföldi út­levelet mutattak fel. Oroszor­szág 40 ukrán állampolgártól tagadta meg a beutazást. Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP BUDAPEST. Az MSZP az Alkot­mánybírósághoz fordul a föld­törvény Országgyűlés előtt fekvő módosításának elfoga­dása esetén, mivel az ellenzéki párt szerint azzal a „Fidesz po­litikusaiból álló” agrárkamara „teljhatalomhoz jutna a föld­­tulajdonosok felett”. Újabb katona szökött át SZÖUL. Dél-Koreába szökött szombaton egy észak-koreai katona. Az észak-koreai had­sereg ezúttal nem lőtt rá. A szökés azután történt, hogy a két Korea őrposztokat távolí­tott el a határvonalon annak érdekében, hogy növekedjen a bizalom a felek között a megosztott félszigeten. Ritka az ilyen szökés, de volt rá pél­da az elmúlt időben. Ilyen esetek után általában növe­kedett a feszültség az erősen őrzött határon. Bizottsági javaslat BRÜSSZEL. Költségvetési ki­adásai 4,5 milliárd euróval való csökkentését (2,4 száza­lékról 1,95 százalékra) várja az Európai Bizottság Olaszor­szágtól a túlzottdeficit-elj­árás elkerüléséhez - írta az olasz La Repubblica napilap. Az Európai Bizottság pedig nem kommentálta a lapértesülést. Mégsem találkoztak MOSZKVA: Oroszország kész lesz felújítani a párbeszédet az Egyesült Államokkal John Bolton amerikai nemzetbiz­tonsági tanácsadó javaslatá­val összhangban, amint erre Washington is készen áll majd - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap. Az orosz és az amerikai elnök Buenos Aires­ben tervezett különtalálkozó­­ja nem jött létre, miután azt Trump lemondta. A DK a fogyasztókért BUDAPEST. A Demokratikus Koalíció felszólítja a kor­mányt, hogy alkosson olyan törvényt, amely kártérítésre kötelezi azokat a szállítócé­geket, amelyek késve viszik ki a csomagokat. Úgy vélik, a késést büntető törvény a tisz­tességes vállalkozásoknak kedvezne, amelyek tartják a határidőket. Elhunyt George H. W. Bush volt amerikai elnök WASHINGTON. Elhunyt pénte­ken késő este George H. W. Bush volt amerikai elnök. 94 éves volt. A bejelentés után közös közleményt adtak ki George H. W. Bush gyerme­kei, akik méltatták édesapju­kat. „A legjellemesebb ember és a legjobb apa” - írták, és hálát adtak életéért. George H. W. Bush volt az Egyesült Államok 41. elnöke, 1989-től 1993-ig töltötte be a hivatalt, előtte, Ronald Reagan elnök­sége idején az ország alelnö­­ke volt. Hivatali idejére esett a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége, és irányí­tása alatt vívták meg az első iraki háborút - Kuvait felsza­badítására - 1991 elején. Az amerikai sajtóban megjelent első méltatások úriemberi modorát említik és kiemelik, hogy mindig ragaszkodott a hagyományos amerikai ér­tékrendhez. Egészen tavalyig aktív életet élt - a 90. szüle­tésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte meg. (mti)

Next