Kisdednevelés, 1897 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1897-06-15 / 12. szám
281 „Sárgul már, sárgul már A falevél.“ Megmutatjuk a zöld és sárga levelet. A második sorát megértetjük a nyelvükön is. A gólya madarat készen vagy utánzatban megmutatjuk. „Hűli a hó.* Hóesés alkalmával. A „rab madár“ címűt, melylyel bemutatjuk a madarat és kalickát, képen az erdőt. „A madárcsalogató“ címűt. Ötödik, hatodik hónapban már külön reggeli és esti imára tanítjuk őket. — Délutánonként a már ismert tárgyakat rajzolgatjuk nekik. Nem ültetjük le, de magunk közé állítjuk a nagy táblához. Milyen örömmel kiáltanak: „Asztal, szék, pohár!“ Később már ők kívánnak madarat, kocsit, házat stb. rajzolni. Ha már ismerik az asztalt, mindjárt felhasználjuk az alkalmat. Leültetjük s vesszőcskéket adva nekik, csináltatunk velük asztalt. Majd velük rajzoltatunk. (Kis növendékeim a harmadik évi záró ünnephez való készülődésük alkalmával oly ügyesen rajzoltak, hogy szinte engem is megleptek. Én mindig csak elibük rajzoltam.) Lerakó táblácskákból hajót csináltatunk. Válogatjuk a könnyen felismerhető mintákat s elhagyjuk az olyanokat ahol a fantasiának is kell működni. A papírmunkákat nagy kedvvel és ügyesen csinálják. Az első év végén ezzel az évzáró ünnepen beszámoltunk. Egy jó paedagógus előtt soknak fog látszani. Magam is jól tudom, hogy sok, de máskép nem tehetünk. A paedagogiát el kell hallgattatni és teljesíteni a szülők kívánságát. Nem akad egy sem, aki ne kívánná, hogy kisdede versikét tudjon. Megkínozzuk ugyan a kicsinyeket, de hát ne becsüljük meg idegen ajkú szülők e buzgó törekvését? Az erős, falusi gyermekek kiheverik a fáradságot, az apát, anyát pedig boldoggá teszik. Hogy ragyog az örömtől együgyű arcuk, mikor előttük érthetetlen nyelven verset mond az ő kicsi büszkeségük! Majd kitörik a nyelvük bele, de azért öregje, fiatalja „jó reggel“, „jó napot“-tal üdvözöl, gazdag jutalmat nyújtva fáradozásainkért. * * * A második évben már a beszéd- és értelemgyakorlatokat kibővítjük. A ruháról beszélve, megmutatjuk a tiszta és szennyes ruhát. Előttük kimossuk és velük is mosatunk. Megismertetjük a szappant, a meleg vizet, a mángorlót, a vasalót. Az udvaron kitergetjük a nedves ruhát, azután sétálgatva mondogatjuk : „Süss fel, nap, Süss fel, nap,