Kisebbségkutatás, 1999 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - TANULMÁNYOK: PETŐFI-RECEPCIÓK HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Pomogáts Béla: Petőfi belép a világirodalomba
TANULMÁNYOK. PETŐFI-RECEPCIÓK HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA 312 TANULMÁNYOK. PETŐFI-RECEPCIÓK HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA Pomogáts Béla Petőfi belép a világirodalomba Petőfi in the world literature The title of this article comes from József Turóczi-Trostler the famous Hungarian German scholar who demonstrated: Sándor Petőfi is in fact highly estimated in world literature. The problem is, however, that how his poetry and heritage is present in the contemporary Hungarian historical and literary mind and particularly in the knowledge of young people. For this young people would have a great deal to learn from Petőfi and if they would like to pass an exam ini on history first they must take an exam on Petőfi. A fenti cím Turóczi-Trostler Józseftől való, a neves germanistától, aki élete végén nagyobb munkát tervezett arról, hogy Petőfi Sándor alakja és költészete miként vált a világirodalom részévé. Turóczi-Trostler a pesti egyetem professzora volt, és noha élete alkonyán igyekezett alkalmazkodni a marxista irodalomfelfogás dogmáihoz, munkásságának lényeges tulajdonságait ez nem érintette, minthogy nem a teória, hanem a filológia, az adatgyűjtés és feldolgozás mestere volt, és így Petőfi világirodalmi, mindenekelőtt német irodalmi recepcióját igen széles körben, igen alaposan mutatta be. Petőfi belép a világirodalomba című könyve, amelynek kiteljesítését a tudós halála akadályozta meg. 1974-ben látott napvilágot az Akadémiai Kiadó jóvoltából, és így, befejezetlen formájában is, hitelesen igazolta azt, hogy Petőfi valóban “belépett a világirodalomba”, valóban az európai irodalom széles körben megbecsült alkotó egyénisége lett, valójában az egyetlen magyar költő, akinek nevét Oslótól Rómáig és New Yorktól Pekingig ismerik. Igen ritka és méltánylandó jelenség az, hogy egy magyar ilyen széles körben ismert legyen. Petőfin kívül talán csak Hunyadi János és Kossuth Lajos, a zeneszerzők közül csak Liszt Ferenc (igaz, ő német zenészként) és Bartók Béla, valamint a huszadik századi természettudomány néhány kiválósága: Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és társaik (jobbára ők is mint amerikaiak) váltak általánosabban ismertekké a nemzetközi életben. Szerény lista, ma is némi keserűséggel kell megállapítanunk, hogy a magyar kultúra még mindig nem “lépett be” úgy a világkultúra köztudatába, mint Petőfi, akinek nevét mindenütt ismerik, és művei szinte minden fontosabb nyelven megközelíthetők. Petőfi művei természetesen olvashatók a nagy világnyelveken: németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, oroszul, általában több kiadásban, többféle fordításban is, olvashatók a szomszédos, illetve a közép-európai népek nyelvén, így lengyelül, csehül, szlovákul, románul, szerbül, horvátul, szlovénül, bolgárul, de olvashatók arabul, görögül, héberül, észtül, lettül, hollandul, svédül, finnül, ó-izlandiul, japánul, kínaiul és több kis oroszországi finnugor nép nyelvén. Petőfi valóban a világirodalom egyetemlegesen elismert és befogadott alkotó személyisége lett, aki nemcsak indításokat kapott a világirodalomtól, olyan íróktól például, mint Shakespeare, Goethe, Shelley, hanem szellemi téren hatott is a nagyvilág irodalmára és gondol