Kisebbségkutatás, 2009 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2. szám - KRITIKA - Bechtel, Helmut Herman: A határ mindenkori odaátja egy Közép-Európa-szövegben (Béla Bayer: Dort drüben)

A határ mindenkori odaátja egy Közép-Európa-szövegben 311 metaforája, hiszen a két partot összekötő építmény maga a kapcsolódás akaratának megtestesítője.12 Az Odaát határok által szabdalt téridejében, ahol az átlépés és a túloldallal való azonosulás lehetősége reménytelenül kudarcra ítéltetett, csakis az elbeszélés maga képes a koherencia létrehozására. Maga a narrá­­ció a híd, amely egységbe foglalja a radikálisan széttartó történeteket Carol Frasernek a New York-London tengelyen megvalósuló művészi karrierjétől Hans Knittel komlói bányászvilágáig. Martin és Carol viszonyával ezen a hídon történik meg két világ találkozása, majd az idegenség felismerésével innen indul az egymástól való eltávolodás is. Maga az elbeszélés egyszerre hirdeti a határok által elválasztott világok dialektikus egymásra utaltságát, azaz a mindenkori odaát szükségszerűségét, és a másik oldallal való azono­sulás lehetetlenségét. A kultúrák folyamatos egymásra íródásában a nyelvi és szociális határok is állandó eltolódásoknak vannak kitéve, ebben az ál­landó metamorfózisban pedig csupán az odaát létezése bizonyos. 4. Volt egyszer egy Közép-Európa határ­­ajtókkal felszerelt híd. ”13 - állapítja meg Böröcz János a simmeli terminológia felhasználásával, amely ebben az értelemben nemcsak vala­mifajta választóvonal jelölője, hanem egyben a találkozás megvalósulásá­nak helyszíne is. A határ a pontoknak azon sorozata, amelynek túloldalán az adott nyelvjátékközösség középpontja által megszabott szabályszerű­ségek megszűnnek létezni. Az odaát világában már egy másik struktúra centrális rétegei szervezik a fennálló világrend működését, két kultúra kö­zötti határsávon pedig nem ritkán valamiféle többnyelvűség létállapotának megfigyelésére nyílik lehetőség. Béla Bayer Odaát című regénye egy ilyen határsávba kalauzolja el a befogadót, ahol egy közép-európai történet el­­mondódására nyílik lehetőség. A történet szereplői minden tekintetben határlények, akik az identitá­sok sodrásában elkeseredetten keresik az azonosulási lehetőségeket. A XX. század közepének ideológiai, nemzeti, nyelvi vagy társadalmi változásai olyan eltolódásokat hoztak létre az európai államok közösségeinek életé­ben, amelyek számos bizonyosságként megnyilvánuló rendszer újraértel­mezését tették szükségessé. Az Odaát című regény egy magyarországi né­met származású család tagjainak perspektívájából követi figyelemmel azt a folyamatot, ahogy a második világháború pusztítása, a kontinens történet­ 12 i.m. 30-36. p. 13 Böröcz János: A határ: társadalmi tény.­­ Replika 2002/6. 47. p.

Next