Kisebbségkutatás, 2009 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2. szám - KRITIKA - Bechtel, Helmut Herman: A határ mindenkori odaátja egy Közép-Európa-szövegben (Béla Bayer: Dort drüben)
A határ mindenkori odaátja egy Közép-Európa-szövegben 311 metaforája, hiszen a két partot összekötő építmény maga a kapcsolódás akaratának megtestesítője.12 Az Odaát határok által szabdalt téridejében, ahol az átlépés és a túloldallal való azonosulás lehetősége reménytelenül kudarcra ítéltetett, csakis az elbeszélés maga képes a koherencia létrehozására. Maga a narráció a híd, amely egységbe foglalja a radikálisan széttartó történeteket Carol Frasernek a New York-London tengelyen megvalósuló művészi karrierjétől Hans Knittel komlói bányászvilágáig. Martin és Carol viszonyával ezen a hídon történik meg két világ találkozása, majd az idegenség felismerésével innen indul az egymástól való eltávolodás is. Maga az elbeszélés egyszerre hirdeti a határok által elválasztott világok dialektikus egymásra utaltságát, azaz a mindenkori odaát szükségszerűségét, és a másik oldallal való azonosulás lehetetlenségét. A kultúrák folyamatos egymásra íródásában a nyelvi és szociális határok is állandó eltolódásoknak vannak kitéve, ebben az állandó metamorfózisban pedig csupán az odaát létezése bizonyos. 4. Volt egyszer egy Közép-Európa határajtókkal felszerelt híd. ”13 - állapítja meg Böröcz János a simmeli terminológia felhasználásával, amely ebben az értelemben nemcsak valamifajta választóvonal jelölője, hanem egyben a találkozás megvalósulásának helyszíne is. A határ a pontoknak azon sorozata, amelynek túloldalán az adott nyelvjátékközösség középpontja által megszabott szabályszerűségek megszűnnek létezni. Az odaát világában már egy másik struktúra centrális rétegei szervezik a fennálló világrend működését, két kultúra közötti határsávon pedig nem ritkán valamiféle többnyelvűség létállapotának megfigyelésére nyílik lehetőség. Béla Bayer Odaát című regénye egy ilyen határsávba kalauzolja el a befogadót, ahol egy közép-európai történet elmondódására nyílik lehetőség. A történet szereplői minden tekintetben határlények, akik az identitások sodrásában elkeseredetten keresik az azonosulási lehetőségeket. A XX. század közepének ideológiai, nemzeti, nyelvi vagy társadalmi változásai olyan eltolódásokat hoztak létre az európai államok közösségeinek életében, amelyek számos bizonyosságként megnyilvánuló rendszer újraértelmezését tették szükségessé. Az Odaát című regény egy magyarországi német származású család tagjainak perspektívájából követi figyelemmel azt a folyamatot, ahogy a második világháború pusztítása, a kontinens történet 12 i.m. 30-36. p. 13 Böröcz János: A határ: társadalmi tény. Replika 2002/6. 47. p.