Kisebbségkutatás, 2018 (27. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1. szám - 150 ÉVE SZÜLETETT CHOLNOKY VIKTOR - Kosztolányi Dezső: Cholnoky Viktor

Kosztolányi Dezső Cholnoky Viktor l.­ Cholnoky Viktor magyar és kísértetlátó. Nagyon a szívemen fekszik, hogy róla írva így közel maradjon ez a két szó, és szelíden egy gyékényen béküljön egymással. Magyar kísértetlátó. Ez a kapcsolat mindennél job­ban belevilágít a művészetébe, és talán pedzi is, hogy van, és mindenko­ron volt a magyarságnak egy töredéke, amely napfényben túlvilági ala­kokat látott, és a széles, boldog, zsíros nyugalomba átkul hozta magával a tört idegek fájdalmas zenéjét. Máshol mindez rendjén van. A német csecsszopó anyja fejével szívja magába a rémlátást, s ha megnő, könyvet ír a démonológiáról, és katedrát kap. Vannak született terhelt nációk. Ezeknél polgári ruhát viselnek a kísértetek. A láz állami szubvencióval jár. A finomság a földön terem. De a mi fajtánk kerek arcú, sűrűvérű és boldogan emésztő. Még a földünk is csak néha lát kísértetet, akkor sem éjfélkor, hanem - minden rémmese paródiájaképpen - a józanság verőfényes órájában, délben, mikor a puszta robbanásig átfűlt homokja pásztorkölteményeket álmodik, és a hőség gulyákról, kutakról, zöld mezőkről delirizál. Nálunk a jó fiúk nem látnak manókat. Csak a rossz fiúk. Ezek a fenegyerekek azonban igazabbak, finomabbak, bátrabbak az idegen boszorkányosoknál, zseniálisak, mint a polgári famíliákból kifaj­­zott művészek, akik generációk békésen elraktározott eleven erejét és érzésfölöslegét hadakozva, lángolva, keserves könnyel váltják értékké. Ilyen Cholnoky Viktor is, a magyar kísértetlátó. Nem tudom, mennyire szabad és illik most, hogy első és pom­pás könyve komoly kritikai megállapításokat parancsolna reám, meg­rajzolni finom fejét, álomlátó, nefelejcskék szemét, egész testi mivoltá­ban őt magát, aki mindig úgy hat reám, mint a múltból vagy a jövőből, nagyon messziről idetoppant meseherceg. Sokszor azt hiszem, hogy egy­ ­ A Hét, 1909. december 25.

Next