Kisebbségi Körlevél, 1942 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1942-01-01 / 1. szám
Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a szerző inkább az egyes szláv népek szláv gondolatáról beszél, mint a különböző szláv népek egységgondolatáról. — ghy — A SZLOVÁKIAI MAGYAR HONISMERETI ÉS MŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR FÜZETEI. (Kiadja a Toldy-Kör, Eszterházy János és Aixinger László szerkesztésében). 1. Arany A. László: A szlovákiai magyarság néprajza. Füzete elején az író az egyetemes magyar falu néprajzát tárgyalja. Majd áttér a szlovákiai magyarság földrajzilag is elkülönülő három csoportjára. Ezek a pozsonyi, nyitravidéki és a keleti (Abaúj-Zempléni) magyar községek csoportja. A füzet további részében az egyes csoportok életformáját, népviseletét, költészetét, szokásait, építkezését stb. ismerteti az író. 2. Ethey Gyula: A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása. Az író füzetének nagy részében a Nyitra és Vág közötti vonal, Trencsén-Sempte között lévő vonal, majd Bana és Szolgagyőr és Turóc- Liptó nehezen felkutatható település történetét ismerteti. Füzete végén megállapítja, hogy a középkori magyar földbirtokosság ma már eltűnt, majd a tótosodásról beszél. 3. Mártonvölgyi László: A regélő Nyitra mentén. E füzetben a négy legszebb nyitrai regét találhatjuk. Corvin János bajmóci várnagya a gonosz és pénzsóvár Póky Péter szörnyű haláláról szól az első rege. A másodikban a tapolcsányi várnagy fia, Miklós és a várúr leányának, Katicának a vágvölgyi várúr aljassága miatti tragikus végű szerelmét regéli el az író. A harmadik rege Nyitra urának, Vazul hercegnek megvakíttatásáról szól. A negyedik pedig arról mesél, hogyan esett el a négy Eszterházy a török ellen. 4. Gyürky Ákos: A Zobor vidéke Ebben a füzetben a zoborvidéki magyarsággal foglalkozik az író. Először végigsétál a zobori hegyeken, majd a vidék történetét tárgyalja. Azzal fejezi be füzetét, hogy a vidék magyarságának minden megnyilvánulása a legmegnyugtatóbb az egyetemes magyarság szempontjából. 5. Németh I. László: A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege. A füzet első részében a magyar zeneművészet fogalmát fejtegeti az író. Majd megállapítja, hogy külön szlovákiai magyar zeneművészet nincs, de Bartók és Kodály korszakalkotó művészete mellé a szlovákiai magyarok állottak először. A zenekultúra terén Szlovákiában ugyanazok a megoldatlan problémák, mint Magyarországon. A többi füzet is (1. dr. Kiss Ibolya: Balassa a Tátraalján. Polnisch Artur: Elzálogosított városok. Mayer Imre: Édes anyanyelvünk. Piesa István: Sportoljunk józanul. Asguthy Erzsébet: Sohasem volt anyám) igen értékes tartalommal bír. Jelentőségük a szlovákiai magyarság szempontjából felbecsülhetetlen. K. L. 61