Kisebbsegvedelem, 1940 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1940 / 1-2. szám
mányosan meg nem alapozott népösszeírásokat, amelyeknek az eredményeit most már maga a román statisztikai hivatal sem tartja hiteleseknek és mellőzi azok adatainak közlését kiadványaiban.1) Az első népszámlálás, amit a megnövekedett Románia tartott, 1930 végén volt; ennek eredményei sincsenek még ma sem részletesen közölve. A népszámlálásról mindössze egy „Indicatorul Statistic“ című kiadvány jelent meg, amely községenként a házak, háztartások és lakosok számát tartalmazza, egyéb részletre nem terjed ki. Ebben a kötetben azt ígérte a román statisztikai hivatal, hogy öt nagy kötetben fogja a népszámlálás eredményeit közölni, amihez még három segédmunkálat csatlakozik. Ez utóbbiak egyike az 1932-ben megjelent „Indicatorul Statistic“. A nagyhangú ígéret ellenére az 1930. évi román népszámlálásról a további hét kötetből a mai napig egyetlen kötet sem jelent meg. Az 1935—36. évekről szóló román statisztikai évkönyv, amely 1938-ban jelent meg, először közöl egyes demográfiai adatokat a népszámlálásból vagy országosan, vagy a tíz országrész szerinti részletezéssel. Jellemző, hogy a népi eredetre (nemzetiségre), illetőleg az anyanyelvre vonatkozó adatok, amelyeket az 1938-ban megjelent román statisztikai évkönyv az 1930. évi népszámlálásról közöl majdnem 8 évvel a népszámlálás után, még mindig csak előzetes adatoknak vannak feltüntetve. Azonkívül ezek az adatok a vallásfelekezeti adatokkal együtt, amelyek már úgy látszik véglegesek, csak arányszámokban vannak közölve. Az 1937 és 1938-ról szóló, 1939-ben megjelent Statisztikai Évkönyv) már közli a végleges abszolút számokat is a vallásfelekezetekről, a népi eredetről és az anyanyelvről nemcsak országrészek, hanem megyék (judetul) szerint is, ami már mindenesetre mélyebb bepillantást enged a viszonyokba, de természetesen nem pótolja a községek szerint való részletezést Mindenesetre nagy vívmány és — ha nem csalódunk — a magyar statisztikai szakemberek agitációjának is része van abban, hogy a románok az 1930. népszámlálás alkalmával már nemcsak a népi eredetet, hanem az anyanyelvet is felvették és mind a két szempontból fel is dolgozták az adatokat, összehasonlítva a kétféle eredményt, kitűnik, hogy az anyanyelv felvétele még a románoknak is kedvez valamennyire, de még jobban kedvez a magyarságnak, amely így az elmagyarosodott németek, zsidók és cigányok egy részét is sorai közé számíthatta. Arra már, úgy látszik, *) Erre vonatkozólag részletesen: Kovács Alajos dr.: A nemzetiségi statisztika problémája. Magyar Statisztikai Szemle, 1929. évf. 73. 1. 2) Jellemző, hogy az Évkönyv 1937. és 1938. évet visel a homlokán, de 395 táblája közül csak 7 jelentéktelen kis tábla (a 717 lapból 7 lapon) közül 1938. évi adatokat; a többi adat mind vagy 1937. évi, de igen sok 1936. és még régebbi évekből való.