Kisebbségvédelem, 1942 (5. évfolyam, 3-4. szám)

1942 / 3-4. szám

Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesületre, mely a közelmúltban kezdte el működését és szervezetének kiépítését. A közösség feladata a magyar öntudat, a magyar népi erők fokozása és a magyar hivatástudat szolgá­lata. E munkán keresztül juthat látható kifejezésre a szlovákiai magyar­ság magatartása és magyar lelkisége. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az ottani magyar fiatalság minél tökéletesebben készülhessen fel a külön­leges nemzeti életre. A pozsonyi parlament a szlovák dolgozó közösségről szóló törvény­­javaslatot tárgyalta, mely a szlovák nemzet valamennyi tagját, aki mun­kából, illetve annak eredményéből él, érdekvédelmi szervezetekbe tömö­ríti. Esterházy János a parlamenti vitában felszólalt és a javaslatot nem fogadta el, sérelmesnek találva azt a rendelkezést, hogy az önálló érdek­védelmi szervezettel nem bíró nemzetiségi csoportok tagjai a szlovák szervezethez csatlakozhassanak. Ily módon a nemzetiségek összekeverése válik lehetővé s ha a magyarok önként beléphetnek a szlovák szervezetbe, ez elnemzetlenítésre vezet, pedig az alkotmánylevél tiltja ennek lehető­ségét. Tavaszi körútja során a pártvezér a közép- és keletszlovákiai ma­gyar szórványokat kereste fel. Zsolnán kerületi szervezeti ülésen kine­vezte a Párt helyi tisztviselőit, Besztercebányán pedig kegyelettel áldoz­tak Petrogalli Oszkár emlékének, ki az összeomlás után elsőnek állt a magára hagyott magyarság élére. Iglón és Eperjesen a sárosi magyarok helyi vezetőit iktatta be tisztségükbe, Nagymihályon a Magyar Párt keletszlovákiai kerületének székházát nyitották meg ünnepélyes külsősé­gek között. Esterházy beszédében hangsúlyozta, hogy a felekezeti kérdés soha nem verhet éket a szlovákiai magyarság sorai közé.­­ A látogatás­hoz a Magyar Hírlap hozzáfűzi, hogy a zempléni magyarok a bécsi dön­tés után bátran vállalták a nekik kijutott sorsot és nemcsak gazdasági, de kulturális téren is bebizonyították, hogy élni akarnak és tudnak. A ma­gyaros együttérzés biztosítására szükség volna még népfőiskolánk szerve­zésére. Lendületes magyar pártmunka indult meg a nyitravidéki szerveze­tekben. A nyitravidéki, ill. nyitrai magyarság élén Gyürky Ákos kerületi elnök áll. A zoboralja falvakban: Nyitragerencséren, Alsócsitáron, Pog­­rányban, Nyitraegerszegen, Vicsápapátin és Alsódobokon sorra megtar­tották az első taggyűléseket és a kinevezett elnökök vezetése mellett megválasztották a helyi vezetőséget. Tovább folyt a pártszervező munka Bártfán, Vágújhelyen, Lőcsén, Nagymihályban s Trencsénben is, hol főleg alakulási gyűléseket tar­tottak és az igazgatósági tagokat választották meg, valamint ismertették a magyar népcsoport jogi helyzetét, működési körét és programját. Közművelődési téren kiemelkedő esemény volt a szlovákiai magyar írók szereplése a budapsti könyvnapokon és az ez alkalommal­ közzétett „A szlovákiai magyarság élete 1938—1942“ c. mű, mely az utolsó küzdel­mes évek történetét mutatja be. Kiadták a szlovákiai magyar írók anto­lógiáját, melyben ismertetik a népcsoport elbeszélőit. A szlovákiai magyar művészek Brogyányi Kálmán szerkesztésében külön albumban mutatkoz­tak be. Szellemi tevékenységük másik fontos megnyilvánulása volt a má­jus hóban megnyílt művészi kiállítás. A pozsonyi kiállításon a nagykö­zönség ezúttal már harmadszor láthatta a kisebbségi sorsban létesített szellemi alkotásokat. Voltakép az évenként megrendezett országos kiállí­tás fogja össze az egész Szlovákiában szétszóródva élő magyar művészeket. A Szlovákiai Katolikus Ifjúság Egyesület központi értekezletén a magyarság leendő szellemi vezetői Széchenyi és Prohászka elgondolásai­nak megfelelő munkatervet dolgoztak ki. A tág keret lehetőséget nyújt arra, hogy a szlovákiai magyarságot minden szempontból irányítani tudó vezetőemberek nevelődjenek a SzKIE-ben. Két évi szünet után ismét ösz­­szeülhetett a szlovákiai magyar testnevelő szövetség közgyűlése. Céljuk, hogy egységesen megszervezzék a magyar csoportok sportszakosztályait és így az eredményes magyar testnevelő munka megindulhasson.

Next