Kisebbségvédelem, 1942 (5. évfolyam, 3-4. szám)
1942 / 3-4. szám
Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesületre, mely a közelmúltban kezdte el működését és szervezetének kiépítését. A közösség feladata a magyar öntudat, a magyar népi erők fokozása és a magyar hivatástudat szolgálata. E munkán keresztül juthat látható kifejezésre a szlovákiai magyarság magatartása és magyar lelkisége. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az ottani magyar fiatalság minél tökéletesebben készülhessen fel a különleges nemzeti életre. A pozsonyi parlament a szlovák dolgozó közösségről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, mely a szlovák nemzet valamennyi tagját, aki munkából, illetve annak eredményéből él, érdekvédelmi szervezetekbe tömöríti. Esterházy János a parlamenti vitában felszólalt és a javaslatot nem fogadta el, sérelmesnek találva azt a rendelkezést, hogy az önálló érdekvédelmi szervezettel nem bíró nemzetiségi csoportok tagjai a szlovák szervezethez csatlakozhassanak. Ily módon a nemzetiségek összekeverése válik lehetővé s ha a magyarok önként beléphetnek a szlovák szervezetbe, ez elnemzetlenítésre vezet, pedig az alkotmánylevél tiltja ennek lehetőségét. Tavaszi körútja során a pártvezér a közép- és keletszlovákiai magyar szórványokat kereste fel. Zsolnán kerületi szervezeti ülésen kinevezte a Párt helyi tisztviselőit, Besztercebányán pedig kegyelettel áldoztak Petrogalli Oszkár emlékének, ki az összeomlás után elsőnek állt a magára hagyott magyarság élére. Iglón és Eperjesen a sárosi magyarok helyi vezetőit iktatta be tisztségükbe, Nagymihályon a Magyar Párt keletszlovákiai kerületének székházát nyitották meg ünnepélyes külsőségek között. Esterházy beszédében hangsúlyozta, hogy a felekezeti kérdés soha nem verhet éket a szlovákiai magyarság sorai közé. A látogatáshoz a Magyar Hírlap hozzáfűzi, hogy a zempléni magyarok a bécsi döntés után bátran vállalták a nekik kijutott sorsot és nemcsak gazdasági, de kulturális téren is bebizonyították, hogy élni akarnak és tudnak. A magyaros együttérzés biztosítására szükség volna még népfőiskolánk szervezésére. Lendületes magyar pártmunka indult meg a nyitravidéki szervezetekben. A nyitravidéki, ill. nyitrai magyarság élén Gyürky Ákos kerületi elnök áll. A zoboralja falvakban: Nyitragerencséren, Alsócsitáron, Pogrányban, Nyitraegerszegen, Vicsápapátin és Alsódobokon sorra megtartották az első taggyűléseket és a kinevezett elnökök vezetése mellett megválasztották a helyi vezetőséget. Tovább folyt a pártszervező munka Bártfán, Vágújhelyen, Lőcsén, Nagymihályban s Trencsénben is, hol főleg alakulási gyűléseket tartottak és az igazgatósági tagokat választották meg, valamint ismertették a magyar népcsoport jogi helyzetét, működési körét és programját. Közművelődési téren kiemelkedő esemény volt a szlovákiai magyar írók szereplése a budapsti könyvnapokon és az ez alkalommal közzétett „A szlovákiai magyarság élete 1938—1942“ c. mű, mely az utolsó küzdelmes évek történetét mutatja be. Kiadták a szlovákiai magyar írók antológiáját, melyben ismertetik a népcsoport elbeszélőit. A szlovákiai magyar művészek Brogyányi Kálmán szerkesztésében külön albumban mutatkoztak be. Szellemi tevékenységük másik fontos megnyilvánulása volt a május hóban megnyílt művészi kiállítás. A pozsonyi kiállításon a nagyközönség ezúttal már harmadszor láthatta a kisebbségi sorsban létesített szellemi alkotásokat. Voltakép az évenként megrendezett országos kiállítás fogja össze az egész Szlovákiában szétszóródva élő magyar művészeket. A Szlovákiai Katolikus Ifjúság Egyesület központi értekezletén a magyarság leendő szellemi vezetői Széchenyi és Prohászka elgondolásainak megfelelő munkatervet dolgoztak ki. A tág keret lehetőséget nyújt arra, hogy a szlovákiai magyarságot minden szempontból irányítani tudó vezetőemberek nevelődjenek a SzKIE-ben. Két évi szünet után ismét öszszeülhetett a szlovákiai magyar testnevelő szövetség közgyűlése. Céljuk, hogy egységesen megszervezzék a magyar csoportok sportszakosztályait és így az eredményes magyar testnevelő munka megindulhasson.