Polgári Fiú és Leányiskola, Kiskőrös, 1925
tember hó 1-én és 2-án eszközöltük. Az istentisztelettel kezdődött tanévnyitó ünnepséget szeptember hó 3-án tartottuk, ugyanakkor leírattuk az órarendet, amelynek beosztása szerint szeptember hó 4-én megkezdődött a rendes tanítás. Tandíjmentességben a kir. Tanfelügyelő úr jó előmenetel, magaviselet és igazolt szegénység alapján a tanulói létszám 19,53%-át részesítette, ami 17.170.000 értéket képvisel. Felmentést nyert a torna és ének gyakorlati része alól 1 tanuló, a torna és gazdaságtan gyakorlati részének tanulási kötelezettsége alól 4, összesen 5 tanuló a bemutatott tisztiorvosi bizonyítvány alapján. A tanári testület személyi változásai A vall.- és közoktatásügyi Miniszter ur 1925. szeptember 8-án kelt 70.963/VI. u. o. számú rendeletével Kiss Gábor igazgatót áthelyezte a sátoraljaújhelyi m. kir. áll. polgári leányiskolához és az ottani áll. polgári fiúiskola igazgatásával is megbízta. Szabó Miklós sátoraljaújhelyi áll. polg. fiú- és leányiskolai igazgatót, valamint nejét Szabóné Szabó Berta sátoraljaújhelyi áll. polg. leányiskolai tanárnőt igazgatói, illetőleg tanárnői minőségben a kiskőrösi m. kir. áll. Petőfi polg. fiú- és leányiskolához helyezte át. Utóbbiak működésüket a kiskőrösi iskolánál 1925. október 15-én kezdették meg. A tanári karban egyéb személyi változás nem történt, betegség folytán bekövetkezett 1-2 napos mulasztásokat, valamint ragályos betegség miatt több napig távolmaradt Platschek Lajos tanár mulasztását leszámítva, nem történt hosszabb idejű távolmaradás, mely körülmény a tanítás eredményére igen jó hatást gyakorolt. A mulasztó tanárok óráit a tanári testület többi tagjai látták el minden alkalommal. Az iskola tanulmányi és nevelési ügyei A tanári testület az elmúlt tanévben egy alakuló, 10 rendes, 2 ellenőrző, 2 osztályozó, 2 módszeres 3 szülői, 1 záró és többb rendkívüli értekezletet tartott. A tanári gyűléseken a Rendtartás értelmében nemcsak a hivatalos ügyiratok elintézése volt soron, de nagy gondot fordítottunk arra is, hogy az iskolai életben felmerült minden jelenséget megvizsgáljunk, a káros hatásokat megszüntessük és a célszerű, egyöntetű eljárás érdekében minden módszeres tevékenységet összhangba hozzunk. Az első módszeres értekezleten a tanári testület foglalkozott az egyes tantárgyak, különösen a magyar nyelv és a földrajz tanításának módszerével, megállapította az iskolai dolgozatok, könyv nélkül megtanulandó költemények, házi olvasmányok tárgykörét. Egyik gyűlésen a kirándulási tervezetet állapították meg. A második módszeres értekezleten az igazgató tárgyalta részletesen a magyar fogalmazás és helyesírás tanításának elvét, amelyeket a tanári testület eljárásában felhasznált. Mivel a tanuló magatartásának, tanulmányi elhaladásának okai a mostani nehéz gazdasági helyzetben legtöbbször külső körülményekben, az otthon segítő avagy gátló hatásaiban keresendő, nem nélkülözhetjük a szülőkkel, családdal való érintkezést, amelyet a megtartott 3 szülői értekezlet, valamint a tanároknak a gyermekek otthonában tett látogatása biztosított. A szülők az értekezleten nagy figyelem