Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-03-25 / 2. szám

irtoktól független politikai újság Megjelenik hetenként háromszor 1. évfolyam 2. szám 1121 március hó 25 óra 2 korona Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! Hiszek egy isteni örök igazságban! Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Sajtószabadságot! A háború előtt nagyhatalom volt nálunk is, mint minden totmárnyos országban, a sajtó. A nyomtatott betű előtt édőt hajtottak a hatalmasok, rettegett tőle a bűnös és almazóját látta benne a gyenge. A sajtó szárnyain abadon repülő gondolat eljutott mindenhova, a szabaditika megvilágított minden kérdést, megkereste a bajokat, hiányokat, megjelölte azok orvoslási módját és ezzel kitett építeni, fejleszteni mindent, ami üdvös és kiirtani, mi kártékony. Voltak hibái, voltak bűnei is ennek a sajtónak. Sokszor írült a toll avatatlan kezekbe, a hirdetett igazságok gyaknál igazságok voltak, de a szabad kritika tüzében elégett hitványság és csak az maradt meg és hatott a lelkekre, kinek nem a sokszorosítás, hanem a benne rejlő igazság, szafiasság és becsület adott erőt. Nem kellett béklyó ennek a sajtónak. Nem volt szükség cenzúrára. A szórványosan előfordult visszaélések megadására elegendő volt az állam büntető hatalma, amely független bíróságok ítéleteiben kíméletlenül sújtott lezokra, akik a sajtószabadsággal visszaéltek. A háború első áldozata a sajtószabadság lett. A hadiselés érdekében életbe léptetett előzetes cenzúra mellett sok névleg és látszólag volt meg a sajtószabadság. A vesztséget éreztük, de könnyen belenyugodtunk, mert azt ittük, így a helyes. Ma, a múltak tanúságain okulva, megllapíthatjuk, hogy a sajtó gúzsbakötése nem használ annyit a hadviselés érdekeinek, mint "amennyit ártott azrszágnak az, hogy nem lehetett feltárni az észlelt óriási ibákat és mulasztásokat. Mi minden máskép történt volna, a a végzetes hibákra a sajtó idejében rámutathat! A rabszolgaság, melybe a háború döntötte a sajtót, aorradalom után még nagyobb lett. Megszűnt a hivatalos cenzúra, de sokkal erősebb és elviselhetetlenebb cenzúra volt a fékevesztett tömegindulat, amely megakadályozott minden neki nem tetsző véleménynyilvánítást és amely a szabadság rosszul értelmezett jelszavával ölte meg a legszebb és legszentebb szabadságjogot, a véleménynyilvánlás szabadságát. Már közel hét éve a háború kitörésének és a sajtó►zzabadság ma is még csak mint egy kedves régi emlék is a lelkünkben. A bilincs még ma is akadályoz a szabad mozgásban. Igaz, hogy mindinkább lazább, de a szorításátcsak érezzük és a tőle való szabadulás vágya mindig erősebbé és leküzdhetetlenebbé válik. Az alkotmányosság helyreállítása után talán veszedelmes lett volna a sajtószabadságot rögtön helyreállítani. Ma már ev, a veszedelem, ha teljesen meg nem szűnt volna is, oly mértékben semmi esetre sem áll fenn, mely indokolttá tenné a sajtó gúzsbakötését. Ne keressünk erővel veszedelmet ott, ahol ez valósággal nincsen! Van elég valódi veszedelem, ami ellen csak segítség lehet a sajtó szabad működése. Sok jel mutat arra, hogy a sajtószabadság régen letűnt napja felkelőben van. Várva-várjuk ezt a napfelkeltét, mert csak ez hozhatja meg azt a világosságot, mely mellett rombadőlt hazánk felépítéséhez sikerrel foghatunk hozzá. A magyar sajtó azon része pedig, amely csodálatosképen és saját érdekét is félreismerve a sajtószabadság ellen ir, rossz szolgálatot tesz az országnak. A legjobb és leghelyesebb kormányzati iránynak is szüksége van a nyilvános kritikára. Ha helyes az irány, amelyen halad, nem kell tartani a bírálattól, ha pedig hibái vannak, azok feltárása országos érdek. —s—. Harc a szabadforgalomért. A kisgazdapárt a közélelmezési miniszter ellen. — Budapesti tudósítónk jelentése. — Mint a lapokból is tudjuk, a kisgazdapárt múlt heti, csütörtöki értekezletén Szijj Bálint kisgazda képviselő indítványt tett, hogy a párt ne támogassa március 31-én túl Teleki miniszterelnököt és főleg Vass József közélelmezési minisztert, ha a belügyminiszteri tárcát nem a párt kívánsága szerint töltik be s a gabona szabad forgalmát helyre nem állítják. A párt egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot, azonban, miután a miniszterelnök épp most folytatja Csehországgal a reánk nézve olyannyira fontos gazdasági tárgyalásokat, melyek folytán a magyar határ fojtogató zárlatának megszüntetését remélhetjük, e héten nem kerülhet végleges döntésre a kisgazdák álláspontja. Hogy a kisgazdapárt ezen elhatározó lépésének milyen nagy fontosságot tulajdonít a kormány, kitűnik abból, hogy a közélelmezési miniszter sebtében rendeletet bocsátott ki, melyben az adógabonát és adótengerit helyettesítő váltság elengedésének módjait szabályozza. Eszerint amelyik kisgazda az adógabonát beszolgáltatni nem képes és a 2000 korona megváltási összeg a kisgazdára megbénító terhet jelent, a váltság elengedését kérheti. Száz katasztrális holdnál kiellen a főszolgabíróhoz, onnan pedig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, azaz az alispánhoz felebbezhetnek. Nagyobb gazdaságoknál elsősorban az alispán, végérvényesen a közélelmezési miniszter dönt. A szabadforgalom kérdésében még nincs ugyan a kormánynak végleges döntése, azonban illetékes helyen már kezdenek komolyan foglalkozni egy ötvenpercentes kiegyezés megteremtésének lehetőségével. Vass József közélelmezési miniszter ugyanis — nagyon helyesen — feltétlenül biztosítani kívánja a közalkalmazottak és tisztviselők olcsóbb lisztellátását, amit ő úgy vél elérni, hogy katasztrális holdanként egy métermázsa gabonaadót vetne ki, amelyet minden egyes gazdának feltétlenül le kellene róni. Az ezen felüli terméssel a termelő teljesen szabadon rendelkezne. Hogy Vass közélelmezési miniszter ezen praktikus tervét el fogják-e fogadni a kisgazdaképviselők, azt még nem tudjuk, csak az a bizonyos, hogy ha a jövő termési évadra a kormány már most nem biztosítja a gabona és egyéb termények szabad forgalmát, akkor az egész kisgazdapárti blokk, mint egyetlen emigeusnav Mohh ellenzékbe megy Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete folyó hó 22-ikén közgyűlést tartott. A folyó ügyek mellett fontos tárgyakként szerepeltek: a csecsemő és gyermekvédelemnek hathatósabb támogatása, továbbá a községi szeszadó pótlékról alkotott szabályrendelet, végül az összes tisztviselők és közalkalmazottak gyorssegélye. A csecsemő és gyermekvédelem tárgyában a városi tanács javasolta hogy az alispáni rendeletnek megfelelőkig szavazzon meg a közgyűlés 20.000 koronát a védelmi akció céljaira. Úgy látszott, hogy a közgyűlés magáévá teszi a tanács javaslatát, amikor szólásra jelentkezett Dr. Szolnoki Lajos, a keresztény nemzeti egyesülés pártjának egyik vezére és a tanács indítványának elvetését és az alispáni határozat megfelebbezését indítványozta. Indokolásul azt hozta fel, hogy a város szegény és hogy van a városban elég jótékony,sági egylet, a csecsemő és gyermekvédelem azok hatáskörébe tartozik. Ezen indítvány folytán a képviselőtestület a tanács javaslatát leszavazta és a nemes célra egy fillért sem ad. (Riporter: Úgy látszik Kiskunfélegyháza város képviselőtestületének többsége a válságosháborúban szenvedett vérveszteségünkről, valamint az azutáni nélkülözések nyomán járó óriási gyermekhalandóságról mit sem tud. Dehogy nem? Hiszen az előadó tanácsnok statisztikai adatokkal igazolta, hogy Oroszország után nálunk legnagyobb a gyermekhalandóság. Itt fontosabbak a szarvasmarhák; a gyermekek, ha meg is halnak, nem sajnálják, legalább kevesebb a kenyérpusztító.) A községi szeszadóról szóló szabályrendeletet, amely szerint minden liter sör után 1 korona, a bor után 3 korona és pálinka után 25 korona fizetendő a város pénztárába, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A saját termésből odahaza elfogyasztott borra és pálinkára ez az adó nem terjed ki. A tanács javaslata szerint a szabályrendelet már folyó évi április hó 1-én érvénybe lépett volna, azonban Dr. Horváth Zoltán városi képviselő felszólalása után, aki rámutatott arra, hogy a községi törvény 24 §-a szerint ezen rendelet csakis a vármegyei törvényhatóság jóváhagyása után hajtható végre, úgy határoztak, hogy végrehajtás előtt jóváhagyás céljából a vármegyéhez felterjesztik. A legnagyobb érdeklődést a városi tisztviselők és közalkalmazottak gyorssegélyének tárgyalása kellett. Ugyanis a gyorssegély megállapítására a közgyűlés a keresztény egyesülés pártiak közül bizottságot küldött ki javaslattétel céljából. Ez a bizottság kétszer határozott. Első ízben Dr. Szolnoki Lajos és Kovács Dezső vezérek indítványára a tisztviselőknek és közalkalmazottaknak alig 15 százalékát javasolták gyorssegélyre. A bizottság ezen javaslata azonban kiszivárgott. A gyorssegélyre nem javasoltak között óriási elégedetlenséget keltett. A tanítóság egyik tagja nyílt piacon kelt ki a bizottság lehetetlen javaslata ellen. Egyszóval a pártegység is veszedelembe került. Nosza össze kellett a kiküldött bizottságot újra másodszor is hívni. A pártvezérek most már olyan javaslatot készítettek, amely szerint a tisztviselők és közalkalmazottaknak mintegy 50 százalékát részesítik gyorssegélyben. Ez a második javaslat sem elégítette ki az érdekelteket, azért a tisztviselők és közalkalmazottak minden városi képviselőhöz külön nyomtatott kérelmet intéztek, amelyben a közgyűlésen való megjelenésüket és támogatásukat kérik. Az érdekelt tisztviselők és közalkalmazottak valamennyik számára kérték a gyorssegélyt. A városi képviselők elég szép számmal jelentek meg. Dr. Rády Lajos városi főjegyző előterjesztette a bizottság javaslatát és azzal egyidejűleg a tanács javaslatát is. Hosszas S .&ltatá kérdemem de a szavazásnál ellene szavazott. Végül elfogadta a közgyűlés azon közbevetett indítványt, amely szerint minden tisztviselő és közalkalmazott megkapja a gyorssegélyt a tavalyi mérvben, kivéve azokat, akik a hivataluk mellett szabad foglalkozást is űznek. A függelenségi párt részt vesz az időközi választásokon. A mindszenti kerületben, mely Reök Iván lemondásával megürült, Becsey Károly szegedi ügyvéd, volt országgyűlési képviselőt, képviselőjelöltül kérték fel, aki a jelölést elfogadta. Ezzel a függetlenségi és 48-as párt kilépett eddigi passzivitásából. Népszavazási komédia. Loyd George érdeklődött az olasz kormánynál, hogy milyen álláspontot foglal el a felsősziléziai kérdésben, a népszavazás után? Az angol kormány hajlandó Felsősziléziát kettéosztani a németek és lengyelek között. Az angolok ratifikálnak. Londonból jelentik, hogy az alsóház első olvasásban megkezdte a magyar békére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Politikai körökben beszélik, hogy az angol alsóház a húsvéti ünnepek után a trianoni békeszerződést második olvasásban is el fogja fogadni. Görög csapatok támadásba mentek a törökök ellen. London. Legújabb hírel szerint a görög csapatok megkezdték a támadást a szomáli csapatok ellen. A kormány elatározta, hogy hazarendeli a külföldön tartózkodó görög tiszteket. András herceg Kisázsiába megy a főparancsnokság átvétele végett. Német kommunisták munkában. Berlin. A német kommunisták a tettek propagandájára tértek át. Közép-Németország több városában bombamerényletet követtek el. Összeütközés történt a rendőrök és kommunisták között. Számos halott és sebesült. Berlinben tökéletes a rend és nyugalom, az ottani kommunisták puccs-mozgalomra való törekvésükkel kudarcot vallottak. Bombamerénylet Rómában. Róma. A Diana-színház vészkijárata előtt bomba robbant fel. 9 embert megölt, 100-at megsebesített. A sebesültek közül az éjjel 13 meghalt. Erdélyi püspökök letették az esküt. Bukarestből jelentik, hogy szombaton Mayláth gyulafehérvári püspök, Glattfelder Gyula temesvári püspök, valamint Teutsch Frigyes brassói szász püspök, letették a román király kezébe az esküt. Az eskütételi ceremónia után a három püspök udvari ebéden vett részt. Nagy Károly ev. ref. püspököt szintén hívták eskütételre, azonban megtagadta, mire Bukarestbe rendelték. Betegségére hivatkozva, nem utazott oda és Ravasz esperest küldte maga helyett. Az oláh külügyminiszter kijelentette, hogy az esküt megköveteli. Felbomlil a vörös hadsereg. London. Rigai jelentések szerint Fikow mellett álló hadseregek: a 15. és 16. vörös hadsereg szétzsillott, le Nagy Magyarország megcsonkítása miatti mély fájdalmunkat és a nagy Magyarország visszaállítása iránti mérhetetlen vágyunkat jelzi lapunk címe. Adja a magyarok Istene, hogy e szomorú címet mielőbb nagy Magyarországra változtathassuk. A miniszteri tárcák betöltése. Tegnap délután és este Mayer János földmivelésügyi államtitkár hosszas megbeszéléseket folytatott a közélelmezési tárca átvétele tárgyában, de mivel ezeket teljesen befejezni nem tudta, a közélelmezési tárca elfogadása tekintetében végleges nyilatkozatot nem tett. Teleki miniszterelnök a fővárosból elutazott, s így a közélelmezési tárca betöltésére vonatkozó tárgyalásokat húsvét utáni kedden fogják befejezni. A belügyi tárca betöltése körül váratlanul nehézségek merültek fel. A kisgazdapárt tekintélyes része gróf Széchenyi Viktor ellen fordult. Hangoztatják, hogy személye nem nyújt garanciát arra, hogy a vármegyei törvény az ő belügyminisztersége esetén demokratikusan fog megoldatni. Ugyanis barátai előtt nyilatkozott ezen két fontos törvényre vonatkozó tervezetéről, azonban azok a kisgazdapárt körében nagy aggodalmat és visszatetszést keltettek. Nagyatádi Szabó István szintén osztja az aggodalmaskodó kisgazdapárti képviselők nézetét. Gróf Széchenyi Viktor kinevezésének meghiúsulása esetére a legkomolyabb jelölt a belügyi tárcára Iklódi Szabó János. A kisgazdapárt egy része Tomcsányi Vilmos helyettes belügyminiszterrel szemben is elégedetlen a debreceni templomgyalázás miatti vizsgálat elnyújtása, illetve abbahagyása miatt. Továbbá azért is, mert Huber Ottó főispán és Sági Lajos rendőrkapitány még mindig a helyükön vannak. Híre járt tegnap, hogy Huber Ottó főispánt a belügyminiszter szabadságoltat a kisgazdapárt azonban felmentését követeli, mert ha az be nem következik, megvonja, a bizalmát a kormánytól. Az ónodi kisgazdák tiltakozása. A heves megyei kisgazdák az ónodi kerületben, amelynek nemzetgyűlési képviselője Kerekes Mihály, agitációs körutat terveznek. Nem akar ez demonstráció lenni a bírósági ítélet ellen, amely izgatásért Kerekes Mihályt elítélte, mert kimondták a kigazdák, hogy a bíróság ítéletét szentnek és sérthetetlennek tartják. A demonstráció az ügyésznek azon kijelentése ellen akar tiltakozás lenni, amely szerint igaz az, hogy Kerekes Mihály a proletárdiktatúrával szemben állott, de ezt csak azért tette, hogy mint parasztszülők gyermeke elősegítse a parasztdiktatúrát! Pocsolyába fulladt egy kis gyermek. — Gyermektragédia a tanyán. — Uram, Istenünk, — így fohászkodunk — ha bünteted is a vétkes embert, nem sajnáljuk, még ha mindkét kezeddel vered is őket. De kérünk, hagyd meg nekünk a gyermekeket, ezeket az ártatlan csöpségeket, ezeket a maszatos képű mindig mosolygó, játszani szerető, mindig kacagó, gömbölyűarcú apró gyerekeket. Ezek még nem tudják mi a bűn, mi a fortéléra, ezek nem vétenek soha senki ellen. Bennük van minden órüuskét, övék minden gondunk, minden mosolyunk. Téged, te hatalmas Ur, hagyd meg * * * Horváth Imre, pákái 121. tanyaszám alatt lakó napszámos feleségestül együtt munkába menve hazulról eltávozván, a 19 éves Mária nevű leányukra bízták a ház gondjait, éI* gyerekekkel, jószágokkal együtt. A három és féléves Ferkó gyerek folyton nénje sarkában volt. Ott volt a fiaromfietetésnél, a tojások összeszedésénél, segített, lábatlankodott mindenütt. A Mari leánynak egyszer csak feltűnt, hogy a kis Ferkó nem kotnyeleskedik mellette. Hiányzott a kiabálása, a lábatlankodása. Kiáltozni kezdett a gyerek után, de bizony feleletet nem kapott. Bemegy a házba, nincs sehol. Nézi a kuckót, ott sincs. Nézi az istállóban, a kamrában, nincs, nincs. Keresés közben a tanyaház mellett levő, mintegy másfél méter mély vályoggödör felé menet, egy helyen II.vilt. ' I-41'- öcsikéje A kis Ferkó a vizbe esett. Mire nénje kihúzta a vízből, már akkor halott volt. A család azonnal értesítette az esetről a rendőrséget. A helyszínre kiszállott rendőri bizottság már csak a halált konstatálhatta és egyben megállapította azt, hogy a kisfiú halálát véletlen szerencsétlenség okozta. Póruljárt lisztcsempészek. — A félegyházi rendőrség ügyes fogása. — Közeledik a húsvét, amikor bizony nagyon sok ember szívesen lát asztalán egy kis kalácsot. Különösen a pesti ember, akit az Úristen és a közélelmezési miniszter egynéhány hónap óta kukoricás liszttel áld meg. Tudják ezt nagyon jól a lisztsíbolók. Viszik is batyuszámra a lisztet, a jó nullást, fel Pestre, ahol aztán méregdrága áron adnak túl rajta. Hogy a törvényben megszabott áron adnák át a hatóságoknak feleslegüket, arról hallani se akarnak. Törődnek is ők törvénnyel, kukoricás kenyeret enni nem tudó betegekkel, öklömnyi gyerekekkel, lelkiismerettel, tisztességgel, a nincsetlenekkel szemben való emberségességgel. Ugyan! Fő a profit, a minél több haszon. Szombaton este azonban megjárták a síbolók. Valószínűleg nem számítottak arra, hogy Félegyházának elsőrangú, mintarendőrsége van. Nem számítottak arra, hogy ezeknek az embereknek olyan rafinált szemük van, amivel még a batyukba is belátnak. Nem gondoltak rá, hogy a félegyházi rendőr szimatja messze felülmúlja a finánc szimatját is és megérzi az embergőzön, a dorogi szén nagyon büdös füstjén át, hogy liszt van a batyuban. De mit beszéljünk sokat. A hétfő esti csongrádi vonatról leszálló utasok közül egy sereg ember törtetett a pesti vonathoz. Rendőreink a batyukon keresztül megérezvén és meglátván a lisztet, 25 utast kapcsolt le villámgyorsasággal. Körülbelül nyolc mázsa liszt volt náluk 25—30—40 kilós csomagokban. Miután pedig a liszt szállításához szükséges szállítási engedélyekkel nem rendelkeztek, az egész társaságot bekísérték a rendőrségre, ahol elszedték tőlük a kalácsnak valót s megindították ellenük a kihágási eljárást. Ki fizeti a házhelyek kijelölésének költségeit? A földmivelésügyi miniszter a házhelyek kijelölésénél felmerült költséégek viselése tárgyában rendeletet adott ki, mely szerint az eljárás során felmerülő összes költségeket a házhelyekben részesülők a kapott házhelyek területeinek arányában viselik. Az eljárási költségeket azok kötelesek előlegezni, akiknek a házhelyhez való érdemességét a képviselőtestület megállapította Az előleg nagysága házhelyenként 450 koronában van megállapítva. A költségelőleget a községi elöljáróságnál kell befizetni a kitűzött határidő alatt. Ha ezt az igényjogosult elmulasztja, azt a házhely iránti kérelmétől elállódnak tekintik. A hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák, ha teljesen vagyontalanok, kérelmükre, amennyiben a szükséges pénzzel nem rendelkeznek, a földművelésügyi miniszter a rájuk eső költségelőleget előlegezheti. Ezen előlegkölcsönt, mely kamatmentes, egy év alatt kötelesek visszafizetni. A pénzkezelésért, utalványozásért és a számadások helyes vezetéséért az utalványozási javaslatért pedig a községi elöljáróság tagjai, illetve a házhelyrendező bizottság elnöke is anyagilag és egyetemlegesen felelősek. Az eljárás befejezése után megállapítják, mennyit tesz ki az összes költség s abból mennyi esik a kiosztott terület minden négyszögölére. S a kapott terület arányában állapítják meg azután az egyesre eső költséget. Ha a befizetett költségelőleg nem használtatik fel, akkor azt a bizottság köteles a tulajdonosának visszafizeti? Vagy a vételár törlesztésére elszántouti. Az igényjogosultak közös érdeke, hogy az eljárás ne kerüljön sok költségbe. Ezt úgy érhetik el, ha igyekeznek méltányos megegyezést létesíteni. Közreműködnek, hogy az eljárás minél simább és gyorsabb lefolyású legyen, mert az egyszerű és rövid eljárás kevesebb költséggel jár, míg az esetleges akadékoskodáscsak nehezíti és meghosszabbítja az eljárást és ezzel kapcsolatban lényegesen emeli az általuk viselendőköltségeket.