Csonka Magyarország, 1926. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1926-01-03 / 1. szám
VI. évfolyam 1-16 »lám CSONKA Egye» »k«ci Ara 1500 kor. MAGYARORSZÁG 1926 Január hó 3 - A Kiskunfélegyházai Függetlensági ?rt hivatalos lapja - Megjelenik minden vasárnap A megszállott terület magyarjainak szenvedései Dr Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselőnk baráti viszonyban van Mérey Lajos volt nemzetgyűlési képviselővel, aki az alábbi beszédjét beküldte neki. Miután a beszéd az elszakított területen élő testvéreinknek burkolt jajkiállást, szükségét éreztük annak, hogy azt maradék Magyarország népével is közöljük. Olvassa el mindenki! Mérey Lajos záróbeszéde, melyet Bratislavában (Pozsonyban) 1925 szeptember 27-én a ker. szoc. párt nyugati párthíveinek gyűlésén mondott el Igen Tisztelt Kér. Szocialista Elvtársaim! Az itt ma hallott elmés, tartalmas, ügyes, okos, meggyőző és lelkesítő szónoklatok után. Még nekem is felszólalni, kissé merész lesz talán. Minthogy azonban a napirend parancsol nekem. Nekibátorodom és engedelmeskedem. Miről is beszéljek? Beszéljek a jelenről? Hisz ez oly küzdelmes, oly sivár és oly nehéz. Benne minden erkölcs pusztul és minden erény elvész. Reánk nézve az élet most nem egyéb, mint tengődés, vesződés és bosszankodás. Mert hiszen az egyik baj a másiknak, napról-napra nagyobb medret ás. Mindnyájunkat tépáz a sok gond, keserít az erős nyűg és lehangol a sok aggodalom. Mert reánk nézve a törvény, az igazság és a jog ma csak ócska lom. És bármily mosolygóan süt reánk a napsugár, bármily fényes, tiszta fölöttünk a magas ég. Lelkünk mélyén mégis sötétség honol, csak fajszerelmünk mécsvilága ég. Nem mondhatunk a jelenről semmi kellemeset, semmi jót. Gyötrődve viseljük a sok csapást, miket a prágai koalíció reánk rótt. _ _ _______ _ _________ Beszéljek a jövőről? Hisz ez sem biztató. Néma, titokzatos, mint holdvilágos este a csöndes, méla tó. Nem tudjuk, mit rejt a jövő, nem tudjuk, vajjon mit ígér? Lesz-e nyíló tavasz vagy csak tovább tart a dermesztő dér? Meddig borul az a messze láthatár. Melynek derűjére Szlovenszkó ősi népe epedve vár? Meddig tart a szenvedések, a nélkülözések, az üldöztetések kálváriája. Melynek göröngyös, tövises útjait Szlovenszkó keresztény népe évek óta járja? Nem tudunk mondani a jövőről sem semmi kellemeset, semmi jót. Keservesen viseljük a sok csapást, miket a prágai koalíció reánk rótt. És mégis annyit mondok én: Van Isten, van keresztény igazság, van keresztény remény! Ezeket vasra verni, ezektől bennünket megfosztani rém lehet. Ez legyen részünkről a prágai koalíciónak az üzenet. Pártunkban is van bajunk, sokkal több, mint kellene. Mert hisz nagy mértékben dúl köztünk a viszály szelleme. S e viszálynak hullámai már oly magasra vernek. Hogy megszorul szíve minden jó keresztény embernek. S mindnyájan kérdjük egymástól: a viszály hová vezet? Miért nem nyújtunk egymásnak békéltető nyílt kezet? Azt hittem, szükség lesz erről egyet-mást elmondanom. Keresni, kutatni, hol az igazság, mely oldalon? Nem teszem, mert kellemest és jót erről sem mondhatnék! Inkább várok türelemmel, hogy megjön a békesség. Engedjék meg, hogy befejezésül elmondjam egy kis élményemet, Melyet minden szlovenszkói keresztény útmutatóul vehet. Élményemnek címe, jelszava: Korea. Korea Ázsiának egyik tengerparti állama. Melyet a japánok az oroszok elleni háborúban foglaltak el ,amely most a politikai földrajzban japán tartományként szerepel. Egyik utam alkalmával találkoztam egy koreai férfiúval. A vasúton velem egy kocsiszakaszba került. Rokonszenves megjelenése volt, velem szemben ült. Németül kezdett beszélni velem. Szívesen állottam szóba, mert az idegeneket jól megfigyelem. Elmondotta, hogy Berlinbe utazik. Mert Koreában a japánok az őslakos ellenzékieket üldözik. Elmondotta, hogy az egyetemen Berlinben tanult s akkor bejárta Európát s néhány hónapig Budapesten is lakott. Ismeri úgy a régi, mint a mostani állapotot. Elmondotta a koreaiak egyik nemzeti dalát. Amely nekem annyira megtetszett, hogy följegyeztem és magyarra fordítottam át. Szövege így hangzik: Hazádnak rendületlenül légy híve, óh Koreán! Szeresd, mint jó édesanyádat, ifjan s élted alkonyán! Ne hidd, ha neked azt mondják, hogy nincs itt számodra hely! Ne hidd, mert azt csak ráfogják s helyed itt másoknak kell! Ne vándorolj, ne távozzál, maradj híven helyeden. NAGY SZILVESZTERI AJÁNDÉKSORSOLÁS A VÁROSI FILMSZÍNHÁZBAN December 31-én, csütörtökön, Szilveszter estéjén Hej kutyaélet, kutyaélet burleszk vígjáték 5 felvonásban Főszereplő Charlie Chaplin „Házasság határidőre** amerikai vígjáték 6 felvonásban 1927 január 1-én, pénteken, újév napján ÉG AZ ERDŐ cowboy kalandordráma 7 felvonásban Főszereplő: TON NIX Kisíró műsor: kétfelvonásos amerikai Fix-Fox burleszk 1926 január 2-án, szombaton Csak felnőtteknek! H. Bethauer, a tragikusan elhúnyt osztrák író világhírű regénye : BÁNATOS UCCA erkölcsdráma 8 felvonásban Fősz.: Asta Nielsen és Eszterházy Ágnes grófnő Az előadásokat a Kalina-Seres-Mendel művésztrió kíséri Az előadások Szilveszter napján 9, pénteken, újév napján 15, '/17, ’/,9, szombaton ’,7, ’/,9 órakor