Csonka Magyarország, 1926. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1926-01-03 / 1. szám
2 C»ontramagyaror»»*g Mert ha távozol s elhagyod, elfoglalja idegen! Ne feledd, hogy ez a föld az, melyért ősid vére folyt. Ez a föld szép szülőfölded s apáidnak is az volt! Dolgozzál s küzdj, hogy Korea erős legyen s mindig szép; Koreán múltért s jövőért szenved s bűnhődik a nép. El ne hagyjad nagy Istened s úgy ő sem hagy el téged. Az ő nagy hatalma vet majd balsorsodnak véget!_ _ _ Útitársam mindkét szeme könnyekkel volt tele. Mi mást tehettem volna én? Én is sírtam vele. De csakhamar fölocsúdtam, mert egész bensőmben filkázott Az a sok gondolat, amely Sdovenszkóról agyamon végig cikázott. Felnyíltak szívem legmélyebb, legtitkosabb rejteki. Megfogtam útitársam két kezét s azt mondottam neki: Mi is küzdünk, dolgozunk, mi is szenvedünk s bűnhődünk A néppel, a népért és az Isten is küzd velünk. Balsorsunknak ő vet véget s vigaszt az a tudat ad. Hogy bármily hosszú is az éj, megjó rá a virradat! Adó és egyebek Hiába, akármilyen közhely, mégis igaz: Karácsony mindenki ünnepe. Még a fináncé is. Ha máskor haragszanak is reánk, az örvendezés és megbocsátás óráiban talán még velünk is szóbaáll a t. c. publikum. Annál inkább merészkedem minden ellenszenv dacára finánci minőségben megszólalni, mert remélni lehet, hogy az az idő, amelyik az adófizető polgárok szemében a kivető hatóságokat olyan ellenszenvessé tette, kezdi a végét járni. A konszolidáció az adózás terén szépen halad előre és nemsokára beköszönt a „pengővilág“, amelyik végleg fátyolt borít arra a korra, midőn papírkoronában, takarékkoronában és 4—5-féle aranykoronában kértük az adót. Azaz, hogy szép lassan, az 1926. évben még mindig 3 pénz lesz: Papírbankó, aranykorona és pengő. Az aranykorona azonban alig fog szerepelni, inkább csak mint a mútt maradványa, adóhátralék [hogy az Isten akárhová tgye!] alakjában. A fő számolási egység a pengő lesz. Pengőre kell majd átszámítani úgy a papi koronát, mint az esetleg aranykoronában megállapított összegeket. A pengő 12.500-as szorzószáma eleinte nem nagyon tetszett, pedig igazán egyszerű. A papírkorona összeget 8-al kell szorozni, 100.000-el osztani ,vagyis 5 tizedest levágni és megvan a pengőérték. Ha például ma egy skatulya gyufa ára 500 K, akkor annak pengőben kifejezett értéke [500x8 = 4000 K. : 400.000 fillér : 100.000 — 4] 4 pengőfillér. Vagy hogy nagyobb számot vegyünk: Ha egy öltözet ruha ára, mondjuk, 2 250.000 K. akkor annak az ára a jövő esztendőben az új pénzben [2.250.000x8 = 18 000,000 K. : 100.000 — 180] 180 pengő lesz. Igaz, a 10.000-es szorzószám még egyszerűbb lett volna, de akkor pénzegységünk azonos lett volna az osztrák sógor pénzegységével, abból pedig épen elegünk volt. Az átszámításról még csak azt említem meg, hogy ha aranykoronát akarunk pengőre átszámítni, akkor először átváltoztatjuk az aranyértéket a 14 500- as szorzószám segítségével papírértékre, abból meg kiszámítjuk a pengőt. Ismétlem, még a jövő évben lesznek átszámítási komplikációk — (tudom, hogy a közönségnek ezek az átszámítások milyen sok bosszúságot okoztak és joggal!] — de az 1926 év végén már megjelennek a pengő bankók, pengő ércpénz és ezek az átszámításokat lassan kiszorítják. Utoljára akkor kerül rájuk a sor, mikor majd az 1926 évi jövedelmet kell bevallani 1927. év elején. Ekkor még túlnyomórészt papírban fogunk számolni és gondolkodtat, de az 1927. év folyamán a meggyökeresedik a pengő és véget vet a papírkorona szomorú uralmának. Az első normális békebeli adóév tehát 1928- ban lesz . Adórendszerünkben mélyrehatóbb változás egyelőre nem várható. E tekintetben csak egy elvi irány áll fenn: a forgalmi adó megszüntetése s az egyenes adók fejlesztése. Ez magyarul annyit tesz, hogy a forgalmi adót, mint a legigazságtalanabb antiszociális adót, meg kell szüntetni, de ez csak akkor történhetik meg, ha az egyenes adóból eredő bevételek a forgalmi adó megszüntetésével előálló hiányt pótolják, ami még nagyon is a jövő zenéje. Hamarább bekövetkezik az egyfázisos forgalmi adó a mostani helyett. Mai egyenesadórendszerünk — a nagyközönséget az érdekli — ha egyszer a koronaátszámítások sallangjától megszabadul, egyszerű és könnyen áttekinthető lesz. Van 5 egyenes adónk (azelőtt volt vagy 20- féle). Földadó, házadó, általános kereseti adó, társulati adó, jövedelem- és vagyonadó. A föld- és házadó mibenlétét elnevezésük jelzi. Az általános kereseti adót az önálló kereseti tevékenységet űzők fizetik, míg a társulati adónak a jogszemélyek [részvénytársaságok, szövetkezetek] az alanyai. Mindezeket kiki ott fizeti, ahol a földje, háza van, illetve ahol kereseti tevékenységet fejt ki. Ezeket az adókat épen ezért tárgyi adóknak hívjuk, mert tárgyakhoz fűződnek. Ezekkel szemben áll a jövedelmi- és vagyonadó, mint személyi adók. Ilyen adókat mindenki fizet ott, ahol lakik, mindennemű, akár házból, akár földből stb. származó jövedelme és vagyona után, ha a jövedelme 800 aranykoronát, a vagyona pedig 4000 aranykoronát meghalad Akinek különböző helyen van a háza, földje, másutt ismét valami ipara, mindezekről a jövedelemadóbevallást egy helyen és pedig a lakóhelyén tartozik beadni, de ajánlatos, ha azokban a községekben, ahol szintén van földje vagy háza, az elöljáróságnál bejelenti, hogy jövedelmét itt meg itt vallotta be. Ezáltal elejét veszi a kettős megadóztatásoknak, ami sok felesleges zaklatással jár. Az idén történt meg 10 éve először, hogy az adókivetés, sőt a felszólamlási bizottsági tárgyalások még az adóévben befejezést nyertek. A jövő évre ez már júniusban meglesz. Akkor minden adózónak hivatalból kell kiadni az adóidét s abból ki-ki megláthatja, mennyi az összes adótartozása. Ezeket az adóíveket az elöljáróságok kötelesek évről évre kiadni. Hogy az adóívek pontosak legyenek, szükséges, hogy az adóívet fizetéskor mindenki vigye magával, mert az adóívbe a fizetéseket is be kell jegyezni. Ezzel elejét vesszük annak a néha igazán jogos panasznak, hogy az adófizetők sohase tudják meg idejében, mennyi tulajdonképen az adótartozásuk. Fontos, hogy a fizetési terminusokat mindenki pontosan tartsa be. Nem annyira az állam szempontjából fontos, mint inkább az adózókéból. Merem állíani, hogy a késedelmeskedés oka legtöbbször nem az, hogy az adózó nem tud fizetni, hanem az, hogy nem szeret, tehát halasztja a fizetést. A halogatás miatt azután késedelembe esik és késedelmi kamatok behajtási illetékemen néha 20% át is fizeti az adótartozásának. Saját jól felfogott érdeke mindenkinek, hogy ettől a felesleges kiadástól meneküljön. Ép olyan lényeges a vallomások beadásának és a felebbezések benyújtásának határideje. Az előbbi mindig közhírré tétetik, az utóbbira egységesen 15 nap. Ha valaki mégis elkésik, a vallomásában, illetve felebbezésében törekedjen a késedelem okát elfogadható módon igazolni. Ez esetben a bírságtól eltekintenek, a felebbezést pedig elkésés imén nem utasíják vissza. Ha pedig valakinek bármi felvilágosításra van szüksége vagy panasza van, forduljon bizalommal az illetékes hatóághoz Az egyenes adók kivetése a pénzügyigazgató- Ságtól a m. kir. adóhivatalokhoz került. Ez a közönség kényelmét szolgálja, mert a kivető hatóság könnyen hozzáférhető, nem kell a messze megyeszékhelyekre elfáradni. És bármilyen hihetetlen, tessék nekem elhinni: a fináncnak is van szíve. Neki se lehet más a célja tisztességes ember létére, hogy mindenkivel szemben egyenlően igazságos és megértő legyen- Esküvel fogadott kötelessége, hogy megvédje az állam érdekeit; részrehajlást tőle hát ne várjon senki De azt sem kevesebb gonddal kell megakadályoznia, hogy bárkit az igazság rovására sérelem érjen. Elsőrendű kötelessége pedig az, hogy mindenkit, aki tisztes hangon felvilágosításért hozzáfordul, tanáccsal, útbaigazítással lásson el, mert nem tehet rosszabb szolgálatot az államnak, mintha tűri, hogy egy polgára megrövidítve érezze magát. A fináncnak is van szíve és hazája is van. Ugyanaz a hazája, mint Neked, nyájas olvasóm, egy megcsonkított, tönkrenyomorított Magyarország. Ezt szolgálja a finánc is, ennek szedi az adót, ennek fizeted be. Amit adsz a magadéból, de a Magadénak. Magyarországnak adod. És ez az ország most szegény. Ne haragudj hát rá, ha kér, akkor se, ha követel. Kell neki. Mire kell ? Azért, hogy éljen, legyen dolgozzon, erősödjön, izmosodjon, jöjjönnövekedjék. Növekedjék Kismagyarországból Nagymagyarországgá! Dr Sulyok Endre* 1926 január ) Rendkívüli városi közgyűlés Az 1925 évi utolsó — rendkívüli — közgyűlés december hó 30.-án, szerdán délután tartatott, ezúttal elég nagy érdeklődés mellett, különösen a baloldal volt majdnem teljes szántban képviselve. Első pont gyanánt tárgyaltatott a városi közpénzek gyümölcsöztetése. A közgyűlés elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint a közpénzeket egyenlő arányban felosztják a helybeli intézetek között, azon feltétellel, ha a hivatalos kamatlábon felül még 2 és fél százalékot térítenek. A Kiskunsági Mezőgazdasági Hitelintézet ugyanis ennyit ajánlott fel az egész 1926. évre. A külföldi kölcsönnek az Angol-Magyar bankban levő összege után 1926 január 1-től csak 8 és fél százalékot ajánlottak fel; a közgyűlés megbízta a polgármestert, hogy keressen a fővárosi pénzintézetek körében kedvezőbb ajánlatot, addig is az összeg az Angol-Magyar banknál marad. — A város részére szükséges könyvkötői munkákat id. Molnár Imre nyerte el, mint legolcsóbb ajánlattevő. — Özv. Nagy Jánosné részére a közgyűlés tanuló fiára való tekintettel meghatározatlan időre havi 500.000 K kegydijat, helyesebben nevelési segélyt szavazott meg. — A városrendező bizottság javaslatára a közgyűlés meghatalmazta a tanácsot, hogy egy városi gőzfürdő kiviteli terveit és költségvetését készíttesse el. — Mivel a jelenleg működő r. kath. iskolaszék mandátuma január hó 9.-én lejár, a közgyűés megválasztotta az új iskolaszék rendes és póttagjait. Ugyancsak megállapította a közgyűlés a virilis városi képviselők 1926. évi névjegyzékét. Úgy ezt, mint az iskolaszéki tagok névsorát lapunk legközelebbi számiban fogjuk közölni. — Végül kilátásba helyezte a közgyűlés özv. Oláh Imréné, Oláh Mária és Bartos Józsefnek a községi kötelékbe leendő felvételét. | KIS LEVÉLRE ! Valaha szegény levélhordók szinte görnyedtek az újévi gratulációk széthordásában. Ma már az emberek megokosodtak, nem gyötrik és nem terhelik egymást az írásos jókívánatokkal, no meg aztán zsebbevágó dolog is ma a sűrű levelezés. És rájöttek arra is, hogy az elkövetkezendő új esztendő nem igen hagyja magát befolyásoltatni a mi jámbor óhajtásaink által, eljö az és nyakunkra ülvén, féktelenül osztogatja mosolyát, vagy ökölcsapásait aszerint, amint éppen kedve, vagy szeszélye tartja. 12 éve, hogy a világot dúló háború réme ránkszakadt. Először bizakodva néztünk az elkerülhetetlen események elé, majd nyakig fürödtünk az örömmámorban a sok győzelem hírére, a vége pedig az lett, nyakig estünk bele a gyász- és bánatba. Nem így hittük ennek a végét és csak egy a megnyugtató ebben, hogy mi a háborút nem akartuk. A háború technikai része meg-