Csonka Magyarország, 1926. július-december (6. évfolyam, 27-54. szám)

1926-07-04 / 27. szám

VI. évfolyam — 27-ik szám CSONKA igyes száfít éfa­lJSOO # kor MAGYARORSZÁG 1926 július hó 4 — A kishúnfélegyházai Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések dija: millimétersoronként 800 K — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők 1927 novemberében mondhatók fel a lakások 1928 május 1-én minden lakás felszabadul. Augusztusban nem emelkedik a lakbér, csak novemberben lesz több A kormány rendeletet adott ki, amellyel a lakás­ügyet a városokban átmene­tileg szabályozza. A rende­let kimondja, hogy a lakások bérbeadását, felhasználását és átruházását korlátozó ki­vételes szabályok folyó évi szeptember 1-én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok műkö­dése megszűnik. A bérmeg­állapításra vonatkozóan a rendelet úgy intézkedik, hogy a lakások bérét 3333-1924. szám alatt kibocsátott kor­mányrendeletben meghatá­rozott alapbér után kell ki­számítani, az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedenként fokozato­san emelkedő és százalék­szerű, meghatározott há­nyada szolgál, nevezetesen: az 1926. évi novemberi bér­negyedre 55 százaléka, az 1927. évi februári bérne­gyedre 55 százaléka, az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka, az 1927. évi augusztusi bérnegyedre 65 százaléka, az 1927. évi no­vemberi bérnegyedre 70 szá­zaléka. Az albérletbe adott laká­sok bérét augusztus 1-től kezdve a felek közös meg­egyezéssel szabadon álla­píthatják meg. Ami a befizetés idejét il­leti, kimondja a rendelet, hogy az esedékes bért rend­szerint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fizetni, de a bérlő más megállapo­dás hiányában három egyenlő havi részletben is fizetheti. A közüzemi költségek meg­térítésére a bérlők az ese­dékes bérrel együtt a Kis­kunfélegyházán az alapbér 3 százalékénak megfelelő és aranykorona értékben szá­mítandó összeget kötelesek fizetni. A tulajdonos a bérletet 1927 november­­­től kezdve szabadon felmondhatja 1928 május 1-ére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bérnegyedre meg­állapított összegnek megfe­lelő bért köteles fizetni. 1928 május­­­től kezdve a bérletet a magánjog sza­bályai szerint lehet felmon­dani. jutalmakat: Bronz érmet: Tímár János IV. o. t. Kitüntető oklevelet kaptak: Far­kas Ilona, Farkas Erzsébet, Jurzsa Mária és Török Johanna II. o. ta­nulók, Szikszai Mária, Szabó Mar­git és Nánási Mária I. o. tanulók, Ha-bel: Tar­jáni Gábor, Fábián Mi­hály, Gulyás Béla, Kurucz Mihály, Juhász Sándor, Hideg Péter, Rinoczi József, Jo b-ból: Bertus László, Ber­­tus István, Tarjáni András, Fekete Gábor, He-ből: Góg László, Takács László, Hevér József, Patyi Imre, II­a-ből: Menczer Lajos, Móczár Imre, Kányó Jenő, II/b-ből: Bertalan Sán­­dor, Jurzsa László, Szabó Imre, Te­padi József, Iljc-ből: Vízhányó István, Fekete László, Csatár Ká­roly, Matalik Ferenc, Nagy Ábel, Illla-ből: Galló Pál, Tamási István, Molnár József,­­ II/b-ből: Lantos Já­nos, Kis La­jos, Turcsányi István, Vakulya Mátyás, Vidéki István. II. osztály 18 tanulója közül oklevelet 8-an, ajándékkönyvet 5-en kaptak Villám Imre csak ajándékkönyvet kapott. Könyvet kaptak még: I. osztályból Szabó Margit, Wolfréd János, Kovács Béla, II. osztályból Király Erzsébet. Az évvégi munkakiálltást az in­tézet augusztus 20.-án tartja, mely­re már most a leányok és fiúk is rendkívüli buzgalommal készülnek, buzgalmukat pedig a felügyelő bi­zottság sok szép díjjal jutalmazza. Este mozielőadás volt, a magasba feszített vászonnak sok ingyenes nézője akadt. Értesülésünk szerint 6 autót ad­tak el. Jellemző, hogy egyet Bomba Béla bírósági végrehajtó vett meg. Hja ! Szanálás van, sok a munkája. Ixi Ipariskola évzáróünnepélye Június hó 27.-én gyönyörűen sike­rült és magas nívójú ünnepéllyel fe­jezte be a tanévet az Iparostanonc­ iskola. Az ünnepélyt megelőzőleg az ifjúság a tanári karral és a fel­ügyelő-bizottsággal hálaadásra a templomba vonult. Utána az intézet udvarán a tanuló ifjúság és nagy­számú közönség jelenlétében a fiúk és leányok énekkarának Hiszekegy éneklésével kezdődött az igazán lel­ket gyönyörködtető ünnepély. Utána Stoiber Ottó igazgató tartotta a nö­vendékek lelkéhez férkőző lendüle­tes, magas színvonalú megnyitó be­szédét. Az ünnepély alatt Mendel Jenő vezetésével külön-külön a leány és fiú énekkar, mely utóbbi az He. osz­tály növendékeiből állott, mesés be­tanulással és gyönyörű színezéssel adta elő: „Ima* Kreutzertől, ,Al­kony“ Rückentől, öt tagból álló ma­gyar egyveleget, „Induló“ Rückentől 4 tagú magyar egyveleget és ,In­duló* Beckertől. (A nagy tetszést aratott énekek meggyőzték a hallga­tóságot, hogy a leányoknak az ének jobban megfelel, mint a fiúkkal egy­­gyütt való leventézés. A szavalók közül nagy tetszést és sok tapsot arattak: Farkas Ilonka II. o. t., Nánási Mária I. o. t., Jur­­zsa Mária I. o. t., Nagy Ábel II. o. t. és lapodi József II. o. tanulók. Külön még ki kell emelnünk Szabó Margit I. o. t. és V. Mák Imre IV. o. tanulókat, kik csillogó szavalataik­­kal feltűnően kitűnő előadóképessé­gükről tettek tanúságot. Végül Farkas József elnök hatásos, munkára serken­tő beszéd keretében a következő ta­nulóknak osztott ki okleveleket és A Ford-karaván nálunk is volt Vasárnap Kecskeméten táboro­zott a Ford karaván, hétfőn dél­előtt jött át hozzánk. A karaván a hosszú út alatt megfogyatkozott, de az iránta tanúsított érdeklődés se volt nagy. Sokat kell addig még tanulniok a mi gazdáinknak, amíg érdeklődnek is az őket érintő gaz­dasági gépek iránt. 14 kocsiból ál­lott a karaván, amelynek élén ameri­kai és magyar nemzeti zászlókkal diszitett nyitott sportkocsi haladt, majd személyszállító luxuskocsik, könnyű és nehéz teherautók, tűzoltó­­kocsi és végül egy traktor, amely hatalmas teherautót vonszolt maga után. Néző azért akadt a Szent Já­nos téren. A gazdák is érdeklődtek. Hétfőn délután a traktor próba­szántást is mutatott be, amely az állami tanítóképzővel szemben a ter­vezett kertváros gyepszőnyegét törte fel. Nemcsak szántást, hanem kapá­lást, tárcsázást, cséplést, sőt fa­vágást is lehet a traktorral végezni. Kiss Ferenc városunk agilis, amerikai gyorsaság­gal dolgozó tűzoltóparancsnoka, aki mellékesen a városgazdai teendőket is ellátja (és még sok mindenre van gondja és agilitása) július 5-től 18-ig Budapestre tűzoltó tisztitanfolyamra megy. Kemény munkájuk lesz a tanfo­lyamon. Szeretetünk és az az őszinte kívánságunk kíséri, hogy minél előbb lássuk viszont, mert az ő gyors munkájára nagy szükség van. Életfogytiglani fegyházra ítélte a kecskeméti törvényszék a fél­­egyházi férjgyilkosasszonyt Herczeg 12 évi fegyházat kapott. A törvényszéken Rág Miklós ta­nácselnöknek dr. Bencsik Géza és dr. Pásthy Sándor törvényszéki bí­rókból álló tanácsa a múlt pénteken tárgyalta az utóbbi évek legkegyet­lenebb módon elkövetett gyilkossá­gát. A félegyházi tanyai férjgyilkos­ság került a bíróság elé, az a min­den részletében vadállati kegyetlen­séggel véghez vitt, minden emberi érzést megcáfoló bűnügy, amiért özv. Kristóf Jánosné és fiatal kedvese, Herczeg István állottak bíráik előtt, mert 1924. szeptember havában előre megfontolt szándékkal arzént tartal­mazó légykővel megmérgezték Kris­tóf János földmíves napszámost. Legelőször özv. Kristófné, a férjgyilkos asszony (Endre János ta­nyáján.) vallomására került a sor. — Elismerem, hogy bűnös vagyok — mondja az asszony határozott, a bűn­bánatot nem ismerő hangon — fér­jemet én öltem meg azért, mert na­gyon rossz házaséletet éltünk. 1921. január 29-én esküdtünk meg, de fér­jem nem hozzám való volt, mindig ütött. Nem szerettük egymást. Az es­küvő után rövidesen már megcsal­tam férjemet, Herczeg István az ötö­dik kedvesem volt. Herczeg 16 évvel fiatalabb nálam és 1923. szeptem­berében ismerkedtem meg vele ak­kor, amikor Endre János földbirtos

Next