Csonka Magyarország, 1927. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1927-01-02 / 1. szám
011. évfolyam 1-ső szám CSONKA (Egyes szám ára 1000 kor. MAGYARORSZÁG 1927 január hó 2 — A kiskunfélegyházi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: millimétersoronként 800 K — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők Bethlen — Mussolini írta: dr Horváth Zoltán Mussolini Olaszországban a parlamentarizmust megölte. A parlamentarizmus azt jelenti, hogy a nép szabad akarattal választja meg törvényhozóit, akik azután a mentelmi jog védelme alatt teljes függetlenséggel intézik az ország ügyeit. Mussolininek ez a parlamentarizmus útjában volt. Hogy minden vonalon a saját akarata érvényesüljön, hirtelen új választójogi törvényt alkotott, amely számára a feltétlen többséget biztosította. Közbevetőleg megjegyzem, hogy Mussolini által a saját céljaira alkotott ezen választási törvény nem nyilvános, hanem titkos szavazást ír elő. Mussolini, a mindenható diktátor sem merte a nyilvános szavazást behozni. Ebben tehát Bethlen István még Mussolinit is hajazza. Vele szemben Bethlen István egyszerűen kijelentette, hogy a magyar vidék a titkos szavazásra éretlen és ezen indokolással fenntartotta a nyílt szavazást, amely most már az egész világon egyedül csak nálunk és szovjet Oroszországban dívik. No de visszatérek Mussolinire! Mussolini az új választási törvénye alapján megejtvén a választást, óriási többséget kapott. De a titkos szavazás révén az ellenzék is tekintélyes parlamenti képviselethez jutott. Mussolini — mint diktátorhoz illik — nem jött zavarba. Az ellenzéki képviselőket pártját képező többséggel egyszerűen kivezette a parlamentből és a néptől nyert mandátumtól megfosztotta. Ez egyszerű, világos és diktátorhoz illő cselekedet. Ugyanazt gróf Bethlen István is megtehetné. Hiszen már a Ilik nemzetgyűlésbe is a közigazgatási apparátus olyan hatalmas és mindenre kész többséget szállított, hogy Mussolinit már akkor lemásolhatta volna. Hogy ezt gróf Bethlen István nem tette és nem teszi, — hitem szerint — nem az alkotmányos meggyőződésén múlik. Ha Csonka-Magyarország is olyan hatalmas volna és olyan kevéssé függene a külföldtől, mint Mussolini Olaszországa, akkor Bethlen a veleszületett tulajdonsága szerint nyíltan is Mussolini nyomdokaiba lépne, így azonban, mivel minden esztendőben a nemzetek szövetségének zöld asztalánál Lázárként jelenik meg, legalább a parlamentarizmus látszatát meg kell őriznie. Hiszen a zöld asztal mellett ülők parlamentáris alkotmány szerint élő nemzetek kiküldöttei, akik nagyot néznének, ha Bethlen István nem a népképviselet alkotmányos miniszterelnökekép, hanem mint nyílt diktátor jelenne meg. Tehát Bethlen István — fájdalmára — száz százalékig nem követheti Mussolinit. De azért Erdélyből hozott ravaszságát sem igen kell igénybe vennie, hogy az országot diktatúra alatt tartsa. Már a Tiszák uralma oly nagyszerűen berendezte a közigazgatást, hogy a nyílt szavazás segítségével a nép akarata ellen képviselővé még a seprűnyelet is meg lehet választani. Bethlen Istvánnak csak meg kellett nyomnia a Tiszák által ráhagyott közigazgatási apparátusnak a miniszterelnök íróasztalán elhelyezett bűvös gombját és a kívánt eredmény kész. A 245 országgyűlési képviselő közé a nyíltszavazásos kerületekben egyetlen egy ellenzéki képviselő sem jutott be. És Bethlen István most már a külföld előtt bátran verheti a mellét, hogy az ország alkotmányos formák között mellé állott. Tehát Bethlen István a választás levezetésében ismét hajazza Mussolinit. Neki nem kellett a nép által megválasztott képviselőket a parlamentből kidobálni, neki nem kellett a nép által megválasztott képviselőket a mandátumuktól megfosztani, helyette és érte elvégezte ezt a nyílt szavazás és a gombnyomásra járó közigazgatási apparátus. Ezek szerint Csonka-Magyarország Mussolinija ma Bethlen István, aki ma azt tehet az országgal, amit akar. Nem én mondom ezt, hanem gróf Apponyi Albert, aki karácsonyi cikkében ezeket írja: „Az, ami a választások eredményeként előttünk áll, annakk igazi neve diktatúra, azaz: a vezető államférfinak az a helyzete, amelyben lekötöttség nélkül teheti azt, amit jónak lát.. Újév napja vsd. Ilyenkor mindenki helyesen cselekszik, ha egyrészt a múltba visszanéz és a tanulságokat levonja, másrészt a jövőbe tekint és a múlt tanulságait hasznosítani igyekszik. Végezze el ezt kiki a maga tapasztalatai és tudása alapján. Én is elvégeztem. Az ország múlját szenvedésteljesnek tapasztaltam, a jövőjét pedig nagyon szomorúnak látom, mert a történelem tannussága szerint a diktátorok elmúlásával visszaesés és zavar szokott bekövetkezni. Szegény hazánkat pedig az új évben az Isten óvja minden visszaeséstől és zavartól, mert ezek ebben az elgyengül állöptírban sírba fogják taszítani. Ki lesz érte felelős? Emlékezés Mendel Jenőre Az enyészet angyala szállt le közénk, romboló munkáját látjuk mindenfelé. Meglátogatja az egyes családokat s gyász, fájdalom fakad nyomában. Karácsony másodnapján is egy koporsót álltunk körül, amely a közéletnek egy önzetlen lelkes tagját, a népnevelésnek buzgó apostolát zárta magába. Mendel Jenő majdnem 30 évig működött a tanítói pályán, rajongó lelkesedéssel csüggött hivatásán, eme hivatásának szentelte minden testi és lelki erejét s nemcsak tanítója volt a gondjaira bízott gyermekseregnek, hanem a szó szoros értelmében nevelője s szerető atyja is. Közel 30 éven át szolgálta egyházának, a társadalomnak s a magyar hazának javát és boldogságát; 3 évtizeden át pazarul vetette lelkének kincseit a fogékony gyermeki szívekbe, terjesztette, mint az éltető nap a melegség sugarait, hogy minél tökéletesebb és boldogabb életre készítse elő tanítványait. Az utóbbi években az iparostanonciskolában is tanított nemes, ideális lélekre valló buzgalommal. Tudatában volt annak, hogy amikor a fiatal iparosnemzedék szívébe oltja a hazafiság, vallásosság és kötelességteljesítés magasztos eszméit, amikor arra törekszik, hogy eme nemzedék tudását nevelje, ő is hozzájárul ama fönséges munkához, mely romba dőlt hazánkat ismét a régi nagyságra akarja emelni. A polgári fiúiskola bölcsőjénél is ott volt, tudását, nemes buzgalmát szolgálatába állította ennek az intézménynek is s nagyban csökkentette a kezdettel járó nehézségeket. Mindenütt ott volt, ahol szervezni, dolgozni kellett s minden cselekedetében a köz java volt zsinórmértéke, a tülekedés, önzés távol volt tőle. Áldás volt élete, áldás volt munkássága, mert tetteiben a szeretet vezérelte mindenkor. Ez a szeretet vitt el bennünket ravatalához, ezzel a szeretettel adtuk át megfáradt testét az anyaföldnek, ezzel a szeretettel fogjuk megtartani emlékezetét. Kedves Jenő barátom nyugodj békében! Isten veled! s. o. Közgyűlés Kedden, december 2- án délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a város képviselőtestülete. Százhatvanöt városi képviselő jelent meg, a központi választmány új megalakítása hozta föl a városi képviselőket. 1] A vigalmiadó szabályrendeletet lényegtelen módosítással a belügyminiszter jóváhagyta. 21 A piaci helypénzt pengőre számítják át.