Csonka Magyarország, 1927. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1927-06-26 / 26. szám

2 Ijesztő számok írta: Soós Imre ipt. titkár. Az ijesztő számok egy idő óta minden hónap végén megjelennek s mi megdöbbenve, szorongó szívvel veszünk róluk tudomást. Gondolkoz­zunk s aggodalommal kérdezgetjük önmagunktól, hogy mi lesz, ha ez így folytatódik; mi lesz, ha továbbra is ilyen halálos pontossággal romlik kereskedelmi mérlegünk ? De, hogy mi lehet annak a követ­kezménye, ha havonként növekszik behozatalunk és ugyanilyen mérték­ben csökken a kivitelünk, sajnos, az világosan állhat minden tisztafejű ember előtt. A négy év óta tartó­s emberfeletti erővel kiküzdött szanálás eredménye forog ezáltal kockán! Semmi kétség, ha le nem mon­dunk eszeveszett pazarlásainkról úgy járunk, mint az egyszeri utas, aki menekülni akarván a reá nézve végveszélyt rejtő szakadék széléről, megbotlott, s ahelyett hogy meg­mentette volna magát, egyenesen a mélység közepébe zuhant! Igen, ezt az ijesztően közelítő nagy botlást — mely által egy egész nemzet bukhat el — a mi napon­ként megismétlődő ezer és ezer apró botlásunk idézi elő. Botlok én is, botlasz te is valahányszor francia, angol vagy Csehországból nyakunkra hozott méregdrága selyemrongyokat vásárolsz! Mert nézzük csak, hogy a mi könnyelmű költekezéseinkel szem­ben, melyeket az ő javukra foly­tatunk, ezek az országok milyen erőfeszítéseket tesznek, hogy minél jobban kiszoríthassák területeikről a mi világszerte első minőszégeknek elismert terményeinket. Ezek a népek már régen lemond­tak arról, hogy tőlünk származó búzakenyeret egyenek, nekik a rozs­­kenyér is jó, mert az egészségesebb, de legfőképen, mert kevesebbe kerül. Mi nem tartjuk magunkhoz méltók­nak azt, hogy kövessük a nálunk sokszorta gazdagabb győztesek taka­rékossági példáját, mi megengedünk magunknak minden esztelen fény­űzést, nyilván a régi keserű köz­mondást tartva, hogy ,sírva vígad a magyar." A legmegbotránkoztatóbb a dologban azonban mégis az, hogy ez a nemzetpusztító pazarlási járvány nem csak egy társadalmi osztályt kerített nálunk hatalmába a háború óta, hanem mind, az egész ország népességét. Vagy láthatunk-e ma nőt Csonka­­magyarországon, — legyen az ma­­gasrangú hölgy, vagy szobalány — akinek a lábain nem Párisból impor­tált selyemharisnya feszül? De nem is csoda ez a külföldi divatcikkekért való beteges sóvárgás, hiszen lépten nyomon hallhatók az ajábiggyesztve elejtett szavak, hogy­ nem lehet az finom, ami honi gyártmány . . . S sajnos, ezt az iparunkat mélyen sértő s hovatovább tönkrejuttató ki­jelentéseket olyanok teszik, akiknek elesett hazájuk gazdasági védelmé­ben jó példával illene járni elől. Gondoljuk meg, milyen jóléttel páro­sult gazdagodás kezdődne itt, ha lányaink, asszonyaink és jómagunk lemondanánk a nyugat minden köny­­nyedén reánk sózott haszontalan se­lyemrongyáról. S mi le is mondanánk ezekről holtbizonyosan, csak vezető társa­dalmi osztályunknak kellene divatba hozni a magyar ipar által termelt javak használatát. Csak előkelő höl­gyeinknek kellene sutba dobni az ezüst és arany hímzésű svájci fran­kokért vásárolt cipellőket. Az ember ugyanis természeténél fogva habozás nélkül utánozza mindenhol és min­denkor az önmagánál különbeket. Ennélfogva igen üdvös volna, ha azok, akiket illet fontolóra vennék ezt a körülményt, mert talán fölös­leges is hangsúlyozni, hogy­ e pont­nál milyen nagyon nagy dologról — kereskedelmi mérlegünk helyre­­billentéséről és halódó iparunk meg­mentéséről — van szó! Csonkamagyarorszag 1927 juntos 26 Hogy raboltak el és hoztak félegyházi tanyára egy majsai kislányt? Az emberi gonoszság, kegyet­lenség nem törődik a másokat ért fájdalommal. Vakon, megfontolás nél­kül cselekszik és az általa ütött se­beket legtöbbnyire az idő vagy a véletlen tudja csak meggyógyítani, így történt ez az alanti esetben is. A kis Fazekas Julis ezelőtt 12 évvel iskolából jött éppen Mária nevű nővérével Kiskapmajsán, ami­kor egy jó asszony hozzájuk lépett azzal az ürüggyel, hogy az apácák hívják vissza a kislányt a zárdába, — magával csalta a mindössze 6 éves kis­lányt. — A jó asszony, Fekete Illésné félegyházi tanyai lakos aztán elvitte magával a tanyára a kis Julist, a férjének azt adta be, hogy a gye­rek az övé, még leánykorában „sze­rezte", míg a kis­lánynak azt mon­dotta, hogy ő az édesanyja, eddig idegenek nevelték. Fazekasoknál Majsán nagy lett az ijedelem a kislány eltűntén, egy egész éven át országosan köröztették, de mind hiába, a kis Juliska nem került elő ... Majsától sok kilométerre járta a hatóságokat a köröz­őlevél, pedig alig pár órajárásra, az egyik félegy­­házi tanyán sírdogált csendesen a kis Fazekas Julis ... Libákat, mala­cot őrzött s bizony a bánásmód ami­ben részesült, sehogyse tudta elhi­tetni vele, hogy eddig idegenek ne­velték s most az édes szülők gondjai alá került. Fekete Illésék 11 esztendőn ke­resztül tartották a rablott gyermeket, hajadonná serdült lassan a kislány, az értelme is fejlődött s valamiké­pen gondolkozni kezdett az ő szo­morú esete felett.. . Emlékezett a­ ­ majsai iskolára, homályosan élt a képzeletében a majsai szülők képe. Még egy néhány iskolatársnő nevé­­re is vissza tudott gondolni.. . S íme, midőn egy alkalommal nap­számra küldték a szomszéd tanyára, egy majsai lányt is ott talált s amint a nevét meghallotta, ismét megjelent előtte a majsai iskola képe. Igen, ez a Balog Julis ott ült valahol a har­madik padban... S mind erősebb lett a kis Julis lelkében az a tudat, hogy azok a majsaiak voltak az ő igazi, édes szülei. Lopva írt egy pár sort a majsai csendőröknek. Balog Julis azzal fellármázta az egész Majsát. Fazekas Károlyné a már eladóra serdült Mária lányával tüstént kocsira ült s a félegyházi tanya istállójában egy vackon bete­gen feküdve ölelte szívére 11 év óta elveszettnek hitt síró lánykáját, az elgyötört testű Fazekas Juliskát... Fekete Illésnének nem volt gyer­meke, libapásztor pedig kellett, ezért választotta ezt az ocsmány módját a gyermekszerzésnek ... A kalocsai törvényszék hat hónapi börtönre ítélte. A Munkás Otthon felépí­tése javára július hó 3-án, este 8 órakor a „Korona" dísztermében rendezendő kultur-estélyen — értesü­lésünk szerint — a következő fő­városi művészek lépnek fel: Pajor Oszkár, Pajor Ida és Szentiványi Kálmán. Bevezető beszédet fog tar­tani az országosan ismert Pajor Rudolf, a munkás oktatásügyek orsz. vezetője. ------------------------------------------------------------------------------| GRAND HOTEL |# PAR­K NAGYSZÁLLODA Vil­. Baross-tér 10. sz. BUDAPEST. Telefon: 1.330-82,330-83 A főváros legnagyobb és legkényelmesebb szállodáinak egyike 200 szobával a Keleti-pályaudvar érkezési oldalával szemben. Központi gőzfűtés, állandó meleg és hideg víz szolgáltatás. Szobák 3 pengőtől feljebb. Kitűnő konyha. — Fajborok. — Családi kávéház elsőrangú cigányzenével, nyári terasszal. — Különtermek. [ HÍREK ]] Pénzügyigazgatóhelyette­­si megbízás, a m. kir. pénzügy­minisztérium Halmy Lajos p. v. ta­nácsost, a pénzügyigazgatóságnál dr Egry Ferenc nyugdíjazása folytán megüresedett egyik pénzügyigazgató­­helyettesi állás betöltéseként a pénz­­ügyigazgatóhelyettesi teendők ellátá­sával megbízta. Hangverseny a Ring-kert­ben. Az Országos Dalszövetség 1927. évi augusztus hó 13., 14. és 15-én tartja a 6- ik országos dal­versenyét Szegeden, ahol 116 dalos­kor versenyez 8—10.000 fővel. Ezen versenyen a városunk mind­két dal­köre részt vesz és ott versenyez a 111.-ik csoportban „Keresem a bol­dogságom" című verseny darabbal. Ezen versenyszámot július 3-án este 9 órai kezdettel a Ring kertben több dal keretében előadja a Polgári Daloskör. Ezen dalos estélyre tisz­telettel meghívjuk Kiskunfélegyháza dalkedveld közönségét. Belépti díj nincs. Önkéntes adakozásképen bár­mily csekély összeget elfogadunk. A Polgári Daloskör vezetősége. Új eljárás a házhelyek ármegállapítására. Az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság a kiosz­tott házhelyek árául se a város becslését, se az érdekeltek aján­latát nem fogadta el. Új szakértőket küld ki a bíróság. Az ügy ezzel elhúzódik, ped­g az érdekelteknek is, a városnak is érdeke lenne a megegyezés. A Constantinum polgári is­kolájának ünnepies évzárása vasár­nap, június 26 án lesz délután ünnepi előadás keretében. ORVOSI HÍR. Dr Lengyel Lajos orvos berlini tanul­­mányútjáról visszaérkezett. Két hónapi tanulmányideje alatt főleg gyermekgyógyá­szattal és fogászattal foglal­kozott és így új rendelőjében a Petőfi utca 9. sz., a zárdá­val szemben) már fog- és szájbetegeknek is rendel. Városi bérház tűzbiztosítására beérkezett ajánlatokat a számvevő­ségnek kiadta a tanács összehason­lítás végett. Erdélyi Sándor jakabi lakos engedélyt kért egy rakodó állomás létesítésére. Az elemi iskolák évzárása. A városi hath, elemi iskolák a múlt héten fejezték be ünnepies vizsgála­tokkal tanításévüket. Egy gyakorlott gépíró­nő felvétetik a város­hoz. A református elemi isko­lában június 26 án, vasárnap dé­­ 5 órakor torna- és záróünnepély lesz szavalatokkal, énekekkel, zenés tor­nagyakorlatokkal; versenyfutás, ma­gas- és távolugrás, énekverseny és a jutalmak kiosztása. Az ünnepélyre mindenkit meghívunk. Beléptidíj nincs, de adományokat a jutalmazandók számára elfogadunk. A ref. iskola­szék elnöksége közhírré teszi, hogy a református iskolába június 27-én, 28-án, azaz hétfőn és kedden kell beiratkozni.

Next