Csonka Magyarország, 1928. január-június (8. évfolyam, 2-26. szám)

1928-01-08 / 2. szám

Vili. évfolyam — 2-ik szám CSONKA Egyes szám ára 8 fillér MAGYARORSZÁG 1928. januiár 8. — A kiskúnfélegirhás! Higetlfauftgl Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések dija: millimétersoronként 7 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők Kinevezett képviselők Ezúttal nem mi mondjuk, hogy a kormánypárti többsé­­gget nem választották, hanem kinevezték. Kormánypárti ol­dalon ismerik ezt be és pe­­dig nem kisebb ember, mint Kállay Tibor, az egyik kor­mánypárti törzsfőnök. Újévi beszédet tartott Kál­­lay Tibor és beszédében a szabadságjogok helyreállítá­sát és a titkos szavazást kö­vetelte. Szerinte a nyílt sza­vazási rendszer mellett nem választják, hanem kinevezik a képviselőket, már­pedig ,aki kinevezésszerű­en jut a mandátumhoz, bárminő legyen is egyébként egyéni értéke, a közvélemény szavát nem reprezentálhatja." Ennél súlyosabb kritikát ellenzéki ember sem mond­hatott volna és nem is mon­dott soha a mostani többség­ről. Nincs is hozzátenni valónk a Kállay Tibor megállapítá­sához, de elvenni valónk sem, mert amit mondott, az szerintünk is helyes és igaz. Kinevezett képviselő nem a közvéleményt, hanem a ki­nevező hatalmat reprezen­tálja. Ha azonban ennyire egyet­értünk, hogy lehetséges az, hogy Kállsy Tibor és az a csoport, amelynek ő a vezére, nem hozzánk, hanem a kor­mánypárthoz tartozik? Hogy lehet valaki kormánypárti, aki a kormányzati rendszert ilyen élesen elítéli.? Hogyan maradhat a kinevezettek cso­portjában és különösen, ho­gyan tűrhetik meg a kímé­letlen kritikust a kipellengé­­rezettek maguk között? Nagyon egyszerű a magya­rázat. Azért, mert Kállay Ti­bor és a többi ,liberális“ az ilyen és hasonló beszédeket sem a parlamentben, még­­csak nem is a pártklubban, hanem kevésbbé jelentős he­lyeken mondják el amely helyeket nem kell komolyan venni, miért is az ott elhang­zott beszédek szintén nem veendők komolyan. Végre is, ha az ember a kormánypárt liberális szárnyához tartozik és ha ezen minőségben ép­pen úgy meg kell szavaznia mindent, mint ez egyéb szár­nyakhoz tartozóknak, leg­alább szabadjon néha egy­­egy kis polgári összejövete­len, távol a miniszterelnök látó- és hallókörétől,­­ ku­­ruckodni is egy kissé. Az ilyen kuruckodás úgy sem árt senkinek, annak sem, aki mellett és annak sem, aki ellen a kiruccanás történik. S­őt még annak sem, aki ki­ruccan, lévén ez hatóságilag engedélyezett kiruccanás. Éppen ezért az ilyen újévi beszédek hatás nélkül h­ag­­zanak el és az elhangzott beszéd után marad minden a régiben. Marad a nyi­t sza­vazási rendszer és tesznek továbbra is kinevezett kép­viselők. Azok a kormány­A kereskedelmi miniszter ki­mondta, hogy az apa törvényes gyer­mekének törvényes és természetes gyámja. Fából vaskarika. Ugyanis az apa kiskorú gyer­mekének törvényes képviselője, aki mindenféle árvaszéki intézkedés nél­kül tartja, neveli, képviseli a gyer­mekét, ellenben a gyámot az árva­szék az apátián gyermek részére épen azért rendeli ki, hogy legyen, aki a kiskorú árva Ügyeit intézi. * * * No de tartsunk rendet. Miről is van szó ? Arr­ól van szó, hogy legidősebb Tuscher Márton kéményseprő elhalt. Maradt utána egy saját szár­nyaira bocsátott önálló keresettel rendelkező nagykorú, családos gyer­meke: ifj. Tuscher Márton. Ifj. Tuscher Márton véletlenül szintén a kéményseprő ipart folytatta. Nem idegen helyen, hanem néhai édesapjának az üzletében volt al­kalmazásban. Édesapja — mint fentebb emlí­tettük — elhalt. Ekként idősb Tuscher Márton el­halálozásával Kiskunfélegyháza vá­ros egyik kéményseprői kerülete megüresedett. Most mindenki, a város ép úgy, mint a kéményseprői kerületre rég­óta aspiráló öreg kéményseprő se­gédek abban a hitben voltak, hogy megürülvén egy kéményseprői kerü­let, arra pályázat lesz, párti képviselők, akik alkalmi beszédekben elítélik a kor­mány politikáját, de tettekben támogatják, nem veszedelme­sek. Ők sohasem fogják a nyílt választási rendszert meg­­dönteni. N­em is kívánható ez tőlük, mert hiszen ők is en­nek a rendszernek köszön­hetik a mandátumukat. Teljesen egyetértünk Kál­lay Tiborral abban, hogy a mai kormánypárti többség Kállay Tibortól Kiss Istvánig kinevezett képviselőkből áll. Abban is, hogy ez így lesz mindaddig, amíg a képviselő­ket nyi­t szavazással választ­ják. Azonban a titkos szava­zás­­rendszere nem a Kállay Tiborék akaratából, hanem az ő akaratuk ellen fog meg­­valósu­li. Nem így történt. Itt kezdődik a fából vaskarika. Ifj Tuscher Márton 1926 június 15-én 10192 sz. alatt Kiskunfélegy­háza város tanácsához beadott egy kérvényt, amelyben azt mondja, hogy elhalt idősb Tuscher Márton kémény­seprőnek, aki neki édesapja volt. Iparát a legifjabb Tuscher Márton javára, vagyis a saját fia javára az 1922 évi XII. t. c. 8 §-a alapján an­nak nagykorúvá váltéig folytatni kí­vánja. Tehát ez a legifjabb Tuscher Már­ton az e húlt idősb Tuscher Márton kéményseprő iparosnak unokája, vagyis ifjú Tuscher Mártonnak, aki a tanácshoz a bejelentést tette, a törvényes gyermeke. A városi tanács ezen bejelentést 1926 augusztus 16 án tartott tanács­ülésében 13559 sz. alatt hozott vég­határozatával nem vette tudomásul, illetve a kiskorú unoka [legifjabb Tuscher Márton] javára leendő ipar­űzéshez nem járult hozzá. Ugyanis a tanács indokolása sze­rint a kiskorú unokát az apja a sa­­ját keresetébő­l és nem az elhalt nagyapja tartotta s a kiskorú unoka nem is árva, így az 1922 évi XII. tc. 8 § a szerint a kiskorú unoka a nagyapa iparéhoz igényt nem tarthat. A városi tanács ezen határozatát ifj. Tuscher Márton apa Pestmegye alispánjához megfellebbezte. Pestmegye alispánja 43143 kig. 1926 számú határozatával a felleb­bezést elutasította és a városi tanács véghatározatát helybenhagyta. Ifj. Tuscer Márton apa még most sem nyugodott meg. Pest megye alispánjának döntését a m. kir. kereskedelemügyi minisz­terhez megfellebbezte. A m. kir. kereskedelmi miniszter 96377—1926 sz. rendeletével Pest­megye alispánjának határozatát meg­változtatta és ifj. Tuscher Márton javára döntött. A kereskedelmi miniszter rende­letének indokolásában a következő­ket mondja: „ ... az iparűzési jog a kiskorú javára az iparos elhalálozása folytán a gyám által gyakorlandó és ebbeli szándékát a kiskorú legifjabb Tuscher Márton javára a t. és t. gyám (!) ifj. Tucher Márton­ szabályszerűen és kellő időben bejelentette, nevezett kiskorúnak a szóban levő kerület­ben néhai idősb Tuscher Márton helyébe lépő ifj. Tuscher Márton mint t. és t gyám [1­ által gyakor­landó iparűzési jogát elismerem“ . .. A városi tanács, mivel nyilvánvaló a miniszteri rendelet tévedése, ami­kor az édesapát átminősíti t. és t. gyámmá, a közigazgatási bírósághoz a miniszteri rendelet ellen panasz­­szal élt. A közigazgatási bíróság 3331/1927 végzésével az ügy érdemébe hatás­kör hiánya miatt nem avatkozott bele. Ekként ifj. Tuscher Márton apa kiskorú fia javára mint t. és t. gyám (!) addig fogja gyakorolni Kiskun­félegyháza városának egyik kerüle­tében a kéményseprői ipart, amíg kiskorú gyermeke legifjabb Tuscher Márton nagykorú nem lesz. • * * A kereskedelmi miniszternek ezen intézkedése egyrészt sérelmes a se­­gédi minőségben megöregedő és a zárt szám miatt kéményseprő kerü­lethez nem jutható kéményseprő se­gédekre nézve, másrészt sérelmes Kiskunfélegyháza városára nézve is. Ugyanis Kiskunfélegyháza váro­sának fontos érdeke, hogy az ed­dig két kéményseprő kerületre osz­tott város tűzrendészeti szempontból három kéményseprő kerületre osz­tassák szét. Ennek keresztülstelére azon idő volna a legalkalmasabb, amikor üres a kéményseprői kerület, mert az in­tézkedés senkit sem sért. * * * Gondolkozóul. A másik kéményseprő kerületnek haszonélvezője özv. Mikó Ferencné, akinek — úgy tudjuk — egyetlen Még egyszer f­issn Tascher Márton kéményseprőségéről.

Next