Csonka Magyarország, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-05 / 1. szám

X. évfolyam­­ 1-ső szám CSONKA Egyes szám­ára 12 fillér MAGYARORSZÁG ««••DÉI 1930. évi Január hó 5. — A kisbún Kisegyh­ázi Függetlenségi Párt hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap Hirdetések díja: milimétersoronként 8 fillér — Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők ................r,.r|.rn||T||V.|T|................................ri£S£iäiä£iiiSiäääää^ Tisztújítás. Hétfőn, december 30 án tartotta meg a városi kép­viselőtestület a polgármes­teri, három tanácsnoki, a főmérnöki, főügyészi, pénz­­tárnoki, ellenőri, árvaszéki ülnöki, közgyámi, állatorvosi, és egy számtiszti állás be­töltésére a tisztújító közgyű­lést. A tisztújítószéken a kép­viselőtestület tagjai majdnem teljes számban megjelentek, az összesen 110 tagból ugyan­is 107 tag vett részt a vá­lasztáson. A nagy felvonulásnak a polgármesteri állás körüli za­varos helyzet volt az oka. Az egységes párt, amely je­lentékeny többségben van a közgyűlésen, megejtette ugyan előzetesen a jelölése­it és párthatározattá tette a párt jelöltjeire való szava­zást, úgy látszott azokben,­­hogy az egységes párt egy jelentékeny része a polgár­­mesteri állás betöltését ille­tőleg nem hajlandó a párt­­határozatnak alávetni magát. Mintegy 20 tagból álló cso­port nyíltan hangoztatta, hogy a város érdekét fölébe helye­zi a pártfegyelemnek és meg­akadá­yozza dr Tóth József megválasztását és a csoport tagjai vagy nem szavaznak, vagy, ha szükséges lesz, dr Holló Bálára adják le a sza­vazatukat. Ilyen élére állított helyzetben aztán alig maradt el valaki a közgyűlésről, ar­ra gondolván mindenki, hogy egy szavazat is döntő lehet a polgármesteri szék betöl­tésénél. Tíz óra után pár perccel nyitotta meg dr Székely Ist­ván vármegyei főjegyző a tisztújító közgyűlést. Min­denekelőtt a jelölő választ­mány alakku­t meg és pedig kizárólag az egységes párt tagjaiból. Az elnök ugyanis, az eddigi szokástól eltérőleg, az általa kinevezett két ta­got is az egységes pártból hívta meg. A jelölések megejtése után az elnök újból megnyitotta a közgyűlést és kihirdette, hogy a választmány a pol­gármesteri állásra 1. helyen dr Tóth Józsefet, II. helyen dr Drahos Ferencet, III. he­lyen pedig dr Holló Bélát jelölte. Ez a példátlan jelö­lési mód jellemző egysége­sek gavallériájára. A hiva­talban lévő tisztviselőt ugyan­is mindig első helyen szok­ták jelölni. Mellesleg meg­jegyezzük, hogy ugyanígy jártak el a többi állásnál va­ló jelölésnél is. Ezután megkezdődött a szavazás. Leadatott 96 sza­vazat. Ebből 57 szavazatot kapott dr Tóth József és 39 et dr Holló Béla, 4 sza­vazólap érvénytelen volt,7-en pedig az egységespárt tag­jai közül tartózkodtak a sza­vazástól. A szavazás ered­ményeként tehát dr Tóth Jó­zsef lett Kiskunfélegyháza polgármestere és pedig mert az egységes párt elége­detlen csoportja csak rész­ben tartotta meg a fogadko­zását. A többiek az utolsó pillanatban beadták a dere­it­üket és leszavaztak a pár­­tok többségének a jelöltjére. N­a a mi fajadatunk, hogy a megválasztott polgármes­er elmúlt év december 30-ik nap­ján a városi tisztújítás lezajlott. A választást megelőzőleg az egységes­párt berkeiben fel fellángolt az elé­gedetlenség. A hír szerint ennek oka a polgármesteri állás volt. A pártnak komolyabb része fele­lősségének tudatában, dr Tóth József polgármesterségében nem akart meg­nyugodni, a másik része pedig mint főkortest — a város és a lakosság érdekeire való tekintet nélkül — mindenáron a polgármesterséggel akarta megjutalmazni. Az elégedetlenség olyan nagy hullámokat vert, hogy a választás napján dr Bencsik Sándor ügyvéd dr Holló Béla polgármesternek 9 ed magával jelentette be, hogy az egy­séges pártból kiléptek, mert ők a vá­ros és a lakosság érdekében dr Tóth Józseffel szemben r­á fognak szavazni. A most említett kilenc egységes­párti városatyán kívül is még vagy 7—8 an részint közvetve, részint t ennek azokat az érdemeit és értékeit felsoroljuk, ame­lyek fiatal kora és a köz­­igazgatásban való járatlan­sága dacéra alkalmassá te­szik őt arra, hogy a mai ne­héz időkben a város ügyeit vezesse. Ezt a feladatot át­hárítjuk az egységes párt sajtójára, amely bizonyára megadja az előttünk teljesen ismeretlen adatokat. Mi csak azt hangsúlyozzuk, hogy a függetlenségi párt ezért a választásért a felelősségben osztozni az egységes párttal nem hajlandó. A többi állásra a követ­kezők választottak meg: Adóügyi tanácsnoknak dr Ring Józsefet, pénzügyi ta­nácsnoknak dr Csányi Sán­dort, gazdasági tanácsnoknak dr Táby Lászlót, fdmérnök­­■ ssk Ken­ rs'-i Nagy Imrét, főügyésznek dr Bíró Lász­lót, árvaszéki ülnöknek dr Tóth Ferencet, közgyámnak Lőrin­cz Antalt, pénztárnok­nak Pekó Ferencet, ellenőr­nek Kárpáti Imrét, állator­vosnak Wissinger Lászlót és végül számtisztnek Kiss Ist­vánt választották meg, közvetlenül üzenték, hogy dr Holló Bélára fognak szavazni. Úgy dr Holló Béla, mint a függet­lenségi Kossuth párt annak hitelt adott, hogy dr Bencsik Sándor és társai, valamint az üzengetők dr Tó­h Józs­i polgármesterségével megelé­gedve nincsenek. Azonban azzal is tisztában voltak, hogy ezen elége­detlenkedők még­sem fognak dr Holló Bélára szavazni. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy dr Bencsik Sán­dor és még néhányan a szavazástól tényleg tartózkodtak, de a többiek bizony szabályszerűen dr Tóth Jó­zsefre szavaztak, így hát sem dr Holló Bélát, sem a függetlenségi Kossuth pártot meg­lepetés nem érte, amikor az ered­mény szerint az összes szavazó egységespártiak dr Tóth Józsefre adták le a szavazatukat. * * * Tehát elvégeztetett. Dr Hoffer Jó­zsef, dr Endre Zsigmond, dr Tóth Endre, dr Sallai János, dr Puskás Béla, Toldy Jenő, Zámbó Dezső, dr Strobl Miklós, hogy csak a neveze­tesebbeket említsük, a saját szava­zataikkal és erkölcsi súlyukkal juttat­ták dr Tóth József kiskunfélegyházi lakost bérles érdemeiért a polgár­­mesteri székbe. Ennek megállapítása azért fontos egyrészt, mivel nevezett urak szava­zataikkal erkölcsi jótállást vállaltak, másrészt mivel meg vagyunk róla győződve, hogy rövid idő múlva va­lamennyien a kezeiket Pilátusként mosni fogják. Mert hát ki is az a dr Tóth Jó­zsef? Akit a fentebb nevezett ko­moly urak és barátaik ebben a gaz­daságilag igen kritikus helyzetben a város fejévé tettek. Akinek a kezé­be merték adni a gyeplőt, hogy egy 40 ezer lakosú város szekerét a jobbról balról tátongó úr közti kes­keny ösvényen baj nélkül elvezesse ? A VA* elég komolynak, képzettnek és tapasztaltnak ítéltek arra, hogy a nagy légárból egyenesen a polgár­mesteri székbe pattanjon ? Tudtunkkal dr Tóth József olyan ü­gyvédj­­ött volt, aki egy bizonyos ügyvédnél csak azért jegyeztette b­e magát, hogy az ügyvédjelölti gyakor­laténak ,de­je megszakítás nélkül le­teljen, célja és igazi foglalkozása hivatali állásért írásban és szóval való korteskedés volt. Nem is titkol­ja, hogy azért korteskedik, mert egyenesen polgármester akar lenni. Az iparosnak, kereskedőnek, gaz­dának az inas és segéd éveket egy­formán ki kell tölteniök, hogy ön­állósíthassák magukat. Az egységes­­párti városi képviselők megítélése szerint 40 ezer ember sorsát intéző dr Tóth Józsefnek sem m­ás évekre, sem segéd­­időre szüksége nem volt azért tették egyszerre mesterré, nem is olyan mesterré, hanem egyenesen polgármesterré. A fenti név szerint megnevezett urakat akkor meg tudták érteni, ha dr Tóth József akár mikor és akár milyen formában elárulta volna, hogy kiváló közigazgatási szaktudással rendelkezik, avagy legalább megvá­lasztása előtt közigazgatási program­­mot adott volna. A város lakossá­gával közölte volna, hogy a város pénzügyi, gazdasági, kulturális és szociális igényeit kielégíteni és fej­leszteni miképen akarja s mindebből egy nagyszerű lángelme kiválósága bontakozott volna ki. Az uj törvény szerint a városi tan­ács megszűnt. A tanács hatásköre Széljegyzetek a polgármester választáshoz.

Next