Csonka Magyarország, 1930. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1930-07-06 / 27. szám

1930. évi kik­ Il­s hó 6 CSONKA iM w X* évfolyam — 27. szám sm *AGYARORSZÁG Mesterenbk minden vasárnap — A MsHártfélegyházi Föggetlenségi Párt hivatalos lapja — Egyes szám ára 12 fülér Hirdetések díja: nnHim­étersoronként 8 fillér Magánhirdetések megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők Miért kell a baletta? Írta: dr. Nagy Vince volt belügyminiszter Kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk nagy válsággal küzd. Ennek nemcsak a búza világpiaci ára az oka, hanem az a sok minden egyéb is, amiért saját kormányunk és annak parlamenti pártja a felelős, így a magas adók, a vámtörvény, amely az iparcikkeket és az egész életet megdrágította, továbbá az állami egyedáruk­­nak, mint dohány, só, gyufa, bélyeg, vasúti teher- és személy­­szállítás stb. hallatlan megdrágítása a békebeli árakhoz képest. Most azután elkezd kapkodni a kormány és úgy akar ■segíteni az ő hibájából bajbajutott mezőgazdaságon, hogy min­den eladásra kerülő métermázsa búza és rozs után három pengő jutalmat akar adni a gazdának, de ugyanakkor nem három pengővel, hanem nyolc pengővel akarja,,megdrágítani a piacra kerülő búza és rozs métermázsáját. Vagyis öt pengőt a fogyasz­tóból présel ki métermázsánként még azon a három pengőn felül is, amit a termelőnek akar juttatni. Ez az intézkedés nem­csak a búzát és a rozsot és az abból előállítandó lisztet és kenyeret fogja megdrágítani, hanem kezdeményezője lesz egy olyan drágasági hullámnak, amelyet azután nemcsak a városi lakosság fogyasztó tömegei, hanem maguk a termelő gazdaréte­gek is nagyon keservesen meg fognak érezni. És minden métermázsa búza vagy rozs után a vevőtől beszedett öt pengő felesleget a kezelés költsége fogja fel­emészteni. De ki fogja hasznát látni ebből a fene­balettából származó három pengős jutalomnak? Az a kisgazda és törpebirtokos, aki csak magának termel, vagy aki állattenyésztéshez használja fel terményének feleslegét, az semmi jutalomban sem fog részesülni. A mezőgazdasági munkásosztálynak sok milliós tömegei, akik nem természetben kapnak kommenc­ót, hanem készpénzbeli napszámért dolgoznak, azoknak egyenesen megdrágul az élet, mert kenyeret és lisztet megdrágult áron kell beszerezniük. Az eladásra termelő ötven holdon felüli kisgazda és középbirtokosnál pedig évi jövedel­mében nem fog kitenni az eladott métermázsák három pengője olyan összeget, amely felérne egyrészről azzal a drágulással, amelyet más cikkekben ő is kénytelen lesz megfizetni, másrész­ről pedig azzal a politikai és szociális elkeseredéssel, amellyel a fogyasztók nagy tömegei a maguk életének megdrágítása miatt ez ellen a pártfogolt osztály ellen fordulni fognak. Végeredményben csak a többezer holdas földbirtokosok azok, akik ismét nemzeti ajándékot kapnak, a legnehezebb körül­mények közt élő fogyasztók tömegeinek filléreiből. Ha egy tíz­ezer holdas földbirtokost veszünk, aki — bőven számítva — kétezer holdjának terméséből elégíti ki a saját személyzetének terménybeli járandóságait, továbbá ebből látja el a saját jövő évi vetőmag-szükségletét, még mindig nyolcezer hold búza­termését viheti piacra. Középtermést számítva, holdanként hat métermázsa eladni való búzát véve alapul, nyolcezer hold földre negyvennyolcezer métermázsa eladó búzája után száznegyven négyezer pengő jutalomban fog részesülni. Elég csinos kis összeg őrgróf Pallavicininak és herceg Eszter­­házynak, különösen a nyomorgó kisiparos, kereskedő és mun­kásosztály szájától elvont fillérekből! Ámde még a nagybirtokos osztály jóérzésű tagjai is fel­háborodva utasították vissza a képviselőházban és a felsőházban ezt az egész baletta-rendszert. Az ezerholdas Gaál Gaszton és a többezer holdas gróf Hadik János felháborodva tilta­koztak ez ellen a rendszer ellen, amely mások megsarcolásából akarja a mezőgazdaságot jutalmazni és még hozzá a drágítás összegének nagyobb részét nem is juttatja a gazdákhoz, hanem kezelési költség címén az állampénztárnak tartja meg. Hát miért van szükség erre a baletta rendszerre, ha sen­kinek sem kell, ha mindenki tiltakozik ellene? Ez a kérdés jár szájról-szájra ebben az országban. Ez izgatja a városi és falusi embereket egyaránt. Hát beszéljünk őszinte magyarsággal. Mondjuk meg nyíltan, hogy egyedül a Bethlen-kormának van szüksége ennek a rendszernek a bevezetésére. Még­pedig két okból: Először is pénzügyi okokból kell neki. A hallatlanul magas adók és vámok által tönkretett gazdasági életben tönkre­ment a gazdálkodóknak, iparosoknak és kereskedőknek egy tekintélyes része és ezektől nem folynak be az adók, nincs az a végrehajtó, amelyik adót tudna behajtani onnan, ahol arra már fedezet sincs. A kormány a saját rossz és könnyelmű pénz­ügyi és adópolitikája miatt tehát abba a helyzetbe került, hogy az állami szükségletekre előirányzott pénzmennyiség nincs meg az állam pénztárában. Londonból pedig nem hozott pénzt István gazda. Az angliai bankár nem olyan bolond, hogy minden előzetes tudakozódás és ellenőrzés nélkül milliókat dobjon oda kölcsönbe egy országnak, ha nincs neki előre biztosítéka arra, hogy azt az összeget csakis a leghasznosabb beruházásokra fogja fordítani az az ország, tehát olyan termelési célokra, amelyek­­az ország jövedelmezőségét fokozzák és amelyből a kölcsön kamatait is, azután pedig magát a tőkeösszeget minden megrázkódtatás nélkül fogja tudni az illető ország visszafizetni. Bizony az öt millióba került lillafüredi luxusfü­rdő, a tiha­nyi halpeték palotája, a szegedi luxusépítkezések, a külföldi csődbe ment borpaloták, a képviselőházi és belügyminisztériumi dísztermek és falfestmények és a többi zsebbe és húsba vágó Július 6-án a RING - KERT ünnepélyes megnyitása Halászlé, rántott harcsa, hurka, kolbász KADÉT JÓSKA cigányprímás tejes .A Szives látog­­ás tér teljes különféle hideg, meleg ételek és italok zenekara muzsikál új slágernótákat |||| tisztelettel a tulajdonos

Next