Csonka Magyarország, 1930. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1930-07-06 / 27. szám
2 ír PETŐFI mozgószinház műsora Jutiji S. szomtatso és 9 órakor, 6. vasárnap 5.7 es 9 órakor Szenzációs dupla műsor rendes helyárakkal A vasálarcos Fimdráma 11 felvonásban DUMAS SÁNDOR leghatalmasabb regénye Főszerepben: Douglas Fairbanks Cseréljünk férjet Warner Bothers szupervígjátéka 6 felvonásban Főszerepben : Helena Costello és John Millan Jön jön legközelebb Magyar fia, lengyel leány a »tll**s ttl T«ror*» A nagyzoló kiadások nem kelthettek túlságos nagy bizalmat a külföldi kormányok és bankárok előtt abban az irányban, hogy a Bethlen-kormány a fogához verné a garast — akár a saját adófizetője, akár külföldi hitelezője garasát, — amikor azt kiadja. Minthogy pedig még Bethlen István szerint is ősz előtt nem igen lehet kölcsönpénzre átváltani a Londonban élvezett szíveslátást, pukkedlikat és ceremóniákat, de itthon mégis csak fizetni kell az állami tisztviselőket, a csendőröket, rendőröket, fináncokat és életünk többi kellemes velejáróit, hát ezért kellett a mezőgazda osztály megsegítésének jelszava alatt egy újabb adósrófolást, egy újabb állami drágítást csinálni. Olyan összeget kell kipréselni a baletta címen a fogyasztó közönség millióiból, hogy jusson is pár pengő a kirakatba tett mezőgazdáknak, de maradjon is a nekik jutó összegnél még több a ki-kiürülő állampénztár kisegítésére. A hiányzó adók, a tönkremenések miatt még végrehajtóval sem behajtható adók pótlására kellenek azok a milliók, amelyeket a falat kenyerünkkel és minden deka lisztünkkel fogunk Bethlen gazdának megfizetni. Ez az egyik oka annak, hogy olyan nagyon sürgeti a kormány ezt a javaslatot. Ezért volt kénytelen a Bethlen fenyegetéstől megriasztott egységes párt ezt a már előre megutált, lenézett és kitagadott csecsemőt, a Boletta nevű torszülött gyermeket, amelyet mint a félrelépett leány újszülött gyermekét, már kitett az ajtó elé és megtagadta tőle az anyaságot, ismét ölébe venni és kényszeredett arccal magáénak elismerni. De ezen a gazdasági okon, az állampénztári pénzhiányon kívül egy másik oka is van Bethlen Istvánnak arra, hogy keresztülhajszolja ezt a törvényt. Politikai ok ez, mégpedig a saját diktátori hatalmának kiegészítése. Amint a titkos választójog megszüntetésével, a sajtószabadság és gyülekezési szabadság megtagadásával, a vármegyei és városi önkormányzatok igazi mivoltából való kivetkőztetésével kiépítette ez a kormány a maga politikai diktátori hatalmát, amellyel szemben sem szó, sem beszéd, sem megmozdulás nem lehetséges, úgy akarja kiépíteni a maga gazdasági és pénzügyi diktátori hatalmát is. Mert jól jegyezze meg mindenki, hogy ez a Kaletta-törvény csak kezdeményező lépés az egyéni gazdálkodásba való állami beavatkozás rendjén. Csak az alkalmat kereste és találta meg a Bethlen kormány a szerencsétlen mezőgazdaság leromlott helyzetében, a búza alacsony világpiaci árában és az alkalmat felhasználva, a gazdáknak is juttatva morzsát, megcsinálja az első lépést a gabona-monopólium bevezetésére, vagyis az egész magyar mezőgazdaság gyámság alá helyezésére. Amit más országok a háború befejezése után mindjárt eldobtak maguktól, a haditerményközpontok és más állami intézmények útján való beavatkozást a mezőgazdálkodásba, a gabona-rekvirálásokat, a termelésnek főszolgabíróval, csendőrökkel és fináncal való ellenőrzését, azt a Bethlen kormány nem fogja reszelni visszahozni nyakunkra csak azért, hogy a politikai diktátori hatalma kiszélesedést és tökéletes alátámasztást nyerjen a gazdasági diktatúrájával is. Ez a baletta-törvény csak átmenet a gabonamonopóliumhoz, vagyis a teljesfokú állami beavatkozáshoz a mezőgazdaság terén. Mintha most is háborúban élnénk, vagy legalább is háborúra kerülnénk. De hát ki ellen akar háborút viselni Bethlen István? Hiszen azt hirdetik, hogy már csupa barátja van az országnak külföldön. Valóban azt kell hinnünk, hogy egyedül a szerencsétlen magyar nép az, aki ellen saját kormánya hadat üzen és háborút visel, csakhogy egyenlőtlen eszközökkel: a kormány minden elképzelhető hatalmi eszközzel, fegyverrel, szuronnyal, végrehajtóval, finánccal, adókkal, vámokkal, kenyér- és dohánydrágítással, titkos szavazati jog megvonásával; a magyar nép pedig meggörnyedve, lerogyva, némán állja, tűri ezt a hajrás, kifullasztó, elsorvasztó egyoldalú hadviselést, állja fegyvertelenül, munkás, kérges kezekkel, de nyílt lélekkel és biztos hittel az igazság győzelmében, hogy ennek a sok szenvedésnek más vége nem lehet, csak Kossuth eszméinek a diadala, anép megbecsülése, a népjogok valóraváltása és a nép milóinak egyéni boldogulásával együtt az egész ország jobb sorsra fordulása és boldogabb jövője. Június hó 29-én a városházára kitűzött fekete zászló adta hírül a város közönségének, hogy dr. Rády Lajos, a város nyugalmazott főjegyzője, hosszú betegség után elhunyt. Halálának híre nem érte ugyan váratlanul a város közönségét, mert a halál bekövetkeztét súlyos és gyógyíthatatlan betegség előzte meg, mégis a legnagyobb megdöbbenéssel és fájdalommal töltött el mindenkit a szomorú hír. Dr. Rády Lajos 23 évvel ezelőtt került a város főjegyzői székébe, eredetileg ügyvédnek készült, amikor azonban a városi főjegyzői állás megüresedett, őt választotta meg a városi képviselőtestület a város főjegyzőjévé. Hosszú közigazgatási működése bizonysága annak, hogy a város az ő személyében jól választott. Szorgalmas és lelkiismeretes munkássággal, de emellett nem mindennapi tehetséggel és hozzáértéssel töltötte be hivatását. Nagy közigazgatási tudása, éles judiciuma, kiváló szónoki képessége díszt és tekintélyt adott annak az állásnak, amelyet betöltött. Mint szónok, mindenkor magával ragadta a hallgatóságot, mint közgyűlési előadó pedig klaszszikus volt. Sajnos, túl korán megroppant a munkaereje. Az utóbbi években már sokat betegeskedett, azonban nagy lelkierővel gyűrve le betegségét, betegen is pontosan és jól ellátta hivatalát és csak egy évvel ezelőtt, már súlyos betegen, kért szabadságot, majd adta be nyugdíjazása iránti kérvényét és pár hónap óta már a város nyugdíjazott tisztviselője volt. Holttestét a városháza előcsarnokában ravatalozták fel és onnan temették el július hó 1-én délelőtt nagy részvét mellett. A díszes egyházi szertartás után a város közönsége nevében dr. Biró László városi főügyész tartott hatásos beszédet és búcsúztatta el az elhunytat a város közönségétől, amelynek érdekeiért élt és dolgozott. Dr. Rády Lajos halálával egy nagy értékkel lett szegényebb a város közönsége, amely az elhunyt értékes, a város javát szolgáló munkásságára mindenkor kegyelettel fog visszaemlékezni. |g£Q julius 6 HÍREK Körzeti iparosgyűlés városunkban. Az ipartestület elnöksége az Ipartestület Országos Szövetségével történt megállapodása értelmében folyó évi július 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az Ipartestület helyiségeiben a dél- pétsvármegyei ipartestületek bevonásával körzeti ipargyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A kisiparosság helyzete és a gazdasági krízis. 2. A közterhek sokszor megígért, de eddig még végre nem hajtott csökkentése. 3. A Társadalombiztosító elviselhetetlen terhei. 4. Az országos központi szerv és az ipartestületi reform törvényhozás elé