Csonkamagyarország, 1933. január-május (13. évfolyam, 1-19. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Kiskunfélegyháza, 1933 január 1. Ára 10 fillér Xül. évfolyam 1. szám GYARORSZÁG A Kiskunfélegyházi Függetlenségi Kossuth-párt hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 111., kerület Forgách ucca Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Horváth Zoltán Előfizetési díjak: Egész évre 5, félévre 250, negyedévre 130 . Megjelenik minden szombaton A városunk újéve Hogyan gazdálkodott dr. Tóth József polgármester és az egységes párti többség. Sürgős a rendszerváltozás. Az új év napja mindig a számadások és számonkérés napja volt. Tehát jogos, ha a város vezetésében ezelőtt három évvel hatalomra jutott egységes párttal és azok segítségével a város élére került kormányzókkal a közérdek szolgálatáért a számadást és számonkérést mi is elvégezzük. Az egységes párt a város vezetését 1930 január elsejévé vette át. Kerek három év ez, amely rendelkezésére állott, hogy a kilátásba helyezett nagy takarékosságot keresztül vigye és a város adózóinak helyzetén könnyítsen. Három évoly nagy idő, amely feltétlenül elégséges ahhoz, hogy a szándék valóra váltassák. A három hosszú éven felül az uralomra került egységes pártnak még felfelé, a vármegye és a minisztériumok felé is előnyös helyzete volt. Hiszen a közigazgatás menetében az egy politikai párthoz való tartozandóság az érdekeltre vagy érdekeltekre nézve soha sem volt hátrányos. Mindezek tetejében ott van a város elöljáróságának még az az előnye is, hogy a polgármester fiatal legényember, sőt a tanácsnokok is többnyire fiatal emberek. A tetterő buzoghat bennük. Így hát semmi akadálya nincs annak, hogy az elmúlt három évi kormányzásukat a régebbi és annyira leszólt Kossuth párti kormányzással tárgyilagosan összehasonlítsuk és az eredményt megállapítsuk. Nem fogunk frázisokat mondani, hanem rideg számokat fogunk felsorolni. * * * A szanálási törvény szerint az átengedett kereseti adón felüli városok és községek a szükségleteik fedezésére csupán 50 százalékos pótadót vethettek ki. Ha a szükségletük nagyobb volt, akkor arról vagy máskép kellett gondoskodni vagy a pótadó felemeléséhez minisztertanácsi engedélyt kérni. Kiskunfélegyháza városa 48-as pártisága miatt a régi 67-es kormányoknak mostoha gyermeke volt. Így történt, hogy iskoláit is mind saját magának kellett létesíteni és fenntartani. A népiskolák, gymnasium, constantinum olyan súlyos terhet jelentenek, hogy azok fenntartásának költségei már 1925-ben a szanálási törvény által engedélyezett 50 százalékos pótadó keretében elhelyezhetők nem voltak. 1925-től kezdve van Kiskunfélegyházán pótadó és külön iskolai adó is. A további beszéd helyett álljanak itt az évenkénti adóztatási százalékok: 1932-ben 183 5 „ '1 „ 45 „ 235‘5 „ A Kossuth párt a város vezetését 1930 január 1-én elhagyta, azt dr. Tóth József fiatal polgármesternek és az egységes párti többségnek adta át. Ezek után kérjük az olvasót, hogy tekintsen a fenti számokra s abból megállapíthatja, hogy dr. Tóth József fiatal polgármesternek és az egységes pártnak a kormányzása az adózók terhét mikép tornászta fel. Hiába mondják, hogy az építkezés és a külföldi kölcsön az oka az óriás adóemelkedésne, mert mindaz már az 1930 előtti Kossuth párti kormányzás idejében is megvolt. . Dr. Tóth József fiatal polgármester és az egységes párti többség kormányzására méltóan rávilágít még az eddig előadottakon kívül az alább következő és a város adósságát feltüntető táblázat. 1925- ben az összes tartozás 866.800 P volt. Ezután jött az egységes párti többség. 1930- ban a tartozás 2.903.635 P 1931- ben 3.934.371 P volt. Az 1932-ik évi eredmény még ismeretlen, de előreláthatólag az 1931. évi tartozást tekintélyes összeggel fogja meghaladni. Ezek után minden elfogulatlan adózó megállapíthatja, hogy dr. Tóth József fiatal polgármester és az egységes párti többség beváltotta-e a takarékossági ígéretét és hogy minden adózó érdeke a mielőbbi rezsim változás. T. P. Csonkamagyarország elkobzása A volt nyomdai vállalkozónk november 27-iki szám kiszedését minden indokolás nélkül megtagadta. A megjelentetés céljából átadott cikkeket visszaszolgáltatta. Bár a nyomdai vállalkozó a szerződésbeli kötelezettsége teljesítésének megtagadását nem indokolta, mi mégis tudtuk, hogy ezen elhatározásának az egyik mozgató rugója az ellene folyamatba tett polgári perben hozott jogerős ítélet volt, amely szerint a bíróság a szerződést az ő hibájából felbontotta és a nyomda visszabocsátására kötelezte. A másik indító okának a szálai azonban a toronyalattiakhoz vezetnek el. Itt biztatták, hogy neki már úgy is mindegy, hát a bosszúját úgy töltse ki, hogy a lapunk beszüntetése következzék be. A hír szerint a nyomdai vállalkozó az ítélet meghozatala után minden nap vagy önként vagy hívásra megjelent a toronyalatt. Itt a cél szentesíti az eszközt jeligével a keresztény-keresztyén irányzat a zsidó vallású vállalkozóval nem átalott összeölelkezni, hogy bátor szavú és kossuthi demokráciáért küzdő lapunkat kivégezze. Mi azonban a polgári jogok és a közéleti tisztaságért egy évtizedet meghaladó idő óta ezer nehézség és veszély között, félelem nélkül küzdő „Csonkamagyarország“ mellett őrt állottunk. A sajtótörvény szerint a vármegye alispánjának a vis major miatti szüntetésünket bejelentettük és közben az Unió nyomdát visszaszereztük. A sajtótörvény szerint ismét az első dolgunk az volt, hogy a három kényszerszünetelés után az újra való megindulásunkat az alispánnak bejelentettük. Nyomdai vállalkozókként fiatal és ambiciózus nyomdászokat szerződtettünk és a legnagyobb ügybuzgalommal láttunk hozzá, hogy a rövid kényszerszünet után újra megjelenő „Csonkamagyarország“ karácsonyi száma minden tekintetben kifogástalan legyen. Kitörő örömmel üdvözöltük a gépekből kiemelt lappéldányokat. És ezekkel a szabad sajtónak szerény, de lelkes katonáit büszkeséggel bocsátották a maguk útjára. Már napokkal azelőtt a torony alatti berkekből az a hir kelt szárnyra: „Majd megmutatom én, hogy a „Csonkámagyarország“ többet nem jelenik meg!“ . .. " Természetesen mi erre az önkénykedő kijelentésre rá sem hederítettünk. Mi mindig a törvény alapján állottunk. A törvény szerint pedig a lapunk csakis vizsgálóbírói végzés alapján kobozható el. Ilyen törvénybe ütköző dolgot pedig soha sem követtünk el. Hiszen a lap ellen egész fennállásának ideje alatt még bűnvádi eljárás sem volt. Pedig mi soha senki előtt meg nem juhászodtunk, mert mi mindig az igazságot irtuk és mindenkivel szemben egyformán megirtuk. Az lehet, sőt biztos, hogy cikkeink egyeseket kínosan érintettek, de a közérdek szempontjából hasznosak voltak. * * * 1932 december 24-ike volt. A küldöncök a „Csonkamagyarországi példányait a lapárusitókhoz reggel alig hogy széthordották, amikor már jött az értesítés, hogy a rendőrség emberei a lapárusitóknál megjelentek és a még meglévő egynéhány példányt lefoglalták és elismervény ellenében mint bűnjelet átvették. Ezenfelül a nyomda szemmel tartására, nehogy újabb példányokat hozzanak forgalomba, a Forgách- és a Kazinczy utcák kereszteződéséhez rendőr őrszemet állítottak. Sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal ezen intézkedésről hivatalos írásbeli végzést nem kapott. S igy annak sem eredetét, sem jogos voltát megállapítani nem tudták. Dr. Horváth Zoltán felelős szerkesztőnk * * * * * * Pótatló Kereseti Alló Iskolaadó Összesen 1925-ben 50 % 5% 35% 90 % 1926-ban 50 „ 5 „ 26 „ 81 „ 1927-ben 50 „ 5 „ 26 „ 81 „ 1928-ban 44 „ 5 „ 26 „ 75 „ 1929-ben 46 „ 5 „ 33 „ 94 „ 1930-ban 50 „ 5 „ 50 „ 105 „ 1931-ben 202 „ 9 „43 „ 254 „ 1926- ban „ „ 1.692.167 P 1927- ben „ „ 1.971.944 P 1928- ban „ „ 2.400.812 P 1929- ben „ „ 2.529.701 P