A Csonkamagyarország, 1933. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1933-09-17 / 1. szám
1933. szeptember 17. A CSONKAMAGYARORSZÁG város fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Emiatt a városnak már esedékes tartozása az egy millió pengőt is meghaladja és ez a tartozás állandóan növekszik. Nemcsak a számla tartozásokat nem tudja a város kiegyenlíteni, hanem a tisztviselők és nyugdíjasok illetményeit sem fizeti rendszeresen, a kölcsönök után törlesztést nem eszközöl, de még a kamatokat sem fizeti. Kötelezettségeinek nem teljesítése miatt a várost állandóan perüki, már eddig is több mint 40 per van a város ellen folyamatban, a megítélt perköltségek már eddig is mintegy 20.000 pengővel terhelik a város amúgy is súlyos háztartási helyzetét. Annak ellenére, hogy a város már több ízben állami támogatásban részesült, a helyzet a folyó évben mit sem változott, sőt még roszszabodott úgy, hogy a pótadót az eddiginél is jóval magasabb kulccsal kell megállapítani. A súlyos pénzügyi helyzetre való tekintettel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja utasításomra is a város pénzügyi helyzetének részletes megvizsgálását rendelte el és a vizsgálat teljesítésére kiküldött vitéz dr. Varga Gyula nyugpolgármester, tb. vármegyei főjegyzőt azzal is megbízta, hogy a város követeléseinek erélyesebb behajtását szorgalmazza. Egy hónapi ott tartózkodása alatt sikerült a kiküldöttnek 101.000 pengő bevételt elérni, amelyből nemcsak a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, továbbá a nyugdíjasok hátralékos illetményei, illetőleg nyugdíjai, hanem még a legsürgősebb számlatartozások is kiegyenlítést nyertek, sőt még a banktartozások kamatainak fizetésére szükséges fedezet is biztosíttatott. A kiküldött eddigi működése alapján nem szenved kétséget, hogy szigorú és állandó ellenőrzés mellett a város pénzügyi helyzetének további romlását meg lehet akadályozni, sőt még eredményeket is lehet elérni. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a város egész gazdálkodása a kormányhatóság részéről állandó és szakszerű ellenőrzés alá helyeztessék. Ezért az 1927. V. t-C. 48. §-ának 2. bekezdése alapján az 1933. évi junius hó 23 án tartott minisztertanács hozzájárul savai Kiskunfélegyháza megyei város gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére vitéz dr. Varga Gyula nyug. polgármester, tb. vármegyei főjegyzőt a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértőleg, pénzügyi ellenőrként kiküldtem. Nevezettnek, mint pénzügyi ellenőrnek ellenőrző jogkörében az 1927. V. t.-c. 48. § ának 8. bekezdésében említett kiadások utalványozása ellen emelhető óvásra vonatkozó jogkörén kívül a minisztertanács megállapítása szerint joga van és ehhez képest kötelessége: 1. a város vagyonának kezelését és hasznosítását, a költségvetés kereteinek betartását, a hiteleknek célszerű és takarékos felhasználását, felhasználásának soneadjét, a bevételek és kinnlevőségük biztosítását és erélyes behajtását ellenőrizni; 2. mindennemű megrendelés és szállítás eszközlését, vagyontárgyak értékesítését, általában a város gazdálkodása keretében felmerülő minden intézkedést ellenőrizni; 3. a város polgármesterének, továbbá összes tisztviselőinek és alkalmazottainak hivatali ténykedését a város gazdálkodása szempontjából ellenőrizni és őket a város pénzügyi és vagyoni érdekeinek megfelelő eljárásra felhívni; 4. ellenőrző jogkörébe tartozó kérdésekben úgy a vármegyéhez, mint a belügyminiszterhez jelentést tenni. Egyebekben az ellenőrzés tekintetében a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes utasításai szerint jár el. A pénzügyi ellenőr részére kiküldetésének tartamára a város terhére havi 500 pengő tiszteletdíjat állapítok meg. A pénzügyi ellenőr kiküldetésére vonatkozó rendeletet intéz dr. Válya Gyula tb. vármegyei főjegyző részére leendő kézbesítés végett idezártan megküldöm és felhívom a vármegye közönségét, sürgősen intézkedjék az iránt, hogy a pénzügyi ellenőr működését a fent részletezett ellenőrző jogkörében mielőbb kezdje meg és a pénzügyi ellenőrt működésében minden erejével támogassa, hogy a város gazdálkodása mielőbb rendes mederbe kerüljön. Budapest, 1933 évi junius hó 78 án. Dr. vitéz Keresztes Fischer Ferenc s. k. így most már vitéz dr. Válya Gyula megbízatása törvényesítettén, a polgármester a július 14-iki rendkívüli közgyűlés tárgysorozatára az ügyet kénytelen volt kitűzni. Dr. Horváth Zoltán ezen alkalommal az egész intézkedés ellen kikelt. Követelte, hogy a város és város vezetőségének megbélyegzését a képviselőtestület utasítsa vissza és a belügyminiszter határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal éljen. Hiába való volt minden érvelése. A város képviselőtestületének többsége ép úgy, mint a tisztviselői kar a belügyminiszter lesújtó kritikáját megnyugvással vette tudomásul. Egyszóval elismerték, hogy ők a város ügyeinek az intézéséhez nem értenek. * * # A város polgársága, amióta ez az állapot van, folyton nyugtalan. Vitéz dr. Válya Gyulánál már több küldöttség járt, hogy a köztartozások szigorú behajtását mérsékelje. Természetes, hogy ennek a deputációzásnak eredménye egyáltalán nem lehet. Hiszen vitéz dr. Válya Gyula nyugpolgármester épen azért van havi 500 pengő tiszteletdíj mellett Kiskunfélegyházára kiküldve ,hogy a város követeléseinek erélyesebb behajtását szorgalmazza!“ Kiskunfélegyházának mi szüksége van a polgármesterre. Vájjon takarékossági szempontból nem lehetne-e leépíteni? Vájjon nem volna-e jó a polgármesteri fizetés a vitéz dr. Várya Gyula tiszteletdíjának a fedezésére? S azt is meg kell kérdeznünk, hogy azon egész idő alatt, amíg a várossal az megtörtént, hogy úgy a polgármesterét, mint a képviselőtestületét kiskorúsították, hol volt nagynevű képviselőnk, a Kiss István? Miért engedte, hogy csonka országunknak eladósodott és elült városai között épen Kiskunfélegyháza kerüljön a pellengérre? * * * Kiskunfélegyháza polgársága mindezekből láthatja, hogy az egységes párti kormányzás hová juttatta a várost; a dr. Tóth Józsefet, a kiváló kortest megválasztó egységes párti képviselő urak pedig láthatják, hogy dr. Tóth József hová juttatta a polgármesteri állást; végül a választó közönség láthatja, hogy Kiss Istvánunknak mekkora a képviselői befolyása. Ezek után már bizonyosan nem vitás, hogy a legközelebbi városi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával az egységes vagy nemzeti egység pártnak még hírmondója sem marad. —o— Mindezek után felvetjük a kérdést, hogy MEGÉRKEZTEK a legdivatosabb bel- és külföldi szöveteim nagy választékban. A legjutányosabb árban készítem az őszi és téli megrendeléseket. A nagyérdemű hölgyközönség szives pártfogását kérve maradok kiváló tisztelettel TÓTH BÉLA angol-francia női szabó Kossuth utca 16. szám 3 OOOOOOOOööOOttCOüO-üttC^^XXXXXXXXXXXXXJCXXXXXíÖttOOöiXXXÍ-ÖOttCTrXXXWÍXXXXX;' A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Agrárpárt újjáalakulása Már hónapok óta hire járt, hogy Kiskunfélegyházán a Független Kisgazdapárt újjáalakul. A kormány szubvencionált sajtója egyik cikkét a másik után írta, hogy az újjáalakulást megakadályozza. Egyrészt nem restell krokodilos könnyeket hullatni azért, „mert a régi törhetetlen 48-asoknak ezentúl nem lehet az ősök emlékéért a 48-ra szavazni“, másrészt a Független Kisgazdapárt helyi vezetőségét sajnálta, „akik nagy fáradsággal, nehéz és önzetlen munkával megszervezték a helyi pártot-s bizonyosan nem hajlandók ezt a pártszervezetet a 48-as vezérek szabad zsákmányául odadobni.“ A cikkek végén ki is bújt a szög a zsákból. A cikkíró biztosra veszi, hogy a helybeli Független Kisgazdapárt lagjai szívesebben visszacsatlakoznak a nemzeti egységpárthoz, minthogy a független kisgazdapárti elveik mellett megmaradjanak s az újjáalakulásba résztvegyenek. # dif * Hiába volt mindenféle szemforgatás. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselői csoportja 1933 aug. 18-ikán kelt határozatával elrendelte a helyi csoportnak újjáalakulását és az az újjáalakulás gyűlésének levezetésére Sándor Istvánt, Kecskemét város képviselőjét bízta meg. Az újjáalakulás gyűlését a helyi érdekeltek a rendőrségnél szabályszerűen bejelentették, de legnagyobb csodálkozásra Virágh György rendőrtanácsos, vezető azt tudomásul nem vette, sőt betiltotta. A belügyminisztériumban történt eljárás után Virágh György rendőrtanácsos az újjáalakulás gyűlésének bejelentését utóbb újabb kérvényre mégis tudomásul vette, úgy, hogy ezzel a gyűlés megtartásának legfőbb akadálya elhárult. úgy a Kossuth párt, mint a Független Kisgazdapárt régi helyi csoportja megelőzőleg az új tisztikar és választmány névsorát összeállította. 1933 szept. 3-ikan, amikor Sándor István országgyűlési képviselő megérkezett, már kész névsort kapott. A gyűlésen, mivel csak a pártok tagjai vehettek részt, 1500—2000-en lehettek. Megteltek az összes helyiségek és az udvar is. Sándor Istvánt az egybegyűltek nevében dr. Sahin Tóth Rafael üdvözölte és felkérte az elnöki tisztség betöltésére. Sándor István elfoglalván az elnöki széket, elmondotta az újjáalakulás előzményeit. A majd örömmel állapította meg, hogy a nagy és dicső múltú Függetlenségi Pártnak úgy a vezérkara, mint a jól megszervezett és nagyszámú tagjai megértették a történelmi idők kívánalmait. Reméli, hogy a Független Kisgazdapárt régi helyi csoportja is örömmel veszi, hogy az eddigi szerény keretek után a Kossuth Párt nagyszámú tagjaival megsokasodva és kiválóan megszervezve küzdhetnek tovább. Elv feladásról egyáltalán nincs szó, mert a Független Kisgazdapárt is Kossuth Lajos eszméiért küzd. Ezután feltette a kérdést, hogy kívánják-e a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának újjáalakulását? Miután egyhangúan és nagy lelkesedéssel az összes jelen voltak igennel feleltek, a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának újjáalakulását kimondotta. Ezután Faragó Rókus az újjáalakulást ellenezte, mert a Független Kisgazdapártnak már van helyi csoportja. Sándor István nagy türelemmel és tapintattal a felszólalót felvilágosította, hogy erről már nem lehet beszélni, mert egyrészt a párt képviselői csoportja ezt elhatározta, másrészt már a jelenlévő tagok is az ő kivételével mind nagy lelkesedéssel az újjáalakulás mellett döntöttek. Esetleges személyi hiúságot vagy sértődöttséget nem honorálhat. Ezután felolvastatta a javaslatba hozott tisztikar és választmány névsorát, amit egyhangúan elfogadtak. (A névsort helyszűke miatt a következő számunkban közöljük.) Miután a felolvasott névsort egyhangúlag elfogadták, Sándor István azokat megválasztottaknak jelentette ki. Ezután őket meleg szavakkal üdvözölte s kérte, hogy szeretettel és egyetértéssel dolgozzanak. Külön köszönetet mondott a helybeli párt szellemi vezérének, dr. Horváth Zoltánnak, hogy az újjáalakulást és ezzel a Független Kisgazdapárt megerősödését az ő politikai bölcsessége és iskolázottsága elősegítette és lehetővé tette. Kérte, hogy továbbra is azzal az elvhűséggel és önzetlenséggel harcoljon, mint eddig. Elveit feladni nem kell. Az ő tehetségére nemcsak a városnak, de az országnak is szüksége van. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Horváth Zoltán hálás szavakkal köszönte meg Sándor István elnöknek tapintatos és mindent kiegyenlítő eljárását. Rosszul esett neki, hogy kétezer ember között egy dissonans hang mégis akadt. Ugyanis ezzel tápot adtak a remegve idefigyelő kormánypártnak arra, hogy az újjáalakulás nem ment a legnagyobb lelkesedéssel végbe. Holott azt az óriási lelkesedést, ami itt látható, ez az egy hang le nem ronthatja. Ez csak arra lesz jó, hogy a kormánypárt sajtója naggyá fújja fel. Az Újjáalakulás könnyen ment, mert elvfeladásról szó sincsen, miután a Kisgazdapárt * * *